Vágólapra másolva!
Nem nagyon sikerült az olaszországi kaland a jugoszláv támadónak, Darko Kovacevicnek, aki a Serie A-ban sem a Juventusban, sem pedig a Lazióban nem tudta beverekedni magát a kezdő tizenegybe. Annak idején a Real Sociedadban viszont abszolút közönségkedvencnek számított, így nem csoda, hogy visszatért Baszkföldre, mégpedig a spanyol gárdánál klubrekordot jelentő átigazolás keretében.

Úgy látszik, Kovacevicnek Jugoszlávián kívül csak San Sebastianban ment a játék, hiszen amikor egykoron a Partizan Beogradból az angol Sheffield Wednesdayba szerződött, csak kereste önmagát, és amióta Olaszországban futballozik, ugyanez a helyzet.

A Sociedadban azonban három szezonon keresztül alapembernek számított, ontotta a gólokat, és az idegenlégiósokért általában nem rajongó baszk drukkerek is kedvencüké fogadták. San Sebastianban azóta már legendássá vált gólöröme, amely során a gólpasszt adó csapattársát egy tangóra kérte fel.

A Sociedad vezetősége azonban 1999 nyarán nem tudott ellenállni a Juventus ajánlatának, és így Kovacevic a torinói együttesbe került. Eleinte még itt is kezdő ember volt, de miután Alessandro del Piero felépült sérüléséből, a kispadra szorult, noha amikor pályára küldték, szinte mindig betalált.

A legutóbbi szezonban annyit változott a helyzet, hogy a frissen leigazolt David Trézéguet is elé került a sorban. Ennek ellenére két szezon alatt 11 gólt rúgott Torinóban, ami azért nem olyan rossz teljesítmény. A nyáron aztán szinte ő értesült az utolsó pillanatban arról, hogy elcserélték őt Marcelo Salasszal a Lazióval, és így a római klub focistája lett.

A fővárosban aztán még inkább a kispadot melegítette: ebben az idényben csak három alkalommal volt a kezdőcsapat tagja, és négy meccsen cserélték be. Nem csoda, hogy távozni akart, és legszívesebben egykori sikerei színhelyére, San Sebastianba tért volt vissza. Ügynöke már novemberben felvette a kapcsolatot a baszk egyesület vezetőségével, és miután a két klub is megegyezett, semmi akadálya nem volt annak, hogy Kovacevic ismét a Real Sociedad játékosa legyen. Vételára 5,5 millió dollár volt, ami klubrekordot jelent a spanyoloknál, ráadásul a focista transzferjogai ötven százalékban továbbra is a Laziónál maradtak.