Társoldalunk:

Pénz- és hatalomvágy: évtizedek óta uralkodik jónéhány nemzetközi sportvezető

2020.01.24. 05:59

Velejéig megcsontosodott struktúra, ősidők óta regnáló sportági elnökök, a pénz és a hatalom bűvköre és közelsége, valamint ennek a hajszolása – egyes nyári olimpiai sportág vezetőjének az utóbbi a legfontosabb tevékenysége. Miközben a világ, a médiafogyasztási szokások, a közösségi platformok előretörése miatt egy-egy világszövetségi elnököt ma már olyan kihívások várnak, amelynek 70-80 évesen már nem feltétlenül lehet megfelelni. A 33 olimpiai sportág közül 28-at 60 év feletti ember vezet. Kór és korkép 2020-ból, fél évvel az újabb nyári olimpia előtt.

Amikor a német közszolgálati televízió (ARD) egyórás, leleplezőnek szánt dokumentumfilmet mutatott be a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) magyar elnökéről, Aján Tamásról, már sejteni lehetett, hogy az amúgy magát „nagy családként" aposztrofáló IWF-en belül is vannak olyanok, akik nem várnák meg 2021 májusát, hogy Aján Tamás elköszönjön az elnöki poszttól. Erről január 22-én a világ is meggyőződhetett, amikor az IWF dohai elnökségi ülésén 90 napra felfüggesztették Ajánt és egy amerikai sportdiplomata kezébe adták a nemzetközi szövetség irányítását.Elmúltak már azok az idők, amikor Ajánt közfelkiáltással, szavazás nélkül tette elnökké az IWF. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetségben 1970 óta dolgozó (1970-1976 között alelnök, 1976-2000-ig főtitkár, de már ekkor is a sportág tényleges irányítója, 2000 óta elnök) Aján mellett van még pár olyan sportvezető-matuzsálem, aki nagyon hosszú ideje ül egy-egy sportág elnöki székében. De ez a cikk nem Aján Tamásról szól, általánosan mutatja be mindazt, ami 2020-ban is majdnem ugyanolyan, mint a nyolcvanas években volt.

Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke és Julio Maglione, a Nemzetközi Úszó Szövetség elnöke. A két legidősebb sportági világszövetségi elnök egy képenForrás: MTI - AFP

Miért jó egy nemzetközi szövetséget irányítani? Nos, a választ sportága válogatja, mert azzal mindenki tisztában lehet, hogy más egy FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) élén állni és más mondjuk egy Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöki tisztségét betölteni. (Más, de lényegében a történetek mind ugyanoda futnak ki.) Éppen a bukott FIFA-vezér, Sepp Blatter volt az ékes példája annak, hogy a labdarúgás elsőszámú vezetőjének hatalma vetekszik sok-sok politikuséval. Blatternek elnökök, királyok, ország vezetők gazsuláltak, ők vették megtiszteltetésnek, hogy a FIFA istene leereszkedett hozzájuk magánrepülőgépével. A FIFA elnöke egy kézmozdulattal tudott konfliktusokat kreálni, hogy aztán egy újabb mozdulattal - kis híján - megteremtse a világbékét. Ehhez természetesen az kell, hogy az adott sportág – a labdarúgás – a világ legnépszerűbb, legnézettebb és legtöbb pénzt generáló játéka legyen. A FIFA elnöki posztja tehát egyetlen más sportág vezetésével nem hasonlítható.

Joseph Blatter, a sportvilág korlátlan ura volt. Már nem az, nem a FIFA elnökeFotó: Koncz Márton - Origo

