Hosszú Katinka és Kozák Danuta a tokiói olimpia hőse lehet

Pontosan egy év múlva, 2020. július 24-én a japán fővárosban, Tokióban megkezdődnek a XXXII. nyári olimpiai játékok. Tokió 1964 után másodszor rendezi meg a világ legnagyobb, de már nem a legnézettebb sporteseményét. A magyar sportolók is gőzerővel készülnek, úszásban, sportlövészetben, vitorlázásában már vannak kvótásaink, de az igazi harc csak most kezdődik el a részvételi jog megszerzéséért. Összeállításunkban áttekintjük, mit kell, mit érdemes tudni az egy év múlva kezdődő játékokról.

A szokásoknak megfelelően már két nappal a hivatalos megnyitó ünnepség előtt indulnak a versenyek, hiszen íjászatban a selejtezőket, míg a labdarúgó, valamint a baseball/softballtornán a csoportmérkőzéseket játsszák a mínusz második és a mínusz első napon, július 22-én és 23-án.

A megnyitóra július 24-én magyar idő szerint 13.00-16.00 között kerül sor az olimpiai stadionban.

A nyári olimpia ideje alatt Budapest és Tokió között 7 órás időkülönbség lesz. Ez azt jelenti, hogy amikor a magyar fővárosban déli 12 óra van, akkor Japánban már este 19.00. Éppen ezért a tokiói játékokat is az éjszakai olimpiák közé kell sorolnunk. Részben ilyen volt a 2016-os riói olimpiai is, legutóbb teljes éjjeli játékokat 2008-ban, Pekingben élhettünk át. A jövő évi versenyek nemcsak ebben hasonlítanak majd a kínai olimpiához.

Tokió - madártávlatból az épülő olimpiai faluval Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Kenichi Matsuda

Az úszóversenyek döntőire – az amerikai tévénézők érdekeit maximálisan szem előtt tartva – helyi idő szerint délelőtt 10 órakor kerül sor.

Ekkor Magyarországon hajnali 3.00 lesz.

Mondanunk sem kell, hogy az egyik legeredményesebb sportágunk lesz majd az úszás, éppen ezért nagyon korán kell kelni azoknak, akik Hosszú Katinkának, vagy Milák Kristófnak akarnak szurkolni. Ugyanez lesz a helyzet a másik legeredményesebb magyar sportággal, a kajak-kenuval. Ott a döntőket 3 versenynapon, augusztus 4-én, 6-án és 8-án rendezik meg, a kezdés helyi idő szerint 9.30, ami

Budapesten hajnali 2.30 lesz.

Ami a résztvevő magyarokat illeti, az olimpiai kvalifikáció csak most kapcsol magasabb sebességi fokozatba. Jelen pillanatban úszásban, atlétikában, sportlövészetben és vitorlázásban vannak biztos olimpiai kvótával rendelkező versenyzők. Csapataink közül a férfi és a női kézilabdázók, a férfi és női vízilabdázók, valamint a női 3x3-as kosárlabda-válogatott áll harcban.

A magyar férfi vízilabda-válogatott Dél-Koreában harcol az olimpiai kvótáért Forrás: MTI/Kovács Tamás

A férfi kézilabdázóknak különleges, több együttható kedvező állása esetén jöhet össze az olimpiai selejtező elérése.

Röplabdában, hagyományos kosárlabdában és labdarúgásban biztosan nem lesz magyar csapat Tokióban.

Ha megvizsgáljuk, hogy a 2016-os olimpia óta eltelt időben milyen eredményeket ért el a magyar sport, akkor azt mondhatjuk, hogy

még mindig Hosszú Katinka és Kozák Danuta

az a két versenyző, aki a tokiói sikerek letéteményese lehet. A két kiváló sportember 2016-ban a nyolc magyar aranyból hatot nyert meg Rio de Janeiróban. A szülés utáni visszatért Kozák Danuta – bár az idei Európa-bajnokságon kikapott a női kajak egyes 500 méteren – minden idők legeredményesebb magyar sportolója lehet, azaz megelőzheti a hétszeres olimpiai bajok vívót, Gerevich Aladárt.

Hosszú Katinka és Kozák Danuta. Rióban ketten hat aranyérmet nyertek Forrás: MTI/Roman Pilipej, Kovács Tamás

Kozák jelenleg öt aranynál tart, az előzéshez az kell, hogy Tokióban az egyes és a páros mellett ő nyerjen a négyessel is. Hosszú Katinka a válása körüli és azt megelőző magánéleti krízisen sikeresen túljutva visszanyerte bombaformáját, ezt éppen a most zajló kvangdzsui vizes-világbajnokságon bizonyítja.

