Kavalkád Kanadában: F1 előzetes

A montreali pálya vonalvezetése egyszerű, mégis nagyszerű, hiszen hagyományosan izgalmas Forma-1-es versenyeket szoktak rendezni rajta. A sportág visszatér arra a helyszínre, ahonnan a gyorsan amortizálódó gumik ötlete ered.

Miközben a sportvilág figyelme a pénteken rajtoló futball EB-re összpontosul, érdemes lesz azzal párhuzamosan követni a Forma-1 hétvégi eseményeit is. A mezőny átmenetileg ismét elhagyja Európát, Kanadába utazik, ahol egy látszatra jellegtelen, valójában mégis különleges pályán méri össze az erejét.

Talán azért alakult így, mert a montreali létesítményt eredetileg nem autóversenyzéshez készítették: a város 1967-ben világkiállítást rendezett, melynek helyszínéül egy tizenötmillió tonna kőből és földből épített mesterséges szigetet választottak a Szent Lőrinc folyón. A szigetet később sem hagyták parlagon, az 1976-os olimpián itt volt az evezős számok központja, 1978-tól pedig a Forma-1 vette birtokba a területet, miután a Mosport Park és Mont-Tremblant pályájáról elköltözött a Kanadai Nagydíj. Leszögezhető, hogy kiváló döntés született, mivel a szokásos kora nyári tengerentúli kiruccanás jellemzően emlékezetes marad.

Montreal történelme bővelkedik izgalmas futamokban, látványos balesetekben és nagy győzelmekben. A kanadaiak legendája, a pálya későbbi névadója, Gilles Villeneuve 1978-ban itt aratta élete első F1-es diadalát, később Thierry Boutsen (1989) és Jean Alesi (1995), a közelmúltban pedig Lewis Hamilton (2007) és Robert Kubica (2008) tette meg ugyanezt. Mások nem első ízben, de hasonlóan kaotikus körülmények között ünnepelhettek, miután a trükkös pálya kifogott a mezőny többségén, köztük az esélyeseken. Elég csak Jenson Button tavalyi sikerére gondolni, aki a négy órán át tartó futamon az utolsó helyen is állt, ennek dacára végül győzött.

Valószínűleg még ismertebbek a montreali karambolok, melyek a pálya szinte minden pontján bekövetkeztek már. A legnagyobb baleseti gócpont kétségtelenül a célegyenes környékén van - az első kanyarkombinációnál rendszeresen összeakadnak az autók a rajt után, illetve az egyenesre vezető sikánnál, a hírhedt "Bajnokok Falán" is sokan összetörték már magukat. A hely onnan kapta a nevét, hogy 1999-ben három korábbi világbajnok, Michael Schumacher, Damon Hill és Jacques Villeneuve egyaránt ott csapta palánknak az autóját vasárnap.

Bár pont az ilyen fordulatok miatt kiszámíthatatlan a hétvége, a versenyzők élvezni szokták a montreali kiruccanást. "Remek hangulat uralkodik a Kanadai Nagydíj idején a pályán és a városban. A kanadai szurkolók valódi ünneppé varázsolják a hétvégét. Nekünk, versenyzőknek nagyszerű érzés látni a rajongásukat" - közölte a veterán Michael Schumacher, aki hétszer nyert Montrealban. Fiatalabb, szintén bajnok kollégája, Hamilton az aszfaltcsíkot is dicsérte. "Fantasztikus a pálya. Néhol villámgyorsan lehet száguldani rajta, ezért ügyességre és precizitásra van szükség, de közben arra is lehetőség nyílik, hogy 320 km/ó-s sebességgel harcoljunk fej-fej mellett, ami hihetetlen érzés" - mondta.

