A siketek munka mellett tudnak csak sportolni, és olimpiára is mennek

Az élsport és a parasport között van egy szürkezónának számító terület, a siketek sportja. Magyarországon is több százan sportolnak, közülük többen meglepően magas szinten, rendszeresen vannak világversenyeik, közel száz éve rendeznek siketlimpiát, mégis alig esik szó róluk. Erről is, valamint a sportoláshoz való egyenlő esélyű hozzáférés akadályairól, de a mozgás kínálta örömökről is beszéltünk a magyar siket curlingválogatott egyik játékosával, Kiss Péterrel.

Magyarországon a siket és nagyothalló személyeket képviselő érdekvédelmi szervezet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) tájékoztatása szerint a 2011. évi népszámlálás során 63014 fő vallotta magát hallássérült személynek,

közülük 8571 fő vallotta magát siketnek önbevallás útján,

azonban ez a szám egyértelműen jóval magasabb. A legtöbb siket ember a jelnyelvet részesíti előnyben a beszélt nyelvvel szemben, hiszen a siket emberek számára a jelnyelv adja az önkifejezés lehetőségét. Identitásában többségükben nem azonosulnak a fogyatékossággal, a jelnyelv pedig a siket embereket egyfajta kulturális kisebbséggé kovácsolja, mely a siket kultúra alapja.

Kiss Péter számára nem okoz gondot az önkifejezés Fotó: Szabó Gábor - Origo

A társadalom a siket emberek kapcsán főleg a hiányosságokra helyezi a hangsúlyt, miközben a meglévő képességekre kellene. A sport pedig maga is egy ilyen képességfejlesztő hatású tevékenység.

Ennek ellenére a siket személyek közül magas szinten roppant kevesen sportolnak, aminek számos oka van, kezdve ott, hogy a Siketek Sport Clubján (SSC) kívül nincs kimondottan rájuk szabott sportegyesület, még ha a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének honlapján már látható, hogy egyre több klub (köztük több nagy fővárosi egyesület, valamint megyeszékhelyek klubjai) igyekszik nekik is helyet adni. A siket sportolónak azonban olyan edzőre van szüksége, akivel tud kommunikálni, márpedig a jelnyelvet nagyon kevesen tudják használni a hallók közül. További nehézség, hogy a siket sportoló nem élsportoló, nem tud ebből megélni, csak munka mellett tud edzésre járni.

Így tesz Kiss Péter is, a magyar siket curlingválogatott tagja, aki 2017-ben a férfi csapattal ötödik lett a világbajnokságon, 2018-ból egy Európa-bajnoki 3. hellyel büszkélkedhet, ugyanebben az évben pedig a hallássérült curlingválogatott tagjaként várhatta az Év Sportolója-szavazás eredményét.

Otthon van a curlingpályán Fotó: Szabó Gábor - Origo

A beszélgetés jelnyelvi tolmács közreműködésével folyt.

„Gyerekkoromtól kezdve sportolok, először úsztam, majd vízilabdáztam, ezt követően jött a kézilabda, 2015-től pedig a curling.

A vízilabdát és a kézilabdát már egészen komolyan űztem, világversenyeken is jártam, ahogy most a curlinggel is

– mondja a kamaraerdei curlingpálya büféjében a mosolygós, magabiztos fiatalember. Péter harmadik generációs siket, a szülei és a nagyszülei is siketek, két testvére közül az egyik szintén siket, a másik nagyothalló.

Vízilabdázóként játszott halló és siket csapatban, de mint mondja, a siket csapatban sokkal jobban, komfortosabban érezte magát.

A halló csapatban sem éreztem magam rosszul, amiben sokat segített, hogy egy nagyon elfogadó, segítőkész edzőm volt.

De azért a siket csapatban sokkal jobban ment a játék.” A siket sportoló értelemszerűen csak a szemére hagyatkozhat a pályán, így a játékosok is gesztusokkal kommunikálnak egymással, és az adott sport játékvezetői sem sípot, hanem zászlókat használnak.