Azzal is mindenki tisztában van, hogy a nyári olimpiai sportágak többségének létkérdés az olimpiai programban történő maradás. A tokiói olimpián 33 sportág szerepel majd, ezeknek az elnökei ülnek jelenleg a „Paradicsomban": ők diszponálnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kiosztott tévés pénzek felett, ők a tagjai (nem mindannyian) a NOB-nak, ők rendezik az ötkarikás játékokat. Közkeletű tévedés ugyanis azt hinni, hogy a nyári (vagy a téli) olimpia rendezője a NOB. Az olimpia 33 sportág világbajnoksága egy helyen, azonos időben. Az adott keretek között – ezt biztosítja a NOB - tehát egy-egy nemzetközi szövetségi elnök dönthet arról, hogyan nézzen ki a sportági kvalifikáció, majd a helyszínen a szövetségi alkalmazottak „csinálnak" olimpiát. A súlyemelésre lefordítva ez azt jelenti, hogy az IWF az olimpiai súlyemelő-versenyek rendezője, ők küldenek versenybírókat, mérlegelőket, ellenőröket. Abba viszont már nincs beleszólása az elnököknek, hogy egy-egy sportágban az olimpián hányan indulhatnak. Ezt a jogot megtartotta magának a NOB és pont a súlyemelés lesz az egyik tokiói áldozat: a 2016-os, Rióban megrendezett legutóbbi játékokhoz képest nagyot vágtak a létszámon. Négy évvel ezelőtt 260, idén viszont csak 196 emelő lehet ott az olimpián. Viszont olyat egészen biztosan nem fognak olvasni, hogy atlétikában, vagy úszásban ekkora létszámcsökkentést rendelne el a NOB. Eszébe sem jut. Az, hogy kivágnak az olimpiáról 64 súlyemelőt, szinte senkit sem zavar. Csak sok gonddal kevesebb, abban a sportágban, ahol az olimpiai kilencedik pár évvel később ezüstérmes lett, mert a „versenyen" előtte végzett összes vetélytárs lebukott a doppingon.

A 2020-as tokiói olimpián már csak 196 súlyemelő indulhat. Négy éve ez a szám 260 voltForrás: AFP/Yuri Cortez

A világban a regnáló államfők (amerikai példára) általában maximum két cikluson keresztül, azaz 8 éven át tölthetik be a posztot. Akkor is így van ez, ha a nyolcadik év végén nem öreg, nem megfáradt, nem egy szellemileg lestrapált politikus köszön el. Mindez a világ sportszövetségeire nem jellemző. Hihetnénk, hogy a 2000 óta IWF-elnökként dolgozó Aján Tamás a legidősebb, a legrégebben hivatalban lévő sportági elnök. Egyik állítás sem igaz. Már az is sok kérdést felvet, hogy egy 80 év feletti ember mennyire tudja hatékonyan ellátni azokat a feladatokat, amelyeket egy-egy világszövetségi elnöktől megkíván a sportág. Aján az Inforádiónak adott nagyinterjújában bevallotta, hogy sok feladatot kell már delegálnia, hogy a hosszú utazások rendkívül fárasztóak számára. Erre persze bárki mondhatja, hogy nyugodtan le lehetne mondani, haza lehetne menni, unokázni, de a végtelen ideje regnáló sportvezetőknek ez legfeljebb rémálmaikban jut az eszükbe. Hiszen akkor ugrana a következő olimpiai részvétel, az ötcsillagos szállodai ellátás, a napidíj, az esténkénti fontos vacsorák, amelyek mind-mind arra szolgálnak, hogy az elnök hatalmát biztonságban tartsa. Azok a sportvezetők, akik évtizedek óta ezt csinálják, nehezen szabadulnak meg attól, hogy Thaiföld királya ad számukra fogadást, vagy, hogy úgy érzik, ők a fontos emberek.

Így mulat a FINA elnöke Kínában. A 84 éves uruguayi Julio Maglione táncol Hainanban egy díjátadó eseményenForrás: AFP/-

A 2020-as tokiói olimpián tehát 33 sportág szerepel a műsoron. Ez 33 világszövetség, 33 elnökkel. A 33 elnök átlagéletkora – hangsúlyozzuk, átlagéletkora – 65,1 év. Oké, rendben, egy-egy világszövetség elnöki tisztségének betöltéséhez kell némi élettapasztalat. De az már felettébb fura, hogy a 33 elnökből mindössze ketten vannak olyanok, akik még nem töltötték be az ötvenet. A nagy csapat legfiatalabb tagja a 46 éves francia David Lappartient, aki a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöke. Nyolcvan felett két elnök ül a trónon. Aján Tamás és a vizes sportágakat vezető FINA-elnök, a sokak által csak „uruguayi maffiózónak" nevezett 84 éves Julio Maglione. A bántó jelző azért sem véletlen, mert pont a FINA az a testület, amelynek vezetői tele vannak (voltak) kétes alakokkal. Messzire sem kell menni értük, itt van mindjárt a magyar Gyárfás Tamás, akit az ügyészség azzal vádol, hogy ő áll a kilencvenes évek média-vállalkozójának, Fenyő Jánosnak a megölése mögött. (Gyárfás bírósági tárgyalása idén folytatódik ebben az ügyben.) A FINA alelnöke jelenleg is az a Huszain Al-Musallam, akit az USA ügyészsége a FIFA-botrányban talált gyanúsnak. Tovább böngészve a statisztikát és az életkorokat, hét olyan sportági elnök van, aki már elmúlt 70 éves, a 60-70 év közötti elnökök száma pedig – most figyeljenek – 18. Fiatal emberek itt labdába nem rúghatnak. Ennek persze korántsem szakmai okai vannak. A világ sportvezetői közül jó néhányan nagyon féltik a pozíciójukat, a szakmai féltékenység ilyenkor magasra tör – nehogy már egy 40 éves ember akarja fújni a passzátszelet. Pedig önmagában nem azzal van a gond, ha egy sportági vezető túl van a hetvenen. A baj akkor következik, ha ez a főnök képtelen magát olyan emberekkel körbevenni, akik megértik azt a megváltozott világot, amibe a sport belekerült. Az elmúlt 25 évben az informatikában, a kommunikációban olyan fantasztikusan gyors fejlődés indult meg, amelyet még egy hozzáértő fiatal sem biztos, hogy követni tud. És hol van még ennek az útnak a vége?

