Szemmel vert olaszon és arctalan oroszon át jutottam a világ tetejére

Egészen elképesztő teljesítménnyel, 21 évesen nyerte meg élete első felnőtt világbajnoki címét a férfi párbajtőröző Siklósi Gergely, aki a győzelemtől sem szeretne elszállni, akinek egy 23 éves, Görögországban focizó barátja segített rengeteget, hogy a csúcsra jusson. A vb-elődöntőben állandóan az ellenfele arcát nézte, de a fináléban ezt már nem tudta megtenni – mégis nyert. Nagyinterjú az új világbajnokkal.

Tudott aludni a világbajnoki győzelme után?
Öt órát. Nehezen jött álom a szememre. Ilyenkor rendesen dolgozik az adrenalin, sokat gondolkozik az ember.

Min?
Hogy mi történt, mi fog ezután történni, mit jelent ez, hogy kinek sikerült ez eddig, hogy olyan élményt éltem meg, amely az egész életemet meghatározza – ezek azért elég erős gondolatok.

Biztosan azon az estén szükséges a számvetés, amikor 21 évesen valaki egyéni világbajnok lesz? Nem ér rá egy hét múlva?
Én egy gondolkodó ember vagyok, nem várok, sőt, az asszó közben is van olyan, hogy előre eltervezem, mi fog történni.

Siklósi Gergely öt órát tudott aludni a vb-aranyérem megnyerése után Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ez nem szokott amúgy bejönni, általában negatív dolog lesz a vége. Szóval, ha a páston statisztikázom, akkor nem mindig jön be. Régen többször volt ilyen, de itt, ezen a világbajnokságon próbáltam nem foglalkozni ezekkel a dolgokkal.

Statisztikázik? Azt számolja, hogy az aktuális ellenfelével szemben hányszor nyert?
Valahogy így. Én eddig háromszor adtam támadásból tust, ő négyszer, akkor most én jövök. Vagy váltsak és védekezzek?

Ha nem statisztikázom, akkor tényleg bejönnek a dolgok. Az ellenkezője meg végzetes lehet.

Amikor a világbajnoki döntőben Szergej Bida 13-10-re vezetett, akkor mire gondolt?
Egyszer adatik meg az ember életében ilyen lehetőség, ráadásul Budapesten.

Az arctalan Szergej Bida (balra) és a világbajnok Siklósi Gergely (jobbra) a vb-döntőben Forrás: Csudai Sándor - Origo

Ezzel élnem kellett. Az utolsó erőmet összeszedve kellett váratlant húznom, meg kellett lepnem Bidát.

Mi volt ez a húzás?
A varázslat. A Kind of Magic. Nem tudom, honnan húztam elő az utolsó négy tust, ment a kezem magától. Egész nap éreztem ezt a könnyedséget, ez segített a döntő utolsó szakaszában is.

Igaz, hogy a világbajnokság előtt az edzőtáborban rendezett háziversenyt ön nyerte?
Igen, a csapatban világbajnok Szényi Pétert vertem meg, úgy, hogy Péter 13-9-re vezetett ellenem. Mégis sikerült megfordítani azt az asszót. Hasonló volt a szituáció. Nehéz volt az, de a vb-aranyat megnyerni sokkal nehezebbnek bizonyult. Amúgy próbáltam magam a vb-n mindentől függetleníteni. A pást külön világ. Ott kell összpontosítani.

Mit lát a sisak mögül? Azt mondják, a vívás arctalan sport. Tényleg az?
A selejtezőben senkit nem akartam látni a pást mellett, épp ezért

törölközővel takartam el a fejem, hogy csak a pástot lássam.

A 64-es táblán még mindig nem akartam senkinek a szemébe nézni. Fokozatosan jöttem bele, megéreztem a tömeg erejét, a szurkolók hangját – ők nagyon sokat segítettek. Mit látok? Az ellenfelemet, és hallom a tömeget.

21 évesen ért fel a világ tetejére Forrás: Csudai Sándor - Origo

Az elődöntőben az olasz ellenfelem arcát néztem. Felálltunk, 4-1-re vezetett, és

néztem a szemébe, és ő látta ezt. Volt, hogy Santarelli ezt nem bírta elviselni, becsukta a szemét, majd kinyitotta. Én pedig még akkor is a szemébe néztem. Szerintem nem érezte jól magát.

4-1 után sorra adtam a tusokat, nagyon nyugodt voltam. Az olasz meg akart zavarni. 4-2-re vezetett, de már sejthette, hogy ez a terve nem jön be. Én csak nyugodtabb lettem, és 8-4-es vezetésemnél már azt éreztem, hogy Santarelli elengedte ezt az asszót.

Szergej Bidát is nézte?
Az ő szemét, arcát nem láttam, olyan volt a maszkja.

Ő tényleg arctalan volt.

13-10-re vezetett Bida, ekkor arra gondoltam, hogy a csoportselejtezőben az oroszok befejező emberét, Sukovot is úgy vertem meg, hogy ő vezetett 3-0-ra, majd én nyertem 4-3-ra. Ez adott akkor erőt.

Hogyan, miért lesz egy dunántúli fiatalemberből vívó?
Tapolca ebből a szempontból különleges hely, Rédli András, Boczkó Gábor is ott nevelkedett. Nagyon sok jó vívó lakik ott. Szalay Gyöngyi és Borosné Eitner Kinga mesteredzők voltak azok, akik ráállítottak erre az útra. Ők olyan pluszt képviseltek, ami megfoghatatlan ebben a sportágban Magyarországon.

