A postai faxkezelő atomkódoknak nézte az olimpiai ezüstérmes elemzéseit

Anatoli Karpov and Boris Spasski  chess clock small flags HORIZONTAL
Egy nagy klasszikus. Szpasszkij-Karpov meccs Leningrádban
Vágólapra másolva!
A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozót, lapunk szakíróját, Verőci Zsuzsát arra kértük, írja meg a sakktörténelem 10 legnagyobb hatású mérkőzésének történetét. Olyan partikat elevenítünk tehát fel, amelyek vagy megváltoztatták a sakkvilágot, vagy a mai napig a sportág klasszikusai között tartják őket számon.

4. rész. Anatolij Karpov (orosz, 2745) – Veszelin Topalov (bolgár, 2660) Angol megnyitás [A33], Linares, Spanyolország, 1994. február 27.

Negyvennégy éve, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség holland elnöke, a sakkozás hatodik világbajnoka, Max Euwe által irányított vezetés megfosztotta világbajnoki címétől Bobby Fischert, és kihívóját,

Anatolij Karpovot játék nélkül koronázták meg.

A tizenkettedik sakkvilágbajnok egész pályafutására ez hatással volt, rányomta bélyegét. Egyetlen nagymester sem diadalmaskodott annyi nagy tornán, mint Karpov. Újra és újra bizonyítania kellett, hogy igazi világelső. Címét Garri Kaszparovval szemben 1985-ben vesztette el, 1993 és 1999 között a FIDE világbajnoka volt. Hatszor játszott sakkolimpiát, nyert szovjet válogatottban, kétszer csapat-világbajnokságon, négyszer Európa-bajnokságon győztes együttesben. Kilencszer választották meg az év sakkozójának, kapta meg az Oscar-díjat.

Itt éppen jóban vannak. A FIDE elnöke, Max Euwe és Anatolij Karpov találkozása Moszkvában Forrás: Sputnik/Donskoy Dmitryi

Anatolij Karpov 1951. május 23-án született az oroszországi Zlatousztban, az Ural hegység egy távoli városában. Négyévesen tanulta meg a sakkjáték szabályait, kilencéves korára már első osztályú játékos volt, 12 évesen pedig – Mihail Botvinnik tanítványaként – már nagy tehetségként tartották számon. 15 éves korában szovjet sakkmesteri címet szerzett, 1968-ban Groningenben megnyerte az ifjúsági Európa-bajnokságot,

egy év múlva Stockholmban junior világbajnok lett, három ponttal előzte meg az ezüstérmes Adorján Andrást.

19 éves korában padig már nemzetközi nagymesteri címet kapott. Először hazánkban 1969-ben játszott, a Magyarország-OSZSZK válogatott mérkőzésen Adorján és Ribli Zoltán is 1,5-0,5-re legyőzte őt. 1973-ban Budapesten, a Centenáriumi tornán másodikként végzett Jefim Geller mögött.

Karpov ebben az évben Viktor Korcsnojjal holtversenyben nyerte meg a leningrádi zónaközi döntőt, 22 évesen világbajnokjelölt. Páros mérkőzésen Lev Polugajevszkijt (5,5-2,5), Borisz Szpasszkijt (7-4), majd Korcsnojt győzte le (12,5-11,5), Bobby Fischer kihívója lett.

Egy nagy klasszikus. Szpasszkij-Karpov meccs Leningrádban Forrás: Sputnik/Baranovskiy V.

A döntőre azonban nem került sor, a címvédő a párharcot tíz nyerésig akarta játszani, a 9-9-es végeredmény pedig neki kedvezett volna. Fischer elképzelései zátonyra futottak, a FIDE vezérkarával nem tudott megegyezni, megfosztották címétől, és Anatolij Karpovot koronázták meg.

Máig is téma, hogy mi lett volna a mérkőzés végeredménye, latolgatják az esélyeket, próbálják modellezni kettőjük stílusa alapján.

Anatolij Karpov világbajnoki címét kétszer Viktor Korcsnojjal szemben védte meg. Az 1978-ban, Baguio Cityben megrendezett döntőjére a sakktörténelem egyik legviharosabb mérkőzéseként emlékezünk. Korcsnoj politikai okokból 1976-ban egy hollandiai verseny után nem tért haza, majd Svájcban telepedett le.

Az 1978-as vb-döntőben Korcsnoj hontalanként, a FIDE zászlaja alatt sakkozott.

