Ezt a két dátumot minden sportot szerető ember régen rögzítette már magának. Július 24-én, pénteken a megnyitó ünnepséggel venné kezdetét a XXXII. Nyári Olimpiai Játékok Tokióban.
Az utolsó nap, augusztus 9. vasárnap lenne. Ez az a két dátum, amelyhez eddig következetes, ámde érthetetlen módon ragaszkodik a Thomas Bach vezette Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ám vasárnap este a következő hír érkezett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) négy héten belül döntést hoz a tokiói játékok sorsáról.
A NOB vasárnap közölte, hogy ebben az időszakban a koronavírus-járvány miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is.
2020. március 22-ét sokan egy olyan napnak tekintették, amikor ebben a merev NOB-állapotban változás következhetett be.
Két amerikai sportszövetség, az USA számára a két legfontosabb és legeredményesebb nyári sportág szövetsége, a Amerikai Atlétikai Szövetség és az Amerikai Úszó Szövetség is azt kérte, hogy a tokiói olimpiát halasszák el.
Az amerikaiak előtt ezt számos más ország olimpiai bizottsága megtette, de tudjuk, más az, ha a norvégok kérik, más az, ha az amerikaiak. Az olimpia szempontjából az USA több, mint egy szimpla tagország.
Mást ne mondjunk, az amerikai NBC tévétársaság dollárban is százmilliókat fizetett a nyári játékok közvetítési jogáért. Kis túlzással: ez a tévé fújja az olimpiai passzátszelet. Márpedig itt és most Tim Hinchey, az USA úszószövetségének elnöke és Max Siegel, az Amerikai Atlétikai Szövetség elnöke mondta ki a bűvös szót: halasztani!
Nem vagyunk jósok, de úgy véljük, e kettős, összehangolt kommunikáció után a NOB-nak nincs más választása, mint B, C, vagy D tervet készíteni.
Ne legyen kétségünk: ezek a tervek már régen ott lapulnak Thomas Bach fiókjában. Nézzük most, milyen lehetőségek előtt áll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
Kétségtelenül ez lenne a legkézenfekvőbb és a legkönnyebb megoldás, ehhez azonban az kell, hogy a koronavírus-járvány a világ minden országából legkésőbb 2020 júniusára eltűnjön. Ebben az esetben a most félbeszakadt kvalifikációs versenyeket júliusban és augusztusban meg lehetne rendezni. Az októberi olimpia mellett sok minden szól. Bár a japán rendezőknek - akik 7 éve arra készülnek, hogy Tokió ad otthont a játékoknak - ez a negyedéves csúszás is rengeteg veszteséget hozna, a legkisebb kár még akkor érné őket, ha valóban sikerülne áttenni a játékokat 2020 októberére.
Ennek azonban az a kockázata, hogy ma még senki sem tudja megmondani, mikor szűnik meg a járvány.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Thomas Bach március végén bejelenti az októberi olimpiarendezést. Majd júniusra kiderül, hogy a járvány nem szűnt meg, újabb döntést kell hozni. Ez akkora presztízsveszteség, amelyet a NOB és a japán szervezők sem engedhetnek meg maguknak.
Pedig az októberi rendezés mellett szólna még a sokkal kellemesebb tokiói időjárás is. A japánokat rengeteg kritika érte, hogy miért kellett a július 24.-augusztus 9. közötti dátumot meghatározni. Kevesen tudják, hogy ebben a helyieknek volt legkevesebb szavuk,
a dátumokat az NBC tévétársaság, a NOB és a helyi szervező bizottság közösen jelölte ki.
Ez a 16 nap az ottani tájfunszezon kellős közepére esik. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt két évben ebben az időszakban folyamatosan 40 fok felett volt a hőmérséklet, a japán hőgutában sok idős ember halt meg. Ezért kellett például az idei olimpia férfi és női maratoni futószámát az északon fekvő Szapporóba vinni. Egy októberi olimpiai rendezés esetén nem lenne szükség a maraton más városba vitelére, de az sem lenne szükséges, hogy a hosszútávúszók hajnali 5 órakor kezdjék meg a versenyeiket.
Őszi olimpiát legutóbb 2000-ben, Sydney-ben rendeztek, akkor szeptember 15. és október 1. között zajlottak az események.
A sportvilág ehhez az időponthoz alkalmazkodott, a versenyzők így állították be maguknak a felkészülést. Sokan úgy vélik, hogy egy idei októberi olimpia szétverné a nemzetközi sportnaptárat. Nézzük meg, milyen események lennének 2020 októberében a világ sportjában. (Az adatokat a Nemzeti Sport sportnaptárából vettük.)
1. LABDARÚGÁS. Európa-liga, csoportkör, 2. forduló
Igazából azt látjuk, hogy a Forma-1-es Japán GP az egyetlen olyan esemény, amely összeütközhet az olimpiával.
Igaz, hogy a labdarúgó Bajnokok Ligája és Európa-liga mérkőzései már zajlanak, de ez nem volt másképp 2000-ben sem, amikor a legrangosabb európai klubfoci-torna simán elfért az olimpia mellett.
Japánnak abból a szempontból is szerencséje van, hogy az időeltolódás miatt a közép-európai időszámítás szerint hajnali 1 és délután 17 óra között zajlanának az olimpiai események. Azaz az európai esti főműsoridőben semmi sem zavarná a Bajnokok Ligáját és az egyéb topligás bajnoki mérkőzéseket. (2000-ben az olimpia idején a labdarúgó NB I sem állt le.)
Kimondhatjuk tehát, hogy a 2020. októberi rendezés járna a sportvilág számára a legkisebb fájdalommal.
Ehhez azonban a járványnak május végére le kell vonulnia.