Egyáltalán nem bonyolult dolog, csak mindenkinek kicsit jobban kell figyelnie.

Ha játékvezető meglengeti a zászlóját, a siket rögtön odanéz. Néha persze van olyan, hogy tovább játszunk, de a bírók egy siket sportversenyen pontosan tudják, hogy kikkel van dolguk, úgyhogy megint meglengetik a zászlót, és arra már biztos, hogy odafigyelnek a játékosok.”

Siketlimpia, a siket sportok csúcsa

A siket sportok legnagyobb világversenye a siketlimpia, amelyet hasonlóan a paralimpiához és a speciális olimpiához a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) égisze alatt rendeznek meg négyévente. Az első nyári siketlimpiát 1924-ben Párizsban, míg az első téli játékokat 1949-ben az ausztriai Sefeldben rendezték meg, azaz mindkét verseny jócskán megelőzi a paralimpiát is, amelyekből az első nyárit 1948-ban, míg az első télit csak 1976-ban rendezték meg. A nyári siketlimpiákon 21, míg a téli eseményeken öt sportágban avatnak bajnokot.

A legtöbb siket a Siketek Sport Clubjában sportol, de vannak olyanok, akik hallók között próbálnak meg érvényesülni. Péter öccse és húga is hallók között kezdett úszni. Öccse jelenleg a Ferencvárosban úszik, ahol egyébként több sportágban is szerepelhetnek a klub siket sportolói, így van siket jégkorongcsapata is a zöld-fehér klubnak. „Sajnos nem minden egyesület ennyire elfogadó, a húgomat annak idején egy mondvacsinált indokkal nem vették át egy másik fővárosi klubba, pedig nagyon szeretett volna komolyabb szinten úszni” – árnyalja a képet Péter.

Pedig szerinte egy siket úszóval való foglalkozás nem igényel sokkal több erőfeszítést az edzők részéről, mint a halló sporttársai.

Péter öccse két, míg a húga egy nyári siketlimpián vett részt, mielőtt felhagyott volna az úszással. Most a női curlingválogatott tagja.

A vízilabda és a kézilabda után találta meg az igazi sportágát Fotó: Szabó Gábor - Origo

A megnövekedett sporttámogatásokból a siketeknek is jut, de jóval kevesebb, mint a parasportolóknak, az épekről, illetve hallókról már nem is beszélve. A támogatók is inkább őket keresik, a siket sportokhoz viszont nagyon nehéz szponzort találni. „Nekünk sincs támogatónk, a legtöbb esetben a külföldi versenyekre történő utazásokat is jórészt saját zsebből kell fizetnünk. Magunknak kerestünk olcsó szállást, igyekeztünk minél kevesebb pénzből kihozni az étkezéseket, de a lényeg, hogy el tudtunk indulni. Az ehhez hasonló költségek azonban sok olyan siket kedvét elveszik a sporttól, aki egyébként szívesen sportolna.” A Siketek Sport Clubja helyzetét megkönnyíti, hogy van saját létesítményük, így ott alacsonyabb a tagdíj, amivel sok lehetőséget tudnak adni a sportolni vágyó hallássérülteknek.

Péter két nyári siketlimpián szerepelt eddig a magyar csapat tagjaként, 2005-ben vízi-, míg 2013-ban kézilabdázóként. Az idei olaszországi téli siketlimpián viszont már „új” sportágában, a curlingben fog szerepelni, ami már-már családi hagyománynak számít náluk.

„Édesapám és a nagybátyám is curlingezik, és számtalanszor hívtak, hogy próbáljam ki. Jelen voltam ugyan a versenyeken mint néző, de hogy őszinte legyek, elég unalmasnak találtam. Aztán édesapámnak egy alkalommal hosszabb időre az Egyesült Államokba kellett utaznia, és megkért, hogy vegyem át a helyét a csapatban. Az edzőnk pedig két hónap után egy Magyar Kupa-mérkőzésen be is dobott a mély vízbe.