A korábbi gyakorlattól eltérően visszatértek a háború előtti világbajnoki mérkőzések feltételeihez, a mérkőzés hat győzelemig tartott. Karpov a 27. játszma után már 5–2-re vezetett, de a következő négy játszmából Korcsnoj hármat is megnyerve egyenlített.

A titkos joghurt

Már a két versenyző kíséretében is furcsa személyek jelentek meg. Karpovval tartott az ismert hipnotizőr, dr. Zukhar, míg Korcsnoj az Ananda Marga nevű indiai szekta két tagját fogadta fel, akik közül az egyiket korábban gyilkosságért megvádolták, és éppen szabadlábon védekezett. Korcsnoj azzal vádolta Karpov pszichológusát, hogy a nézőtérről hipnotizálja őt, Karpov viszont Korcsnoj fényvisszaverős napszemüvegéről állította azt, hogy a szemébe tükröz. Minden egyes játszma során felmerült valamelyik fél részéről valamilyen probléma. Hol az ellenfél székét világíttatták át röntgennel, hol az ellenfélnek a játszma közben behozott joghurt színét kifogásolták. A 32. játszmát Korcsnoj dr. Zukhar jelenléte miatt megóvta, de keresetét végül az ügyben eljáró amszterdami bíróság elutasította. Korcsnoj neheztelt Karpovra – régi barátjára –, amiért nem járt közben annak érdekében, hogy felesége és fia követhesse őt külföldre, Karpov viszont erkölcstelennek nevezte Korcsnojt, amiért családját magára hagyta. Egy alkalommal Korcsnoj börtönőrnek és mocsoknak nevezte Karpovot, aki ezután nem fogott vele kezet, és nem szóltak egymáshoz. A döntetlen ajánlatokat is a versenybírón keresztül üzenték meg a másiknak

A végsőkig kiélezett helyzetben Karpov ismét nyerni tudott, 6–5 arányú győzelmével (21 döntetlen mellett) megvédte világbajnoki címét. Három évvel később Meranóban már kiütéses győzelemmel verte vissza Korcsnoj címszerzési kísérletét. Tizennyolc játszmára volt szüksége, hogy két vesztés mellett hat nyeréssel megvédje trónusát.

Anatolij Karpov az ellenfelére, Viktor Korcsnojra vár az 1978-as világbajnoki döntőben Forrás: Sputnik/Richter

Karpov győzelme után készséggel tett eleget kérésemnek, és botcsinálta riporterként a TV-ben is bemutatkozhattam, forródrótos interjút készíthettem vele. Némi megdöbbenést okozott a stábban, hogy a régi barátságra való tekintettel tegeződve folyt a beszélgetésünk.

Karpov elsőségét három év múlva már a bakui zseni, Garri Kaszparov veszélyeztette, akivel öt világbajnoki döntőn csapott össze. Az elsőt, az 1984/85-ös páros mérkőzést hat győzelemig játszották volna. A csatározás 1984. szeptember 19-én kezdődött. Karpov megnyerte a 3., a 6., a 7., a 9. és a 27. játszmát, de a hatodik győzelmet nem tudta megszerezni.

A FIDE elnöke, Campomanes (balra) félbeszakította a Karpov-Kaszparov vb-döntőt Forrás: Sputnik/RIA Novosti/Sergey Guneev

Kaszparov rendezte erősen megtépázott sorait, a 32., a 47. és a 48. játszmában megadásra kényszerítette Karpovot, 5-3-ra szépített.

A FIDE akkori elnöke, Florencio Campomanes a küzdő felek teljes kimerültségére hivatkozással – közel féléves csatározás után – 1985. február 15-én félbeszakította mérkőzést.

Óriási volt az értetlenség, a felháborodás. Hosszas tárgyalássorozat után szeptemberben újra sakkasztalhoz ültek a küzdő felek, ezúttal már a régi, a 24 játszmás szisztéma szerint. Kaszparov megnyerte az első játszmát, Karpov a negyedikben egyenlített, az ötödikben átvette a vezetést. Előnyét egészen a 11. partiig őrizte, ekkor Kaszparov nyert, majd a 16. és 19. partiban aratott győzelmeivel előnye két pontra nőtt. Karpov a 22. játszmában elért nyerésével szépített. A világbajnoki döntő 24. partijában Karpov mindent egy lapra tett fel, támadott, de a 22 éves kihívó zseniálisan keresztezte világos királyszárnyi akcióját, 13-11-es győzelemmel Kaszparovot a sakkozás 13. világbajnokaként köszönthették. Egy évvel később a két helyszínen, Londonban és Leningrádban megrendezett visszavágón Kaszparov 12,5-11,5-re nyert, 1987-ben Sevillában 12-12-vel védte meg világbajnoki címét.

