Vágólapra másolva!
Január hónap ettől az esztendőtől kezdve elsősorban az átigazolási időszak eseményeivel telik el, és jó néhány európai pontvadászatban máris beindult a játékospiac. A francia bajnokság elsősorban exportőrnek számít, az angol, olasz és spanyol klubok előszeretettel igazolnak Franciaországból, így a gall klubok jobbára egymás között cserélik a játékosokat.

Az idei év eddigi legnagyobb transzfere kétségtelenül Christophe Dugarry Birminghambe való igazolása volt, hiszen a Bordeaux-ot elhagyó futballista személyében egy világ- és Európa-bajnok váltott csapatot, és mindez jól jellemezi a gall csapatok játékospolitikáját. A legtöbb francia együttes ilyenkor igyekszik néhány focistáját pénzzé tenni, és ez elsősorban a külföldre igazolással lehetséges: Dugarryn kívül a Marseille-ben futballozó Belmadi máris a Manchester City játékosa, a monacói Márquezért a Barcelona jelentkezett be, az ugyanitt futballozó Giulyt a Liverpool vinné, az Arsenal a Bastia portásának, Penneteau-nak a szerződtetését fontolgatja, a marseille-i Van Buytent pedig a Newcastle akarja megszerezni, és a sort még hosszasan lehetne folytatni.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a francia klubok ilyenkor nem igazolnak új futballistákat, ám az esetek többségében csak az országhatáron belülről. Kivételek persze akadnak (a Marseille megszerezte az orosz Szicsevet, igaz, neki nem volt klubja, míg az Auxerre leigazolta az FC Zürich csatárát, Akalét), de az elmúlt 24 órában lezajlott transzferek inkább a fő tendenciákat erősítették. A gall pontvadászat erejét jelzi, hogy az így klubot váltó futballisták is nemzetközileg ismert focistáknak számítanak, a három legutóbbi csapatot cserélő labdarúgók közül ketten ott voltak a legutóbbi világbajnokságon, a harmadik pedig sokszoros francia válogatottnak számít - igaz, már jó ideje nem szerepelt a nemzeti tizenegyben.

Roby Carlos visszamenne az Interbe/sport/focivilag/20030108roby.htmlVieri túl nagy ár Giggsért/sport/focivilag/20030107vieri.html

Franck Silvestre ugyanis már túl van pályafutása csúcsán, a 35 esztendős középhátvéd (aki egyébként a Manchester Unitedben futballozó Mickael Silvestre nagybátyja) a kilencvenes évek közepén volt a válogatott oszlopos tagja. 1998 óta az SC Montpellierben futballozott, és a legutóbbi időben ő volt a csapatkapitány az egyesületnél, ám ebben a szezonban kevesebb játéklehetőséget kapott, éppen ezért szeretett volna klubot váltani, ami most sikerült is neki: a Montpellier kölcsönadta őt a szezon végéig az SC Bastiának.

Hasonló indokok miatt távozik a Paris Saint-Germain tunéziai válogatott középpályása, Szelim Ben Asur is klubjától: a világbajnokságon kitűnő teljesítményt nyújtott futballista Ronaldinho mellett nem nagyon jut játéklehetőséghez a fővárosban.

A kiesés ellen küzdő Troyes számára (amely a múlt decemberben váltott edzőt) viszont remekül jön az irányító, akinek segítségével a gárda szeretne elkerülni a tabella alsó feléből. Ben Asur egyébként fél évre kölcsönbe érkezett az ESTAC-hoz.

A kameruni Pierre Njanka viszont végleg klubot váltott, és négy és fél éves szerződést írt alá a CS Sedannál, miután jelenlegi egyesülete, a Racing Strasbourg kétszázezer euróért eladta őt. A 27 esztendős futballista összesen 25 alkalommal szerepelt hazája válogatottjában, ott volt az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon is, és a Sedanban két honfitársával, Modeste Mbamival és Pius N'Diefivel futballozhat együtt.