Csupán egyetlen fintorgó, ám inkább mókás megjegyzést lehetett olvasni a versenyzők felvezető nyilatkozataiban, méghozzá Romain Grosjeantól. "Már hétfőn megérkezem, hogy leküzdjem a jetlag-et. Néha legalább annyira nehéz jól aludni, mint megtalálni a helyes beállításokat az autóhoz!" - tréfálkozott a Lotus francia pilótája.

Az ugyanakkor cseppet sem szívderítő, hogy ezúttal drámaian ronthatják a hangulatot a magas tandíjak és más szociális problémák miatt kirobbant utcai tüntetések. A tüntetők kijelentették, az elit rétegek szórakozásának tartott Forma-1-gyel nem szimpatizálnak, ezért a nagydíj lebonyolítását is megbolygathatják, míg az Anonymus nevű hackercsoport előre figyelmeztetett, hogy támadást intéznek a sportággal foglalkozó weboldalak ellen. A Bahreini GP idején ideiglenesen sikerült megbénítaniuk a Forma-1 és az FIA honlapját, tehát a jelek szerint a háttérben informatikai fronton is lesz némi küzdelem.

Spéci csomag

A pályát, amelynek vonalvezetésén 1978 óta csak jelentéktelen mértékben módosítottak, kisebb törésekből álló egyenesek, illetve visszafordítók és sikánok alkotják. Az átlagos kanyarsebesség éppen ezért mindössze 106 km/ó, ami jócskán elmarad a másik véglet, Szuzuka és Silverstone 170 km/ó feletti értékétől.

Norbert Haug, a Mercedes sportigazgatója elmagyarázta, hogy ez mivel jár. "Három kanyarban 100 km/ó alatti a tempó, miközben négy egyenesben is átlépik az autók a 285 km/ó-t. Összességében a kis leszorítóerős beállítások és a kis légellenállás felé billen a mérleg nyelve" - nyilatkozta.

A csapatok egyedi, kisebb légellenállású alkatrészeket, szárnyakat gyártanak a Kanadai Nagydíjra, hogy minél kedvezőbb végsebessége legyen az autóiknak. A cél érdekében a váltóáttételezéssel és a motorok beállításával is sokat kell babrálni. Utóbbiról Rémi Taffin, a Renault mérnöke elmondta, hogy kemény dió megtalálni a helyes arányt a maximális teljesítmény és a megbízhatóság megőrzése között. "Jó kifejezés, hogy a pálya gyilkolja a motorokat, mert nincs pihenő számukra" - mutatott rá. "A hosszú egyenesek magas végsebességet kívánnak meg, de a hajtű és a lassítók kemény féktávjain arra van szükség, hogy hatékony legyen a motorfék, valamint a motorok jól húzzanak a kanyarokból kijövet." Egy körben 58-63 százalék a padlógázos szakaszok aránya, a sebességváltások száma 55 körüli. Az erőátviteli rendszer terhelését növeli az intenzív rázókő-használat.

Az átlagosnál kisebb leszorítóerőt viszont nem könnyű megszokni. "Különleges, alacsony leszorítóerős csomagot használunk itt, hasonlót, mint Monzában (ahol a legmagasabbak a csúcssebességek). Emiatt másnak érezzük az autókat, kevésbé tapadnak. Mindig beletelik pár körbe, mire hozzászokunk ehhez" - mondta Paul di Resta. A legtöbb újonchoz hasonlóan ő sem úszta meg a hibázást Montrealban, tavaly néhány körrel a cél előtt koccant falnak. Szégyenkeznie nem kell, a mezőny zöme, köztük Fernando Alonso, Mark Webber, Hamilton és Button is esett már ki itt vezető hibából kifolyólag. Persze nem mindenért okolhatók a beállítások, hiszen az egyenetlen aszfalt és a falak közelsége is veszélyes tényezőt jelent.

Vezetéstechnikailag fontos, hogy a versenyzők rámenősen használják a kerékvetőket. "Olyan beállításokra van szükség, hogy bátran támadhassuk őket, főleg az utolsó, célegyenesre vezető kanyarnál" - hangsúlyozta Heikki Kovalainen. Ennek egyik következménye a viszonylag lágy futómű-beállítás - a másik meg a sok vezetői hiba, melyek a falak közelsége révén gyakran végzetesek.