A Karpov-Kaszparov mérkőzések az egész világot lenyűgözték Forrás: Sputnik/RIA Novosti/Boris Kaufman

Karpov 1990-ben ismét megmérkőzött honfitársával, New York és Lyon volt a mérkőzés színhelye. Kaszparov az utolsó K-K mérkőzésen is 12,5-11,5-es győzelmet ért el. Karpov erre a párharcra Portisch Lajost is felkérte szekundánsaként. Már Lyonban csatáztak, amikor nagymesterünk hívott telefonon, hogy közös skót megnyitású elemzésünket küldjem el faxon.

Nagy megdöbbenést okoztam, amikor másnap kora reggel a Petőfi Sándor utcai főpostán megjelentem a kinyomtatott anyaggal.

Sokáig kellett bizonygatnom, hogy ezek nem titkos atomkódok, hanem a C45 skót megnyitás elemzései. Némi tanácstalanság után egy sakkhoz kicsit értő munkatárs engedélyezte az anyag továbbítását. A gép másik végén izgatottan várták az anyagot, nehogy Kaszparov stábjának kezébe kerüljenek az elemzések, ne feledjünk, hogy 1990-ben éltünk.

Kaszparov és Karpov párharcai döntően befolyásolták az egész sakkpolitika alakulását. A sakkozás történelmében páratlan, hogy ötször is csatáztak a címért, szuperversenyeken, Világkupákon viaskodtak, négyszer vállvetve szereztek olimpiai aranyérmet a szovjet válogatottal. A világbajnoki döntőkön 144 játszmát vívtak, Kaszparov 21, Karpov 19 győzelmet aratott, 104-szer megosztoztak a ponton. Fantasztikus csatákat, emlékezetes ütközeteket láttunk kettőjük párharcában,

számos játszmájukat a sakkirodalom remekműveiként jegyzik.

Karpov a következő világbajnoki ciklusban meglepetésre az angol Nigel Short ellen 6-4-re elvesztette a világbajnokjelölti páros mérkőzést. A Nemzetközi Sakkszövetséggel azonban Kaszparov – immár sokadszor – konfliktusba került, és az angol sakkozóval a PCA (Profi Sakkozók Szövetsége) égisze alatt játszotta le a döntőt. Karpov ezzel újra lehetőséget kapott, hogy elvesztett – immár FIDE – világbajnoki címét visszaszerezze.

Nigel Short és Anatolij Karpov mérkőzése Forrás: AFP/Alexander Nemenov

Váratlan döntéssel a holland Jan Timmannal játszhatott világbajnoki döntőt, aki Short ellen vereséget szenvedett a világbajnokjelölti döntőben. Karpovnak nem jelentett nehéz akadályt a hollandok legjobbja, 12,5-8,5-re nyert. A FIDE döntése értelmében az ismét világelső orosz nagymesternek a következő ciklusban világbajnokjelölti döntőn kellett kvalifikálnia magát az újabb címmérkőzésre, az izraeli Borisz Gelfandot 6-3-ra verte meg.

1995 novemberében Kirszan Iljumzsinovot választották a FIDE elnökévé, Karpov és az amerikai Gata Kamsky döntőjét, 1996 nyarán a Kalmük Autonóm Köztársaság fővárosában, Elisztában rendezték meg.

Az amerikai Gata Kamsky, aki ellen Karpov 10,5-7,5-re nyert Elisztában Forrás: AFP/Valentina Petrova

A konfliktusoktól sem mentes meccset Karpov 10,5-7,5-re nyerte meg. Iljumzsinov fiatalos lendülettel látott munkához, és megreformálta a megváltoztathatatlannak látszó világbajnoki rendszert. Tehetős polgárként jelentős összeggel is támogatta, hogy a FIDE szélesre tárja a kapukat, a világbajnoki cím sorsa ne egy szűk elit harcában dőljön el.

Kaszparov, Kramnyik és Karpov hallani sem akart arról, hogy nem élveznek semmiféle privilégiumot.

