„Az idő nagyon jó, a helyezés lehetett volna egy harmadik esetleg, de ez egy 50, még egy párszor azért kell ahhoz edzeni a vízben, ha ott akarok lenni a dobogón. Ez volt az első világbajnoki döntőm, annak nem rossz. A rajtom sokkal jobb volt, mint tegnap, a reakció és a víz alatti is, a végére egy kicsit elfáradtam, az lehetett volna jobb, technikailag is.
Ha így folytatom az időkkel, akkor 1-2 év múlva...
Bízom abban, hogy még tudok fejlődni. 100 pillangón nem indulok, esetleg még váltóban fogok."
Kozma Dominik állta a szavát, amit még délelőtt adott, és valóban sokat, 98 századmásodpercet javult 200 gyorson, hatodik idővel jutott be a szám döntőjébe:
„Mondtam, hogy 1.45 lesz nem? Mondom, 1.46, 1.45, 1.44. Igen, annyi lesz a döntőben. Csukott szemmel, érzéssel, kényelmesen mentem 150-ig, aztán éreztem, hogy van még erőm, elkezdtem gyorsítani. Ugyanezt akartam reggel, csak most az utolsó 50 jobb lett.
A döntőt már csak élvezni akarom, elengedni magam. Nem fogok nézni senkit, úgyis mindenki máshogy úszik, fölösleges őket figyelgetni, csak kizökkentenek. Így viszont én irányítok, ez a játék!