Mechanikailag is akad kirívó tényező. "Ahhoz, hogy egy autó erős legyen Kanadában, jónak kell lennie a féktávokon, mert a pálya nagyon keményen bánik a fékekkel" - említette meg Kimi Räikkönen. A kemény lassítások megviselik a fékeket, ezért a hűtésük és a megfelelő anyagok (fékbetétek, féknyergek, féktárcsák) kiválasztása lényeges. A mérnökök adatelemző munkáját megnehezíti, hogy a csapaton belüli versenyzők sokszor eltérő gyártók termékeit részesítik előnyben a fékeknél. Az itt alkalmazott nagyobb fékhűtő-csatornák egyébként körönként átlagosan két tizedmásodperccel csökkentik az autók tempóját.

Kemény menet a lágy gumiknak

A Forma-1-ben a csapból is az folyik, hogy az idei gumiknak túl nagy a szerepe. A hamar elhasználódó Pirellik koncepciója éppen a Kanadai Nagydíj eseményeiből ered, méghozzá a 2010-esből. Az akkori Bridgestone-okkal versenyenként simán elegendő volt egyetlen kerékcsere, és hidegzuhanyként érte a csapatokat, hogy Montrealban korán elkoptak az abroncsok. Ez változatos stratégiákat és előzéseket teremtett, aminek hatása meglátszik a Pirellire ráerőltetett gumifilozófián.

Kanadába a szuperlágy és a lágy keveréket viszi el a gyártó. "A viselkedésükről több megmutatkozik majd, mint Monacóban, ahol roppant alacsony a tempó, ezért nem érik nagy erőhatások a gumikat. A pilóták így még a szuperlágy típuson is nagyon hosszú etapok megtételére voltak képesek, ami elméletben máshogy lesz Montrealban, hiszen ott többet kell dolgozniuk az abroncsoknak" - jelentette ki a sportprogramot irányító Paul Hembery. "Az edzések létfontosságúk lesznek, hogy a csapatok megértsék a gumik viselkedését, különösen teli tank esetén. Úgy gondoljuk, hogy különböző taktikákat fogunk látni, és az istállók valószínűleg felosztják őket a versenyzőik között, hogy minden eshetőséget lefedjenek."

A kanadai pályán hatványozottan igaz, hogy nehéz feladat jól bánni a gumikkal. Nem csupán rájuk, hanem az aszfalt állapotára is figyelni kell. "Pénteken, a gyakorlás elején még nagyon nyers. A felülete roppant sima, és mivel kicsi a tapadás, erős a gumikopás" - fejtette ki Vitalij Petrov. "A hétvége folyamán a tapadása javul. Fontos, hogy a hátsó gumikat jó állapotban tartsuk" - utalt a lassú kanyarokból való kigyorsítás okozta terhelésre.

A Kanadai Nagydíj programja Péntek: 16.00-17.30 - 1. szabadedzés 20.00-21.30 - 2. szabadedzés Szombat: 16.00-17.00 - 3. szabadedzés 19.00-20.00 - Időmérő Vasárnap: 20.00 - Verseny Az [origo]-n mindegyik eseményről élőben tudósítunk.

Ezúttal népszerű lehet a több kerékcserés stratégia, mert a bokszutca rövid, ráadásul aki betér oda, annak nem kell áthaladnia a sikánon és az első két kanyaron. A haditerv kialakítása azonban bőven ad fejtörést az agytrösztöknek. Az autók kisebb légellenállása csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, ezért kevesebbet kell tankolni, ugyanakkor a gumik viselkedése sok kérdőjelet tartogat. Ami a fő nehézség, hogy gyakran képtelenség követni az előre megálmodott taktikát.