A kuvaiti Husain al-Musallam, akit az amerikai hatóságok a FIFA-botránnyal kapcsolatban hallgattak ki. Következmény? Semmi. Ma is ő a FINA egyik vezető funkcionáriusaForrás: AFP/Philippe Lopez

Természetesen ahhoz, hogy az elnökök betölthessék a tisztségüket, az is kell, hogy az adott sportág kongresszusa (mennyire a régi időket hozza vissza ez a kongresszus szó) a vezetőket megválassza. A 33 olimpiai sportágból nagyjából 30 esetében a sportközvélemény számára érdektelen, ki az elnök. Mert – itt jön a lényeg – nem ezek a vezetők csinálják a sportot. Hanem a versenyzők, akik miatt ezek az emberek Marcik lehetnek Hevesen.

A sporthivatalnokok sporthivatalnoka, a német Klaus Schormann 1993 óta vezeti a Nemzetközi Öttusa Szövetséget. Senki sem tudja elhitetni, hogy nála nem lenne alkalmasabb ember erre a feladatra, de a tagság valahogy mindig megválasztja. Ez a jóember, aki 27 éve elnök, a kétszeres olimpiai bajnok orosz Igor Novikovtól vette át a teendőket. Novikovról sok rosszat mondtak, rengetegen csak szeszkredencnek nevezték, de azt nem lehetett elvitatni, hogy – Schormannal szemben – ő legalább látott belülről öttusát.

A kétszeres szovjet olimpiai bajnok, Igor Novikov a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke is volt. Legalább látott már belülről öttusátForrás: Sputnik/Makarov Alexander

Herr Schormann 1993-ban még az UIPMB elnöke lett (akkor az öttusa és a biatlon közös világszövetségben működött), de aztán a biatlon 1995-ben levált az öttusáról. Öttusa világszövetségi elnöknek lenni azért is nehéz, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan azzal fenyegeti a sportágat, hogy kivágja az olimpia műsoráról. Márpedig azzal mindenki tisztában van, ha ez egyszer bekövetkezik, soha többet nem lesz visszaút. Schormann regnálása alatt ezért az öttusával a következők estek meg.

• A versenynapok száma ma már egy. Korábban volt kettő, három, négy, öt.
• Az úszás versenytávja ma már csak 200 méter, korábban 300 volt.
• A korábbi 4000 méteres terepfutásból 3000 méteres, sík terepen zajló futás lett, amit összevontak a lövészettel.
• A lövészet kezdetben sportpisztollyal ment. Aztán légpisztollyal. Ma lézerrel.
• A hagyományos vívást – amely a sportág leghosszabb ideig tartó száma volt, mert mindenki vívott mindenkivel – kivették, azt „versenyen kívül" rendezik, a versenyben a teljesen értelmezhetetlen létravívás szerepel (megkímélném az olvasót annak ismertetésétől, hogy mi ez, mert voltaképpen teljesen érdektelen.)

A változásoktól az öttusa nem lett élvezhetőbb (sőt!), de az egész miskulancia négy nap alatt lemegy az olimpián (a hagyományos vívás 2-2 nap, a verseny a másik 2-2 nap), sok vizet nem zavar, kiosztanak két érmet és slussz. De Klaus Schormann köszöni szépen, jól van. Még csak 74 éves. Simán benne van még két ciklus az elnöki poszton.