Ebben a ciklusban eddig egy olyan magyar sportoló tűnt fel, aki Rióban még „sehol nem volt", ugyanakkor egyéni világbajnoki aranyat tudott nyerni – ő a 21 éves párbajtőröző Siklósi Gergely, aki a minap éppen Budapesten lett világelső.

A többi éremesélyes mind-mind rutinos sportoló – kivéve tán a sportlövő Major Veronikát, aki szintén ebben a ciklusban robbant be a nemzetközi mezőnybe. Ő idén az Újdelhiben rendezett világkupa versenyt nyerte meg – világcsúccsal – ekkor szerzett kvótát.

Az eddigi magyar kvótaszerzők

Úszás: Bernek Péter, Biczó Bence, Bohus Richard, Burián Katalin, Cseh László, Gyurta Gergely, Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás, Késely Ajna, Kozma Dominik, Lobanovszkij Maxim, Milák Kristóf, Németh Nándor, Rasovszky Kristóf, Szabó Szebasztián, Szilágyi Liliána, Telegedy Ádám, Verrasztó Dáivid.

Atlétika: Halász Bence, Krizsán Xénia, Márton Anita

Sportlövészet: Major Veronika, Mészáros Eszter, Péni István

Vitorlázás: Berecz Zsombor, Érdi Mária, Vadnai Benjamin

Említést érdemel még a finndingiben 2018-ban világbajnoki címet nyerő Berecz Zsombor, aki viszont már a 2016-os olimpián is letette a névjegyét, hiszen futamot tudott nyerni Brazíliában.

A finn dingiben világbajnok Berecz Zsombor is ott lesz az olimpián Forrás: Aarhus 2018

A tokiói olimpia számos olyan nehézséget tartogat, amelyre minden odautazónak fel kell készülnie. (Nemcsak a sportolóknak, sportvezetőknek, hanem a szurkolóknak is.) A legfontosabb az időjárás. 2018 nyarán, pont az olimpia idején minden addigi melegrekord megdőlt Japánban, rengetegen haltak meg az országot elérő hőhullám miatt. A hőmérséklet több napon keresztül elérte, vagy meg is haladta a 45 fokot, mindehhez 90-95 százalékos páratartalom társult. Ezen a héten az időjárás a kegyesebb arcát mutatja, mert hétfőn és kedden 23-25 fok volt a japán fővárosban, most viszont az állandó tájfunveszély miatt kell aggódni. A helyiek persze már hozzászoktak ehhez.

A japán tájfunszezon amúgy nyár elején indul be.

A helyi meteorológusok a nagyobb tájfunokat megszámozzák, vagy el is nevezik őket. A tájfun először heves esőzéssel csap le, majd utána erősödik meg a szél. Nem véletlen, hogy az 1964-es tokiói olimpiát nem nyáron, hanem október 10. és 24. között rendezték meg. A nemzetközi sportnaptár eszement zsúfoltsága miatt erre már nincs lehetőség. Legutóbb őszi olimpiát 19 éve, Sydneyben rendeztek, akkor szeptember 15. és október 1. között zajlottak a játékok.

Visszaemlékezve a két évtizeddel ezelőtt történtekre, már akkor nagy gondot okozott a labdajátékok világszövetségeinek a késői olimpiai rendezés.

Ahogy közelednek a játékok, úgy kapunk egyre több és több hírt Japánból. Mivel a világ egyik leginnovatívabb nemzetéről beszélünk, azon sem kell csodálkozni, ha a szervezők jelentős mértékben támaszkodnak majd a robotok segítségére. A szervezők eleve célul tűzték ki, hogy minden idők leginnovatívabb olimpiája legyen a 2020-as. (Az már más kérdés, hogy hogy közben teljesen kiveszik az olimpiát egykor körbelengő romantika, de ilyen apróságokkal ott nem foglalkoznak.) Komija Maszaaki, az olimpia vezérigazgatójának helyettese sajtóértekezletén a következőket mondta:

A Toyota által kifejlesztett robot, amely a 2020-as nyári olimpián is dolgozni fog Forrás: AFP/Behrouz Mehri

A robotoknak nem szabad legyőzniük az embereket, baráti kapcsolatban kell lenniük velük, együtt kell dolgozniuk."