Sok vita után Karpov járt a legjobban, a FIDE vezérkara végül óriási kedvezményt adott neki, csak a groningeni előcsatározások győztesével kellett megmérkőznie. A nehéz küzdelmektől elfáradt Viswanathan Anandnak kevés esélyt adtak Karpovval szemben, az indiai nagymester 0-2-ről még kiegyenlített, de a rapid rájátszást elbukta. Karpov megvédte címét, de a sakkvilág erkölcsi győztesként Anandot ünnepelte. A FIDE világbajnokaként Budapesten Polgár Judittal vívott rapid párharcot, nem kis meglepetésre 5-3-as vereséget szenvedett a gyorsított tempóhoz jobban alkalmazkodó nagymesternőnktől.

Fernando De la Rua, Argentína elnöke fogadja a sakkolimpián Polgár Juditot és Anatolij Karpovot 2000-ben Buenos Airesben Forrás: AFP/Miguel Mendez

Karpov ismét a támadások kereszttűzébe került, a következő, 1999-es Las Vegas-i vb-n nem indult, helyette

pereskedett a FIDE-vel, 50 ezer dollár bánatpénzt ítéltek meg neki.

Karpov nem vállalta a részvételt Újdelhiben sem, de 2001-ben úgy gondolta, hogy hazai pályán, Moszkvában képes lesz visszahódítani címét. A kísérlete azonban csúfos kudarccal végződött, már az első fordulóban a rapid rájátszásban kikapott a kínai Zsang Pengxiangtól 3-1-re.

Kaszparov (balra) és Karpov 2001-ben Linaresben játszott egymással Forrás: DPA/AFP/Stephanie Pilick

Karpov és Kaszparov a 2001-es linaresi szuperversenyen játszott utoljára együtt nagy viadalon, New Yorkban, 2002-ben négyjátszmás rapid meccsüket Karpov 2,5-1,5-re megnyerte. 2006-ban a jubileumi zürichi tornán kettőt remiztek, holtversenyben végeztek az élen. Miskolcon Lékó Péterrel nyolcjátszmás rapid páros mérkőzést játszott. Sok mindenről kérdeztem a vele készült interjúban. A döntőkről így vallott:

Karpovnak voltak ambíciói, hogy megpályázza a FIDE elnöki tisztét. Mintegy negyven országot látogatott meg, jónak ítélte esélyeit. Egyik riválisa a holland Bessel Kok lett volna, aki javasolta, hogy dolgozzanak együtt, alelnöki tisztséget kínált Karpovnak, aki a regnáló elnökről így nyilatkozott:

Úgy éreztem, hogy igazi programmal, hathatós szponzorok segítségével sokat tehetek a sakkozás jelenéért és jövőjéért. Akkoriban nagyon sok telefont kaptam, bátorítást, és egyúttal már a különböző funkciókra vágyók hívását is. Bessel Koknak azt ajánlottam, hogy legyek én az elnökjelölt, hiszen nehéz lett volna megszerezni az Orosz Sakkszövetség támogatását, ha elvesztünk egy elnöki pozíciót egy alelnökiért cserébe.

A holland Bessel Kok és Anatolij Karpov elképzelései nem váltak valóra Forrás: BELGA/AFP/BELGA/WAEM/Dirk Waem

Bessel ezt kezdetben megértette, de súgói lebeszélték erről. Be kellett látnom, hogy az egyre erősödő harc közepette nagyon sok mindenről le kellett volna mondanom, ezért visszakoztam. Számtalan olyan funkcióm van, amely sok munkát igényel.

Ez óriási előrelépést jelentene a sakk népszerűsítésében, a még nagyobb tömegbázis megteremtésében. Úgy érzem, hogy sok a tennivalóm, nemrég jelent meg az 59. sakk-könyvem, számos tervem vár még megvalósításra.”

Nem kis meglepetésre 2011-ben Valenciában létrejött az újabb K-K mérkőzés, s azt tervezték, hogy valamennyi korábbi döntőik színhelyein megmérkőznek, a párharc végeredménye nem segítette elképzelésüket. Az első fényképeken a fotósok kedvéért lelkesen pózoltak, de korábbi feszült viszonyukat csak a közös érdek írta felül, aligha kétséges, hogy a szervezőknek mélyen a zsebükbe kellet nyúlniuk.

Valenciában 2011-ben újra asztalhoz ült Karpov és Kaszparov Forrás: AFP/Jose Jordan

Karpov három szekundánssal készült a csatára, a moldáviai Viorel Bologan, az amerikai Alekszandr Oniscsuk és az orosz Alekszandr Rjazancev segítette őt. Kaszparov a korábban jelzett programjának megfelelően Norvégiába látogatott, és Magnus Carlsennel tartott edzéseket. Nem titkolta célját, hogy a zsenit támogassa a világbajnoki cím megszerzésének útján.