A hétszeres világbajnok Szalay Gyöngyi nem érhette meg ezt a csodálatos pillanatot. Gondolt rá?
Persze, nagyon sokszor járt a fejemben.

Ő lett volna a világon az egyik legboldogabb ember, ha ezt láthatja.

2017-ben nagyon nehezen váltunk el egymástól.

„Szerettem volna, ha Szalay Gyöngyi is megéri ezt a pillanatot” Fotó: Csudai Sándor - Origo

Én akkor a válogatott miatt rengeteg időt töltöttem el Budapesten, egyszerűen nem tudtam annyit Tapolcán lenni, amennyit ő szeretett volna.

De hamar megbeszéltük a dolgokat, a 2017-es országos bajnokságon már átöleltük, megpusziltuk egymást.

Nagyon nehéz volt ez a helyzet mindkettőnk számára – neki nehezebb. Utána ő elment.

A világbajnoki cím megnyerése újabb terheket ró önre, vagy felszabadító lesz?
Az utóbbi. Az egyéni versenyek eddig nem sikerültek annyira jól, inkább a csapatban tudtam kiteljesedni. Nem azt érzem, hogy innentől kezdve nyomás alatt vagyok, hanem azt, hogy máskor is meg tudom csinálni.

És a külső nyomás? A média nyomása? Egy évvel vagyunk Tokió előtt, innentől kezdve mindenki azt fogja kérdezni, hogy mi lesz az olimpián?
Nem szerettem azt a kérdést, amely azt firtatta, mi lesz az előttünk álló versenyen. Lazán kell hozzáállni, élvezni kell a vívást. Ha valaki megkérdezi, mi lesz Tokióban, azt mondom, meglátjuk.

Amiről még nem beszélünk, csak megmutatjuk Fotó: Csudai Sándor - Origo

Egyelőre még ki sem jutottunk, itt van a csapatverseny, amely vasárnap kezdődik. Most minden idegszálunkkal erre koncentrálunk.

De nem nyomaszt az olimpia.

Csak el kell engednem, hogy mekkora esemény ez, onnantól kezdve nem lehet gond.

21 évesen nem szokás férfi párbajtőr egyéni vb-aranyat nyerni. Mit gondol erről?
Mindig azt mondták, hogy koravén vagyok, vagy gyorsan érek. Már öt éve Imre Gézával, vagy Boczkó Gáborral együtt jártunk az edzőtáborba, őket lestem, hogyan csinálják. Én az életben mindig magamat adom, nem köntörfalazok.

Igen, ezt érzem, elkerülve az általánosítást, a mai 21 évesekre nem jellemző stílusjegyeket vélek itt felfedezni.
Nagyon sok józan 21 éves ember van. Van olyan barátom, aki még nálam is felkészültebb, és képzelje el, focista. Krétán játszik a görög másodosztályban. Egy hete ismertem meg. Nem ismert ember, rengeteget segít.

Ikonomu Konsztantinosz, akinek az édesanyja magyar, és a krétai Ergotelisz együttesében focizik. Ő mentálisan óriási segítséget nyújtott.

Egy Görögországban futballozó 23 éves magyar srác nagyon sokat segített az új világbajnoknak Fotó: Csudai Sándor - Origo

A pszichológusom fél éve mondta, hogy kezdjem el leírni a gondolataimat, hogy vizualizáljak. Ezt akkor nem tettem meg.

Aztán láttam, hogy egy görög másodosztályban – tehát nem topszinten – futballozó fiatal vizualizációt gyakorol, meditál, jógázik és maximálisan beleteszi a teljesítményt, az nagyon inspirált engem. Megvettem egy füzetet, leírtam a gondolataimat a versenyek előtt.

Vizualizáltam a selejtezőt, a főtáblát, a tömeget. Szerintem óriási része van a barátomnak abban, hogy világbajnok lettem.

A végén a szüleihez ment oda, igaz?
Igen, ők nagyon sírtak, aztán, amikor Boczkó Gáborral találkoztam, nálam is eltörött a mécses. Akkor éreztem, hogy ez egy különleges dolog.

Más lesz a világ keddtől?
Nem. Én ugyanaz a rendszerető, 21 éves fiatalember maradok, mint aki eddig voltam. Legalábbis ezt szeretném, próbálok a földön maradni, nem szeretnék elszállni, hajlamos vagyok rá. Lesz egy kis nyaralás, kimegyek Krétára a barátomhoz, elmegyek egy kicsit Máltára. Mert szeptember 2-án vár az edzőtábor és a Balczó-kör Mátraházán.

Siklósi Gergely a szüleihez rohant oda a döntő után Forrás: Csudai Sándor - Origo

Nem lesz egyszerű, de futni kell. Az egy elég jó kihívás, de ez is a felkészülés része.

A gyúrónk ma reggel azt mondta, hogy egyszeres világbajnokból Dunát lehet rekeszteni, de többszörösből nem sok van. Nagy és motiváló igazság ez.

Amúgy jó dolog egyéni vb-t nyerni, de csapatban teljesen más. Annak tényleg óriási összekovácsoló ereje van. És nekem még „csak” Európa-bajnoki címem van csapatban.