A német Klaus Schormann, a Nemzetközi Öttusa Szövetség jelenlegi elnökeForrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Okan Ozer

Hogy közben a biatlon az 1995-ös leválás óta igazi téli világsportággá nőtte ki magát? Hogy a sílövészetben értették az idők szavát és haladtak a korral? Hogy a televíziók imádják a biatlont? Schormann számára mindez nem lehet több mint egy kis kosz a hófehér papírlapon.

A kézilabdát 20 éve, azaz 2000 óta uraló egyiptomi fáraó, Dr. Hasszan Musztafa sem mutatja semmi jelét annak, hogy másnak szeretné átadni a helyét. Számunkra egy fontos és (korábban) eredményes sportágról beszélünk, amelyet egy 75 éves ember irányít. Az örökkévalóságba egészen biztosan bevonul már, mert a magáról elnevezett Elnök-kupáért minden egyes világbajnokságon játszanak azok a csapatok, amelyek a 13-16. helyért küzdenek. A kézilabdával – látszólag és magyar szemmel nézve – semmi baj nincsen. De azért a NOB időnként előáll egy-egy meglepő farbával.

A kézilabda nekünk kedves sportág, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak vannak vele gondjaiForrás: AFP/Roberto Schmidt

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis a 4-es kategóriába sorolta a kézilabdát, amely a leggyengébb besorolás az olimpiai sportágak közül. (Ötös kategória nincs.) A NOB legnagyobb baja, hogy a kézilabda túlságosan Európa-központú, azaz a többi földrészen nem nagyon játsszák. Észak-Amerika és Ausztrália ebből a szempontból teljesen kiesik – már önmagában ez óriási baj – Afrika és Dél-Amerika még mindig felfelé törekszik (habár egyszer a brazil nők is nyertek vb-t), Ázsia sem szupererős, bár a nőknél Dél-Korea időnként nyer egy-egy világbajnokságot. A 20 éve elnök Musztafa ennyi idő alatt azért tudott volna valamit tenni az ügy érdekében. Tett is. A 2015-ös, Katarban megrendezett férfi vb-re a kijutó Ausztráliát kreált indokkal kivette a mezőnyből, helyette betette a selejtezőn kiesett németeket. Egy ilyen döntés után jobb helyeken legkésőbb a következő kongresszuson mennie kellett volna, itt azonban a sportági nagyhatalom, Németország sírig tartó hálája kíséri, miközben azóta – természetesesen – újra megválasztották. 2017-ben egyedüli jelölt volt a posztra, ami azért komoly kritika a sportágra nézve. Már az, hogy egyetlen épkézláb ellenjelöltet ne tudjanak kiállítani.

Hasszan Musztafa, az IHF elnöke. Kirobbanthatatlan a nemzetközi szövetség élérőlForrás: DPPI/Laurent Lairys

Musztafa nehezen halad a korral, és ezt a legjobban a sportágon belüli hatalmas szakadék mutatja meg – már ami az európai és a nemzetközi szövetség közötti különbséget illeti. Az EHF marketing, média és a közösségi platformokon való megjelenését azért nem lehet összevetni az IHF-fel, mert az utóbbi le van maradva másfél évtizeddel. A Japánban 2019 decemberében rendezett női vb botrányosan gyenge honlapja, a közösségi médiában való megjelenések mind ezt mutatják. De semmi vész, mert 2021-ben Musztafa úr hazája, Egyiptom rendezi a férfi vb-t, majd a tagság elvonul a törökországi Antalyába, ahol Musztafa újra elnök lesz. Ebben szinte biztosak vagyunk.

A fenti két példa is jól mutatja, mennyire nehezen mozdíthatóak ezek a sportvezető-matuzsálemek. A röplabdát most a 76 éves brazil Ary S. Garca vezeti, ő az FIVB elnöke. Elődje, a mexikói Rubén Acosta vaskézzel, igazi diktátorként irányította a világ egyik legnépszerűbb sportágát, amelynek világszövetsége rendelkezik a legtöbb tagországgal.

