Centerek és társaik a centenáriumon

Mindössze három héttel a Ferencváros bajnoki győzelmet ünneplő hurráját követően máris megkezdődik a labdarúgó NB I. újabb, 2001-2002-es idénye. Ráadásul ez éppen a 100. magyar bajnokság a sorban, új lebonyolítással, három új trénerrel, néhány új szabállyal, de a régi reményekkel, már ami a színvonal és a nézettség emelkedésére, a reformok "kicsírázására" vonatkozik.

Szombaton délután háromnegyed ötkor a dunaújvárosi stadion közepén Ábrahám Attila játékvezető belefúj a sípjába, s a Dunaferr-Újpest derbivel megkezdődik a centenáriumi, 100. magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság. Aranyérmet viszont csak 99. alkalommal osztanak majd a végén, mivel ez 1956-ban a forradalom miatt elmaradt. Az első bajnoki mérkőzés viszont szerencsére nem, 1901. február 17-én a későbbi bajnok BTC 4-0-ra verte a BSC-t. E két gárda azóta már eltűnt a magyar futball palettájáról... A fennmaradók akkor ünnepelnék meg igazán a jubileumi pontvadászatot és a százéves MLSZ-t, ha egyrészt nemzetközi reprezentánsaik (BL: Ferencváros, UEFA-kupa: Dunaferr, DVSC, Intertotó Kupa: Lombard) minél tovább jutnának, másrészt a nemzeti tizenegy valahogy kikerülne a 2002-es vb-re. Nehéz eldönteni, melyik esélye a nagyobb.

Az viszont egyértelmű, hogy a hazai labdarúgásra ráférne már végre a siker, a pénz, a fény, a csillogás (a nők most mellékesek). Ám a teljes strukturális átalakítás után, a Magyar Labdarúgó Liga által megkövetelt pénzügyi fegyelem mellett még sajgóbb látni, hogy a stadionokban és televíziós készülékek előtt nincs számottevően több néző, s a pályán számottevően magasabb színvonal. Kérdés, hogy változtat-e ezen érdemben a már bevezetése előtt agyba-főbe kritizált új bajnoki lebonyolítási rendszer. A 12 csapatos NB I-ben, mint ismert, három teljes forduló (33 mérkőzés) után következik a rájátszás: a legjobb hat a bajnoki címért, a mezőny második fele a bennmaradásért csatázik egymással úgy, hogy mindenki magával viszi korábban szerzett pontjait. A playoffban egy kört bonyolítanak le és a párharcokat annak a csapatnak az otthonában rendezik, amelyik korábban csak egyszer volt pályaválasztó. (Így létrejöhet az az abnormális helyzet, hogy valaki 20, a másik viszont csak 18 meccset játszik hazai pályán a 38-ból.)

A leggyengébb két együttes elvileg búcsúzik a legmagasabb osztálytól, s az elvileg szót érdemes külön hangsúlyozni. Az előző idényben Tatabányán és Debrecenben siratták a kiesést, Szombathelyen és a BKV Előrénél ünnepelték a feljutást. Egy ideig, mert a fővárosi klub nem tudta vállalni az élvonalbeli szereplés pénzügyi terheit, ezért a DVSC maradt NB I-es. Így állt elő az az egyedi eset, hogy csupán egy újonc van az NB I-ben, a Haladás, amelynek edzője, Keszei Ferenc maga sem sejti, képes lesz-e csapata a bentmaradásra: "Szinte lehetetlen erre válaszolni, mert egyelőre nem tudom elhelyezni magunkat a mezőnyben, mint ahogy az ellenfelek feltérképezésére sem volt esély. Az biztos, hogy a feljutónak nem lehet más célja, mint a bentmaradás, de a jelenlegi élvonalbeli mezőny erősebb a tavalyinál. De számítunk a Haladás-szurkolók támogatására, mert ők külön kategóriát jelentenek, nekik köszönhetően Szombathely a három legnépszerűbb vidéki futballfellegvár egyike."

Keszeihez hasonlóan bizonytalanul nyilatkozhat a többi tréner is, hiszen két hét alatt - egy hét elment a rövid szabadságra - nem lehet csodát tenni sehol, nemhogy komoly alapozást és felkészülést végezni. Ahogyan Bognár György, az MTK edzője fogalmazta meg kiválóan, ennyi idő alatt jó, ha meg tudja tanulni az új kerettagok nevét... Ebből a szempontból még nehezebb a dolga a három, most szerződtetett trénernek: Slavko Kovacic Horvátországból érkezett a Vasashoz, Zalaegerszegen Glázer Róbertet az ex-vasasos Bozsik Péter váltotta, Győrben Garami József helyett Varga Zoltán ül a kispadon.

A játékospiaci körsétában Kabát Péter tette meg a leghosszabb utat Angyalföldről Dunaújvároson át a törökországi Izmirbe, de megérte, mert a túra úgy 160 millió forintot hozott neki. A magyar menők hazai körforgásából ránézésre a ZTE jött ki a legjobban, de a Videoton és a Debrecen sem panaszkodhat. A Vasas-szurkolóknak nagy próbatétel lesz felismerni csapatukat, megtalálni benne a magyarokat, és ezután újracsiholni magukban a piros-kék kötődést. A bajnok Ferencváros vezetői Szlovákiára vetették vigyázó szemeiket, de egyelőre nem látnak tisztán.

Ennyi bizonytalanság után egy biztos dolog, mivel szabály született belőle: nem kell félni a sárga laptól, s újra le lehet vetni a mezt gólöröm esetén, de gesztusainkkal nem szabad megbántani az ellenfelet és annak szurkolóit. Ez a (fél)meztelen igazság...

Mivel az átigazolási időszak 17 nappal az idénykezdet után, július 31-én ér véget, sok a bizonytalanság, lehet még mozgás a csapatok kereteiben.