Az embereket támogató robotot (Human support robot - HSR) a Toyota, a játékok egyik szponzora fejlesztette ki. Tizenhat robot fogja segíteni a munkát a nemzeti stadionban, öt másik robotot (DSR) pedig felszolgálásra használnak majd. Az egy méter magas HSR robotnak egy keze van, óránként 2,2 kilométer megtételére képes. Beszél és a nézőket a helyükre tudja kalauzolni. A DSR-robotok az ételeket és italokat fogják felszolgálni a nézőknek, akik tableten rendelhetik meg azokat. Az atlétikai versenyek idején dolgoznak majd a központi stadionban.

Az olimpián átadandó érmek sem lesznek hétköznapiak. A feleslegessé vált okostelefonok, fényképezők és egyéb kütyük begyűjtésére a japán szervezők országszerte több mint háromezer konténert helyeztek el, mert

ezekből a hulladékokból készítik el az olimpia és a paralimpia érmeit.

A Kyodo hírügynökség szerint mintegy nyolc tonna elektromos hulladék szükséges ahhoz, hogy előállítsák a játékokon gazdára találó ötezer arany-, ezüst- és bronzérmet.

Látogatók pózolnak a 2020-as olimpia és paralimpia fáklyájával a japán fővárosban Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Kunihiko Miura

Ez több millió bezúzott mobiltelefont jelent. Ezen felül a győztesek és érmesek dobogói is újrahasznosított műanyagból készülnek majd el. A szervezők ehhez 45 tonna műanyagot akarnak begyűjteni, részben háztartási hulladékból, részben az óceánból. Ezért szerdától gyűjtőkonténereket helyeznek el 2000 szupermarketnél.

A begyűjtött műanyagból 100 dobogót készítenek az ötkarikás játékok eredményhirdetéséhez.

A japán fővárosban a helyszínek nagy része két területre koncentrálódik. Az egyik az úgynevezett történelmi városrész (Heritage Zone), a másik az Öböl területe (Bay Zone.) Az első zónában van az Olimpiai Stadion (a megnyitó és záróünnepség, az atlétikai versenyek és a labdarúgó-döntő színhelye), de ebben a zónában rendezik a kajak-kenu, kézilabda, az asztalitenisz, a cselgáncs, a karate, a súlyemelés, az országúti kerékpár és az ökölvívás eseményeit. Az Öböl-zónában a következő sportágak eseményeit rendezik: úszás, kajak-szlalom, gyeplabda, vízilabda, íjászat, röplabda, BMX, gyorskorcsolya, torna, tenisz, triatlon, hosszútávúszás, strandröplabda, lovaglás, evezés, sportmászás, 3x3-as kosárlabda.

Így néz ki egy évvel ezelőtt az olimpiai falu a japán fővárosban Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Manabu Kato

Lesznek azonban olyan sportágak, amelyek kiesnek ebből a két zónából. Ebből a magyarok számára legfontosabb helyszín a Makuhari Messe sportcsarnok, ahol a vívás és a birkózás eseményeit rendezik. De az öttusázók, a sportlövők és a vitorlázók sem lesznek közel a központhoz.

A program akkor válik majd teljessé, amikor a csapatsportágakban befejeződnek a kvalifikációs küzdelmek

és kialakul a teljes menetrend. Az olimpiákon az egyik nap női, a másik nap a férfi csapatsportágak lépnek fel, ez azt jelenti, hogy minden együttesnek kétnaponta kell meccset játszania.

Elvágott tengeri telefonkábel

Az 1964-es tokiói olimpiát Magyarország sportkedvelői a rádióban követhették figyelemmel - már amikor ez sikerült. Volt olyan nap, amikor egy tengeralattjáró elszakította azt az óceán alatti kábelt, amelyen Japánból Európába rádiós közvetítések eljutottak. Ekkor megszakadt a kapcsolat az olimpia helyszínével. A legemlékezetesebb rádiós közvetítés a Magyarország-Szovjetunió férfi vízilabdameccs utolsó gólja (ez volt a Lőjj, Dömötör, lőjj), a rendkívül rossz minőségű vonalon alig lehetett érteni Szepesi Györgyöt, de a lényeg az volt, hogy a magyarok 5-2-re nyertek és olimpiai bajnokok lettek. A tévében is voltak közvetítések Japánból, de a Magyar Televízió riporterei az NDK berlini stúdiójából kommentálták az eseményeket.

Egy év még az olimpiáig és az Origo sportrovata is fokozott figyelemmel követi az előkészületeket.