A Nemzetközi Röplabda Szövetség 76 éves elnöke, Ary S. Graca játszikForrás: AFP/Leon Neal

Hogy egy 76 éves ember mennyire érti, érzi a modern idők, a 21. századi médiakövetelmények szavát, azt nem tudjuk, de minden bizonnyal kevésbé, mint egy nála harminc évvel fiatalabb ember. (És az a harminc évvel fiatalabb is 46 éves lenne.) Anno Acosta úr is 70 felett jött rá, mi az igazi korrupció, volt kitől tanulnia. Honfitársa, a Nemzetközi Sportlövő Szövetséget (ISSF) vezető Olegario Vazquez Ranát 2014-ben kilencedik alkalommal választották meg. Azaz 35 éven keresztül irányította akkor a sportlövők világszövetségét. Ugye nem kell mondani, ez mennyire egészségtelenül hosszú idő. Aztán 2018-ban véget ért az elnökösödés – az orosz Vlagyimir Lisin váltotta őt, aki csak 63 éves. De nehogy azt gondoljuk, hogy Rana urat ezzel elvontatták a zsírosbödön mellől. A mexikói 85 éves ember a mai napig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság örökös tiszteletbeli tagja. Azaz, amíg életben van, ugyanazok a jogok járnak neki, mint egy normál tagnak, csak éppen nem szavazhat a kongresszusokon.

Olegario Vázquez Rańa, a Nemzetközi Sportlövő Szövetség volt mexikói elnöke. Már nem ő vezeti az ISSF-et, de a NOB-ban örökös tiszteletbeli tagForrás: NOTIMEX/NOTIMEX/Isaias Hernandez

Tanácskozási joggal ott lehet. Rana úr - ha egészsége engedi – az idei tokiói olimpián is a NOB vendége lesz. Három hét, teljes ellátás, öt csillagos hotel, napidíj, ingyen étkezések – írtuk már. Rana különben nem volt teljesen idióta – korábban a saját fiát tette meg az ISSF főtitkárának. Minden a családban maradt. Más kérdés, hogy a gyereket végül onnan is sikerült kilőni, ehhez azonban egy orosz milliárdos érkezése is kellett.

Mert ott legalább érkezett egy orosz milliárdos. A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) döntéshozóit azonban még azzal sem lehetett az egyensúlyukból kibillenteni, hogy a NOB csaknem levette a tokiói műsorról az amatőr bokszot. Végül ott lesz a japán fővárosban ez a sportág is, de csak azért, mert sikerült egy olyan különbizottságot felállítani, amely az AIBA nélkül rendezi meg az olimpiai boksztornát. Ebben a grémiumban a magyar olimpiai bajnok, Kovács István is szerepet kapott, a csoport vezetője a japán Morinari Watanabe. Ez a japán úr főállásban a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke is. Mármost azért ez is megérne egy bekezdést, hogy a 61 éves (az elnökök között fiatal) Watanabe hogy tudja egy fenékkel ezt a két lovat megülni, de ilyen apróságokon tényleg ne akadjunk fent.

A Nemzetközi Torna Szövetség elnöke, a japán Morinari Watanabe szabadidejében a tokiói olimpia ökölvívó-tornáját is tető alá hozzaForrás: AFP/Juan Mabromata

Már önmagában az is példátlan eset, hogy az AIBA nem szólhat bele az olimpiai rendezésbe, de ha egy sportág egy olyan bűnözőt emel pajzsra, aki a 2024-es és 2028-as olimpia rendező országába be sem léphet, mert ki van tiltva Franciaországból és az Egyesült Államokból, akkor nem kell csodálkozni semmin. Most tehát a helyzet a következő:

• Tokióban ott lesz az olimpián az ökölvívás
• Ez a sportág csaknem az ebek harmincadjára jutott 2016-ban, amikor számos meccset csaltak el a bírók a riói olimpián.
• Az utolsó utáni pillanatban az AIBA észbe kapott és ideiglenes elnökké választotta a marokkói Mohamed Mustashane-t.

A tenisz olyan sportág, amelynek az olimpiai torna nem a legfontosabb eseménye. A teniszt az év 12 hónapjában milliárdok nézik, a sportágat olyan sztárok viszik a hátukon, mint Roger Federer, Rafael Nadal, vagy Oszaka Naomi. Szép dolog az olimpiai aranyérem, csak egy fillér sem jár érte, ami – elnézve az ATP és a WTA-tornák pénzdíjait – furcsa dolog lehet a játékosoknak. De az amatőr díszletek között zajló olimpia már csak ilyen esemény. A tenisz önmagát is képes eltartani, persze kell a Nemzetközi Tenisz Szövetség, amelynek amerikai elnöke van, a 63 éves David Haggerty. Már az is nagyon vicces, hogy ennek a jóembernek az életkorát kisebb nyomozás után, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán lehetett megtalálni, mert az ITF saját oldalán ezt nem teszi közkinccsé. Haggerty úr akár élete végéig ülhetne a tenisz nevű, aranytojást tojó tyúk mellett, de ő a közelmúltban pénzzé tette a sportág legnagyobb hagyományokkal bíró versenysorozatát, a Davis-kupát.

