Vágólapra másolva!
Az atlétika mára odáig jutott, hogy egyetlen döntőt követően sem maradnak csöndben azok, akik a dopping szót kiabálják bele a világba. A szombat esti királyszám, a 100 méteres férfi síkfutás után is sok olyan ember akad, aki szerint a győztesnek ott sem lehetett volna lennie Dohában. (Nem beszélve a második helyezettről, akit már két éve, Londonban kiátkoztak.) Mindezek ellenére Chris Coleman - akin a naptár is segített - világbajnok lett, Justin Gatlin meg második.

A Nemzetközi Atlétikai-szövetség (IAAF) az úszókat másolva látványos lézershow-t kanyarított a dohai Khalifa-stadion futópályájára a királyszám, a férfi 100 méteres síkfutás döntője elé. Csakhogy amíg a FINA megelégszik egy kis füsttel egybekötött bevonulással, és a résztevők nevének és portréjának felvillantásával, addig az

IAAF részéről jó ötletnek tűnt hosszú percekre sötétbe borítani a stadiont, és fényorgiát varázsolni a futópályára.

Christian Coleman (balra) a győztes, Justin Gatlin (jobbra) a második Forrás: AFP/Jewel Samad

Miközben a főszereplőket közelről alig-alig mutatták. Szerencsére a rajt előtti pillanatokban újra teljes fényárban úszott a Khalifa-stadion.

A bántóan kevés néző

így már jól láthatta, hogy a két évvel korábbi londoni vb első két helyezettjének csatájából a már akkor is toronymagas favoritnak számító Christian Coleman lő ki elsőként a rajtgépből, és száguld ellenállhatatlanul a cél felé, hogy élete legjobb eredményével, 9.76 másodperccel nyerje élete első szabadtéri világbajnoki 100 méteres döntőjét. Coleman ezzel visszavágott a címvédő, két éve óriási meglepetésre őt, és a visszavonuló Usain Boltot is legyőző Justin Gatlinnak a londoni vereségért.

Gatlin, a szimpaitikus vesztes

Justin Gatlin két évvel korábbi világbajnoki győzelmét óriási füttykoncert kísérte. Hiszen egyrészt az addig megközelíthetetlen, a sportág megmentőjeként számon tartott Usain Boltot „merészelte" legyőzni, ráadásul igen hosszú, és kacifántos doppingbotrányok, sok-sok évnyi eltiltás után. Gatlin akkor rendkívül szerényen, és alázatosan letérdelt a legyőzött király elé, szinte bocsánatot kérve tőle, amiért megelőzte. Akkor 9.92 másodperc elég volt a győzelemhez. Tegyük hozzá, hogy -0.8 m/s ellenszélben. Ezúttal jobb körülmények között (+0.6 m/s) futott jobban. A 9.89 másodperces ideje azonban csak a második helyre volt elég. Mosolyogva fogadta az eredményt, és boldogan gratulált legyőzőjének. Persze 37 évesen az is valóságos csoda, hogy ilyen eredményekre képes, és ha nem jön közbe semmi váratlan – bár az ő esetében egy doppingeltiltást nem neveznénk váratlannak – akkor jövőre Tokióban is számolnunk kell vele, ahogy a verseny utáni nyilatkozatában is utalt erre.

Coleman 9.76 másodperces ideje a hitelesíthető körülmények között született férfi 100 méteres eredmények közül a hatodik a rangsorban.

Vagyis az alacsony termetű rajtoló zseni már nem csak fedett pályán, 60 méterig képes ellenállhatatlanul vágtázni, hanem kibírja a 100 méter végéig is.

Igaz, a döntő utolsó méterein Gatlin közelített hozzá egy picit, a győzelme egyetlen századmásodpercre sem forgott veszélyben.

