Vágólapra másolva!
A francia ligakupa keddi elődöntőjében a Bordeaux tett arról, hogy a fináléban két élvonalbeli klub találkozzon (a Lyon lesz az ellenfél), és az egyesület ezzel a diadallal nagy valószínűséggel biztosította a nemzetközi kupaindulást a következő idényre. A döntőbe jutással alighanem az is eldőlt, hogy a Girondins mostani szezonját is sikerként lehet értékelni, még ha a bajnokságban nem is szerepel olyan jól az együttes, mint a legutóbbi pontvadászatban.

Az előző idényben a Bordeaux messze várakozáson felül szerepelt, mert bár az prognosztizálható volt, hogy a klub javít a 2004-2005-ös pontvadászatban elért 15. pozícióján, de arra valószínűleg még a legelvakultabb Girondins-drukkerek sem számítottak, hogy csapatuk ezüstérmes lesz.

Márpedig éppen ez történt, az új brazil mester, Ricardo Gomes a védelemre helyezve a hangsúlyt egy rendkívül ütőképes együttest hoz ott össze, amely rendkívül kevés gólt kapott, és végül a második helyen futott be, 15 ponttal az első Olympique Lyon mögött, de héttel a harmadik Lille OSC előtt.

Mivel a szakvezetőről egy év alatt kiderült, hogy nem a rotációs szisztéma híve, így aztán nem okozott meglepetést, hogy a Chaban Delmas-stadionba nem érkezett sok új futballista a nyáron, de azért történt néhány lényeges változás. A kölcsönjátékosok közül nem tartották meg a brazil szélsőt, Denílsont, illetve a védekező középpályást, Bruno Cheyrout, a brazil Fernandót viszont végleg megvették a Sienától.

Ricardo Gomes azért nem feledkezett meg a honfitársairól, elvégre Brazíliából is érkezett egy labdarúgó a Santos FC-től a középpályás Wendel személyében. Rajta kívül kölcsönvették még a Dinamo Moszkva nigériai középhátvédjét, Joseph Enakarhirét, és ingyen leigazolták az örök ígéretnek tartott Stéphane Dalmat-t. A legfontosabb transzfer azonban a játékmester, Johan Micoud visszacsábítása volt a Werder Brementől - a hárommillió euróért megvett focistával ugyanis a csapat taktikája is átalakult.

Az előző idényben ugyanis a Bordeaux a 4-4-2-es felállás azon variációját alkalmazta, amelyben a középpálya két oldalán kifejezetten támadó feladattal ellátott szélsők futballoztak, középen pedig két, főleg védekező feladatokkal ellátott játékos kapott helyet. Micoud-val azonban megváltozott a szisztéma, hiszen ő amolyan klasszikus játékmesternek számít, aki ebben a felállásban nem fér meg. Ricardo mester két variációt is kidolgozott Micoud miatt: az egyik szerint megtartotta a két védekező középpályást, vagyis egy csatárt áldozott be, és 4-5-1-es felállással küldte pályára együttesét, a másiknál pedig maradt a 4-4-2, de a középpályán rombusz-alakzattal, vagyis a két szélső középpályás nem annyira vonalszélső volt, és több védekező feladatot kapott.

Forrás: EPA

Idén a kupákban teremhet babér a Bordeuax számára

Mindez felemás eredményt hozott: tény, hogy a csapat több gólt szerzett, mint egy évvel korábban, de többet is kapott, és összességében elmaradt az előző szezon eredményeitől. A fő cél, a Bajnokok Ligájából való továbbjutás nem jött össze, de legalább a harmadik helyet megszerezte a gárda a csoportban, vagyis tavasszal is versenyben lesz a nemzetközi porondon (az UEFA-kupában a spanyol CA Osasuna lesz az ellenfele a legjobb 16 közé jutásért), a bajnokságban pedig 20 forduló után csak a nyolcadik helyen áll az együttes.



Kiszemeltekben persze nincs hiány, és a francia sajtó az elmúlt napokban már számtalan gólvágóval kapcsolatba hozta a klubot: felmerült a belga Émile Mpenza, a tunéziai Francileudo Santos, a spanyol Kepa és Raúl Tamudo, valamint a brazil Dagoberto és Kléber neve. Utóbbi kétszer is, hiszen a Bordeaux állítólag mind a Dinamo Kijev, mind a mexikói Nexaca ilyen névre hallgató csatárát szemmel tartja. Bárki is érkezik azonban az egyesülethez, annyi biztos, hogy a ligakupa döntőjébe való bejutással a Girondins olyan rosszul már nem zárhatja az idényt, és ha a tavasszal a bajnokságban javítani tud az együttes, esetleg a francia kupában, vagy az UEFA-kupában hasonlóan remekelne a gárda, akkor a klub vezetősége maximálisan elégedett lehetne.