És az az igazság, hogy játékosként a curling egészen más, mint a tévében, az első pillanattól nagyon élveztem, és teljesen beleszerettem.

Úgyhogy az után is maradtam, hogy apukám visszajött Amerikából.”

A jégen ugyanis jól jön a Péterben buzgó versenyszellem, de ugyanígy a curling taktikai része is magával ragadta. „Az különösen tetszik, hogy bármikor megváltozhat a játék képe, akár egyetlen dobással meg tudjuk változtatni a mérkőzés addigi menetét.”

Seprű a kézben, kő a házban Fotó: Szabó Gábor - Origo

A siket curlingben Magyarországon éppen egy-egy 4+1 fős női és férfi csapatot tudnak kiállítani a siketek, akikkel a válogatott mellett jelenleg két edző dolgozik. Egyikük használja a jelnyelvet is, míg a másikuk csak nemrég került a csapat mellé. Ő az a Kiss Zsolt, aki Palancsa Dorottya oldalán kétszeres vegyes páros világbajnok. A siket és a halló curling között is annyi a különbség, mint más sportokban: azaz itt a követ elengedő társnak és a söprűt kezelő játékosnak is a skip (kapitány) jeleire kell figyelnie, nem a hangjára. Ez annyiban megnehezíti a játékot, hogy míg a hallóknál a speciális eszközével a gránittömb előtt a jeget söprő játékos leszegett fejjel tud teljes erőből söpörni, és csak a skip kiáltásaira kell fülelnie,

addig a siket játékosnak a szeme sarkából végig figyelnie kell a kapitánya mozdulatait.

A siketek és hallók közötti átjárhatóságot mutatja, hogy Péter nagybátyja rendszeresen játszik egy hallókból álló szenior csapatban.

A 2019-es téli siketlimpiát Milánóban rendezik december 11-20. között. Az már biztos, hogy a 12-12 csapatot felvonultató férfi és női curlingmezőnyben ott lesznek a magyar csapatok. Előbbiekről Kiss Péter elmondta, hogy

jó játékkal és egy kis szerencsével akár még a dobogóra is odaérhetnek,

hiszen a legutóbbi világbajnokságon is nagyon kevés hiányzott az éremszerzéshez. Míg a nyári siketlimpiákon remekül szerepelnek a magyar sportolók (51 arany-, 44 ezüst- és 38 bronzérmükkel az összesített éremtáblázat 13. helyén állnak), addig a téli játékokon még az első éremre várnak siket sportolóink.

Kiss Péter a SINOSZ siket és nagyothalló személyek foglalkoztatását érintő előítéletekre figyelmet felhívó társadalmi célú kampányának egyik arca. Ő maga a Semmelweis Egyetemen dolgozik ügyintézőként, de ha mindenki olyan szerencsés lenne, mint ő, akkor nem lenne szükség ilyen típusú kampányokra. A siket álláskeresők helyzete azonban meglehetősen nehéz a munkaerőpiacon, miközben az alkalmazásukkal egyetlen munkáltató sem vállalna túlzott kockázatot.

Bátran építhetnek a munkáltatók a siket munkavállalókra Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Nagyon sok munkáltató egyáltalán nem hajlandó siketeket foglalkoztatni, mert tartanak attól, hogy felvegyék őket. A SINOSZ célja a kampánnyal, hogy szemléletváltást érjen el, hogy

megmutassuk, nem kell félni tőlünk, bátran lehet ránk számítani a munkahelyeken.

A környezetemben nagyon sok emberrel megtörtént, de velem is, hogy nem vettek fel egy munkahelyre, mert siket vagyok. Pedig ettől még szinte minden munkát ugyanolyan jól el tudunk végezni, mint a hallók. A SINOSZ létrehozott egy munkerőpiaci tematikus szolgáltatást és honlapot is (www.akadalyugras.hu), amellyel hidat építenek a siket és nagyothalló álláskeresők és a munkaadók közé.