Sokan benne látják azt a sprintert, aki képes lehet Bolt 9.58 másodperces világcsúcsát megdönteni. Kettejük között azonban óriási különbség van. Bolt a maga közel kétméteres termetével nem rajtolhatott olyan gyorsan, mint teszi azt a zömökebb, alacsonyabb Coleman. Így értelemszerűen kettejük összevetéséből az amerikai kerül ki gyorsabban a táv első felében. A már-már

felfoghatatlanul gyors 6.34 másodperces fedett pályás világcsúcsa,

amelyet tavaly február 18-án, Albuquerque-ben ért el, is erről árulkodik. Csakhogy a jamaicai a táv második felében volt mindig is ellenállhatatlan, míg hozzá képest Coleman ott már lassabb. Nagy kérdés, ezzel mit tud kezdeni a jövőben. Tudjuk jól, hogy bámulatos, hol tart már az orvostudomány. De ott még nem, hogy Colemannak hosszabb lábakat varázsoljanak az orvosai.

Ha már az orvostudomány szóba került, nem mehetünk el szó nélkül Christian Coleman botlásai mellett.

A dohai világbajnokság előtt megjelent a sajtóban, hogy doppingvétség miatt nem indulhat majd.

Hiszen a szabályzat kimondja, hogy a versenyzőknek mindig, minden körülmények között elérhetőnek kell lenniük, hogy bármikor, rajtaütésszerűen ellenőrizni tudják őket a doppingellenőrök. Coleman-t pedig háromszor nem találták egy éven belül, és ezért a szabályok szerint eltiltás járna.

A célbaérkezés pillanata a 100 méteres döntőben Forrás: AFP/Antonin Thuillier

Igen ám, de mint kiderült, „csak" 365 napon belül nem találták meg háromszor, de az nem egy naptári évben volt. Így lehetett ott a világbajnokságon, és nyerhette meg első 100 méteres aranyát Christian Coleman. Aki a döntő végéig kategorikusan elutasított mindenfajta válaszadást ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az egyetlen szava a megnyert döntő után is csak annyi volt, hogy ő soha nem produkált pozitív doppingmintát.

Ez kétségtelen tény.

De, hogy egy rettenetesen fájdalmas magyar példával szemléltessük, mit jelent soha egyetlen pozitív doppingmintát sem szolgáltatva eltiltást kapni, említsük meg Annus Adrián esetét. A magyar kalapácsvető a 2004-es athéni olimpiát annak rendje és módja szerint megnyerte. Majd a negatív doppingtesztje után annak rendje és módja szerint a nyakába akasztották az olimpiai aranyat. A gyanú akkor terelődött rá, amikor edzőpartnere, Fazekas Róbert másnap a saját megnyert döntője után nem tudott, vagy akart elegendő mintát produkálni az ellenőrüknek, amiért megfosztották győzelmétől, és eltiltották.

Majd rettenetesen hosszú procedúra végén Annus is hasonló sorsra jutott. Holott ő soha nem produkált pozitív doppingmintát.

Visszatérve Christian Coleman estéhez. Ben Johnson óta mindössze egyetlen ember van a földön, aki a Ben Johnson-féle 9.79 másodperces, a szöuli olimpián űridőnek számító eredménynél jobban futott, és nem keveredett soha doppingbotrányba. Sőt, a gyanú árnyéka sem vetődött rá. Az éppen tíz éve, a berlini vb-n 9.58 másodperces világcsúcsot futó

Usain Bolt maradt makulátlan.

Kétszer ugyan őt sem találták a WADA emberei, de ez a szabályok szerint nem minősül csalásnak. Rajta kívül ilyen-olyan formában mindenkinek meggyűlt a baja az ellenőrökkel.

Coleman öröme, Gutlin szomorúsága Forrás: AFP/Andrej Isakovic

De, hogy ne csak a kényes kérdéseket feszegessük egy kétségkívül nagy futás, és győzelem kapcsán, álljanak itt Coleman döntő utáni szavai is.

Nagy kérdés, meddig jut, meddig juthat jövőre a tokiói olimpián. És hogy ehhez mennyi szava lesz még az örökifjú, akkor már 38 éves Justin Gatlinnak.