Ez már jóval nehezebb helyzet lenne. Nemcsak azért, mert
az UEFA egy tollvonással és idejekorán 2021. június 11-július 11. közé tette az idei labdarúgó Európa-bajnokságot.
Ezt az olimpia még simán ki tudná kerülni - ahogy idén is tenné. Még a 2021. július 23-augusztus 8. közé tett vizes világbajnokságot is el lehetne törölni - ezt a versenyt is Japánban, Fukuoka városában rendeznék.
A 2021. augusztus 6-án kezdődő atlétikai világbajnokság már keményebb dió.
Ezt a versenyt az Egyesült Államokban, Oregonban, Eugene városában tartanák meg. Az atlétikai vb - az áthelyezett foci-Eb után - 2021 legrangosabb sporteseménye lenne. Természetesen erre is lehet azt mondani, hogy elmarad, mert az olimpia mindent felülír. Ugyanakkor ez csak a két legfontosabb sportága az olimpiának.
Ott van a másik 31, amely 2021-ben ugyancsak szeretné megrendezni a saját világbajnokságát, vagy kontinensbajnokságát.
Mi lesz ezekkel a játékokkal? A NOB egyik sportági világszövetség felett sem uralkodik, ezek a szervezetek önállóak, és egészen biztosan nem néznék jó szemmel, ha a saját sportáguk világbajnokságai elmaradnának. A tévés szerződések szűk mozgásteret hagynak a szövetségeknek.
A japán rendezők számára az olimpia 2021-es megrendezése nagy, de még nem áthidalhatatlan gazdasági nehézségeket okozna. Csak egy példa.
A Harumi kikötőhöz közel eső olimpiai falu lakásainak értékesítése már egy évvel ezelőtt megkezdődött.
A tulajdonosok 2020 őszén költözhettek volna be a vadonatúj lakásokba. Velük mi lesz? Várniuk kell egy évet? Hiszen kifizették az ingatlanokat. Mindez csak egy apró szegmens. Van még vagy kétszáz másik ilyen. Az olimpia egyéves elhalasztása a nyári játékok 1896 óta íródó történetében példátlan lenne. 1948-ban a II. világháború romjain London olimpiát rendezett. Fel sem merült, hogy elhalasszák. Ennek fényében tessék átgondolni, mit jelentene a játékok 12 hónappal történő elcsúsztatása.
Legyünk ennyire magunkkal elfogultak: vajon
Hosszú Katinka rá tudna-e tenni még két évet a pályafutására azért, hogy 2022 nyarán olimpián indulhasson?
Vajon tudna-e akkor olyan teljesítményt nyújtani, mint 2020 nyarán tudott volna?
És a vízilabda-válogatott kapusa, Nagy Viktor? És a judós Ungvári Miklós? Vagy a 44 éves, az olimpiai kijutásban nagy szerepet játszó asztaliteniszező, Fazekas Mária? Hiszen 2022-re a most babát váró Póta Georgina visszatérhet. Akkor Fazekasnak megköszönik a részvételt? Meg aztán, ki tudja, hogy az akkor 46 éves Fazekas Mária játszik-e még?
Ők persze csak a magyarok, a külföldieket nem is vesszük számba. Az olimpia kétéves eltolása azért merülhetett fel, mert a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot nem nyáron, hanem késő ősszel rendezik Katarban.
Éppen ezért a két év múlva esedékes nyár "felszabadult" támadt ott egy üres terminus.
Ugyanakkor ebben az esetben is igaz, amit 2021 esetében írtunk. Ott vannak a sportágak nagy versenyei, a világ - és az Európa-bajnokságok.
A 2022-es nyári olimpiai rendezés mellett ebben az esztendőben nemcsak focivébé, hanem téli olimpia is lenne Pekingben. 1992-ig a nyári és a téli olimpiákat azonos évben rendezték, a két olimpia szétválása csak ekkor történt meg.
Elvileg tehát nem lenne akadály a téli és a nyári játékok azonos évben történő megrendezése, de még a focivébé is beférne ebbe az évbe.
A 2021-es rendezés kapcsán írt, a japánokat érintő gazdasági hátrányok itt minimum megduplázódnának.
A modernkori nyári olimpiák történetében eddig háromszor maradtak el a játékok. 1916-ban az I. világháború miatt, 1940-ben és 1944-ben a II. világháború miatt. Bojkottal terhes olimpia volt az 1976-os, az 1980-as és az 1984-es is, ezeket azonban szemrebbenés nélkül rendezték meg.
Kijelenthető tehát, hogy járvány, betegség miatt még soha nem maradt el a nyári olimpia.
Ez az, amivel senki nem számol, ez az, amiről a NOB hallani sem akar. És a sportolók sem. Meg a japánok sem, akik eddig közel 13 milliárd dollárt költöttek el a 2020-as nyári olimpia megrendezésére. Épeszű ember nem gondolja, hogy ezt hagynák kidobni az ablakon. A NOB helyzetét tovább nehezíti, hogy a 2024-es nyári játékok helyszíne (Párizs) és a 2028-as olimpia rendező városa (Los Angeles) is megvan. Tokió mikor kapna újra lehetőséget? 2032-ben? Aligha.
Itt tartunk tehát most. A NOB és Thomas Bach lépéskényszerben van. Várjuk a döntést, amelyhez - véleményünk szerint - nem kell újabb 4 hétnek eltelnie. A Kanadai Olimpiai Bizottság is ezen van, a testület hétfő hajnalban bejelentette, hogy amennyiben az olimpiát és a paralimpiát 2020-ban rendezik meg, akkor arra nem küld kanadai sportolókat. Az Ausztrál Olimpiai Bizottság pedig arra szólította fel az ország sportolóit, hogy azok ne az idei, hanem a 2021-es nyári olimpiára készüljenek.