"Sok futamon van Safety Car, valószínűleg nem volt még Kanadai Nagydíj nélküle. Jó eséllyel ismét beküldik majd" - világított rá Räikkönen. "Amikor megjelenik a biztonsági autó, csak reménykedhetünk, hogy ez a megfelelő időben történik."

2011-gyel ellentétben idén csak egy DRS-zóna lesz a versenyen, melyet a 10-es számú hajtűt követő hátsó egyenesben helyeznek el. Hossza 600 méter lesz, vagyis rövidítenek rajta a tavalyihoz képest. Ennek oka, hogy akkor túl könnyen faképnél lehetett hagyni egy másik autót nyitott DRS-sel.

A Mercedes a legoptimistább

Előzetesen nehéz megjósolni az erősorrendet, egyrészt a csavarokban gazdag szezonból, másrészt a pálya jellegéből kifolyólag. Vannak csapatok, melyek hagyományosan fickándoznak a csökkentett leszorítóerővel, tipikusan ilyen a Force India. A gárda jól szokott szerepelni a nagy csúcssebességet igénylő pályákon, de valószínű, hogy az esetükben ezúttal a középmezőny eleje a kitűzött cél.

A győzelemre esélyesek közül a Mercedes tűnik a legbizakodóbbnak. A csapat tagjai úgy érzik, Montreal karakterisztikája feküdhet az autójuknak, ami megalapozottnak tűnik a lassú fordulók és hosszú egyenesek egyvelege miatt - ez ugyanis ideális összetétel a dupla DRS-sel felszerelt W03-nak. Schumacher már tavaly is remekül vezetett itt, nem sokon múlott, hogy visszatérése óta először újra dobogóra álljon.

A harmadik Mercedes-motort használó istálló, a McLaren sem feltartott kezekkel megy Kanadába. A statisztika kedvez nekik, az előző két viadalt Hamilton illetve Button nyerte, előbbi ráadásul tradicionálisan erős ezen a helyszínen. "Szerintem az autónk papíron jól illik a pályához: Spanyolországban megmutattuk, hogy a gyors kanyarokban nagyon erősek vagyunk, de jó részidőt értünk el a lassabb és technikásabb utolsó szektorban is" - véli Hamilton, aki 2007-es és 2010-es győzelme mellé talán csak azért nem húzhatott be egy újabb rovátkát 2008-ban, mert felöklelte Räikkönent a bokszutca kijáratánál lévő piros lámpánál.

A bajnokságot vezető Alonso abban bízik, hogy állandósul a Ferrari elmúlt két futamon mutatott formája, és szerinte a Kanadai Nagydíj egy teszt lesz, ahol lemérhetik, hogy valóban fejlődtek-e. Meglátása szerint az autót pont a két legfontosabb követelmény, a végsebesség és a lassú kanyarokból való kigyorsítás terén javították. Csapattársa, a sokáig vergődő Felipe Massa Monacóban látszólag szintén előre lépett. "Kényelmes volt vezetni az autómat. Nagyon tetszett, ahogy viselkedett ott, a helyes irányba léptünk afelé, hogy hozzáigazítsuk a stílusomhoz" - mondta a brazil. "Bízom benne, hogy ez a pozitív trend már Kanadában is folytatódni fog, és kitart egészen a szezon végéig."

A Red Bullnak a kötelező extra fejlesztéseken túl figyelni kellett rá, hogy átalakítsa a padlólemezét, mert a Bahreini GP óta használt verziót végül szabálytalannak ítélte az FIA a hátul lévő lyukra hivatkozva. A csapatnál úgy gondolják, ez nem rontja majd az RB8 teljesítményét, amely az említett időszak három versenyéből kettőn a leggyorsabb volt.

Csakúgy, mint Monaco, úgy Montreal előtt is elmondható, hogy a kisebb csapatoknak is becsúszhat egy szép eredmény, ha ügyesen halásznak a zavarosban.