David Haggerty, a Nemzetközi Tenisz Szövetség elnöke. Titkolja a korát, szétverte a Davis KupátForrás: AFP/Gregg Newton

Azaz az egészet odaadta a Gerard Piqué nevével fémjelzett társaságnak, amely se perc alatt verte szét a több évtizede változatlan és nagyon népszerű versenyformát. Az új annyira nem jött be, a 2019-es madridi döntőben hajnali háromkor is teniszezni kellett, hogy a programot tartani tudják. Haggerty-t iszonyatosan sokan bírálták, de amíg a mandátuma tart, elmozdíthatatlan.

Vannak olyan világszövetségek, amelyek nagyobb önmérsékletet tanúsítanak. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) alapszabálya kimondja, hogy egy elnök maximum négy évig töltheti be a posztot, majd a rotációs (földrajzi) elvek alapján jön a következő. Most éppen a Maliból érkezett Hamane Ninag lett a sportág első embere – előtte az argentin Horacio Muratore volt. 

A nagy áttörés persze meg várat magára. Nem szóltunk még az ASOIF-ról, amely a nyári olimpiai sportágak világszövetsége. Ennek vezetője a 77 éves olasz Francesco Ritti Bitti. Az is jó kérdés, mire jó ez az ASOIF? Újabb és újabb kongresszusok megtartására, újabb és újabb egzotikus utazások lehetőségére mindenképpen. Amúgy biztosan nagyon fontos munkát végeznek, ne kételkedjünk.

Az olasz Francesco Ricci Bitti (jobbra), az ASOIF elnöke a WADA elnökével, Craig Reedie-vel beszélgetForrás: AFP/Fabrice Coffrini

Az újabb olimpiai ciklus kezdetén, 2021 elején sem várható majd kor-forradalom a sportági világszövetségek élén. Az ember gyarló, a hatalmat gyakorló ember még inkább az. Arról nem is beszélve, hogy egy végletekig megcsontosodott struktúráról beszélünk, amelyet nem sok embernek áll az érdekében lebontani. Erre jellemző példa az Aján-botrány egyik érdekes része. Amikor a magyar sportvezető ellenzéke jelezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnak, hogy valami nem stimmel az olimpiai tévés pénzekkel, akkor mindkét testület azonnal felemelte a kezét és közölte: ez a sportág belügye, tessék az elnökhöz fordulni. Értik ezt? A NOB átad az olimpiai tévés jogdíjakból pár millió dollárt a nemzetközi szövetségeknek, de az átutalás után már nem törődik azzal, mi lesz a pénz sorsa. Mert az onnantól fogva szövetségi belügy. Mindez azért lehetséges, mert ezek a világszövetségek hatalmas autonómiát élveznek, mert az évtizedek alatt elhitették azt, hogy nélkülük nincs sport. Mondhatjuk, igen, hiszen az olimpiára ökölvívó-bírót csak az AIBA tud küldeni, mert ezek a szakemberek náluk dolgoznak.

A nehézségi erő tartja életben és löki tovább ezt az egészet, az olimpiák jönnek-mennek, aztán kész. Miközben hosszas böngészés után sem lelni sehol egy olyan dokumentumot, amelyben az AOSIF választ adna az ötkarikás játékokat egyre jobban szorító problémára, arra, hogy a fiatalabb (x, y, z) generáció tömegesen fordul el az olimpiától, hogy a televíziós nézettségi adatok mind-mind ezt igazolják vissza. De ennek a kérdésnek a megoldását hogyan várhatnánk azoktól az elnököktől, akiknek az ÁTLAGéletkora majdnem 66 év. Vagy Signore Ritti Bittitől, aki 77 évesen vezeti az ASOIF-ot?

Azért a végére még idetennénk egy sokat mondó adatot, de akár sokmilliós kérdés is lehetne egy vetélkedőben: a 33 nyári olimpiai sportág elnökei közül hány volt olimpiai bajnok?

Nem sok. Mindössze három.

Sebastian Coe, az IAAF elnöke. Ő legalább olimpiai bajnok voltForrás: AFP/Valery Hache

A Nemzetközi Atlétikai Szövetséget vezető brit Sebastian Coe, a Nemzetközi Tollaslabda Szövetséget vezető dán Pour Erik Hoyer Larsen és a Nemzetközi Evezős Szövetséget vezető francia Jean-Christophe Rolland.

Erre az arányra sem kell feltétlenül büszkének lenniük ezeknek a funkcionáriusoknak.