A párharcnak Kaszparov volt az esélyese, különös tekintettel arra, hogy a megállapodásuk szerint 4 rapid, majd 8 villámpartiban mérték össze erejüket, és Karpovnak mindig is meggyűlt a baja a gondolkodási idővel. Kaszparov kettős győzelemmel indított, Karpov már a 24. lépésben időtúllépéssel vesztett, majd Garri egy pazar tisztáldozattal másodszor is megadásra kényszerítette 58 éves ellenfelét. Karpov megnyerte a harmadik ütközetet, de a negyedikben ismét túllépte a 25 perces és lépésenként 5 másodperces időkorlátot. Következett a 8 villámjátszma, 5-5 percük volt és 2-2 másodperc lépésenként. Karpov győzelemmel indított, majd remivel folytatták, de ezután Kaszparov lendületbe jött.

Ötöt nyert zsinórban, remi az utolsóban, 6-2 a villámpartik végeredménye.

Nagy médiaérdeklődés kísérte párharcukat, de a remélt nagy küzdelem elmaradt. Kissé disszonáns volt mindkettőjük nyilatkozata, ahogy az éljátékosokról beszéltek. Elfelejtkeztek arról, hogy jóval kiegyensúlyozottabbak lettek az erőviszonyok, az informatika térhódítása miatt már nincs orosz fölény a sakkban, az élmezőny sokat fiatalodott.

Pályafutása során Karpov több mint 3000 játszmát váltott különböző – egyéni, csapat, nemzetközi és hazai rendezésű versenyeken. A sakk népszerűsítéséért tett erőfeszítései szintén kimagaslóak. Oroszország határain belül és kívül több mint ötven sakk-klubot alapított. A világon több mint húsz sakkiskola viseli a nevét.

A fiatal Anatolij Karpov egy tulai iskolában tart órát a Szovjetunióban Forrás: Sputnik/Shidlovskiy

Válogatott játszmáinak gyűjteménye és könyvei a világ több országában is kiadásra kerültek. Anatolij Karpov sosem hagyta figyelmen kívül a jótékonykodást sem. Pályafutása során több mint 3 millió dollárt áldozott a nemzeti sport fejlesztésére.

1986-ban Karpov és Kaszparov 650 ezer dollárt folyósított a Csernobil Áldozatai Segélyalapítvány számára.

Karpov 2010-ben Kaszparov támogatásával megpályázta a FIDE elnöki pozícióját, de a szavazáson alulmaradt Kirszan Iljumzsinovval szemben.

A játszma: Karpov–Topalov, 1994, Linares

Anatolij Karpov pályafutása legnagyobb sikerének az 1994-es linaresi elsőségét tartja, két és fél ponttal előzte meg Garri Kaszparovot, a 14 résztvevős szuperversenyen 11 pontot gyűjtött. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Kaszparov ellen nyert állást remizett el, így akár még nagyobb is lehetett volna ez a különbség.

A tornán a bolgár Veszelin Topalov elleni győzelme volt a leghatásosabb, háromszor is bástyát áldozott.

Anatolij Karpov (2745) – Vaszelin Topalov (2660)
Angol megnyitás [A33]

1.d4 Hf6 2.c4 c5 3.Hf3 cxd4 4.Hxd4 e6 5.g3 Hc6 6.Fg2 Fc5 7.Hb3 Fe7 8.Hc3 0-0 9.0-0 d6 10.Ff4
A másik szokásos lépés 10.Fg5, amelynek célja a d6-ra korai nyomást gyakorolni. A d6 és e6 gyalogok elleni harcban világos gyakran cseréli sötéten mozgó futóját az f6 huszárért.

10...Hh5 11.e3!
A szokásos megoldás világosnak kis előnyt ad a 11.Fe3 He5 12.c5 d5 13.Fd4 Hc6 14.e4 változat. 11.Vd2 Hxf4 12.gxf4 is praktikus kipróbálásra vár (12.Vf4 is kis előny). Karpov elképzelését azonban a legvonzóbbnak gondolta. Világos kinyitja az e vonalat a még nagyobb nyomásért. A c4 és f4 gyalogok szintén őrzik a d6 és e6 gyalogot.

11...Hxf4 12.exf4 Fd7 13.Vd2 Vb8
Nehéz lenne jobb mezőt találni a vezér számára. 14.Bfe1! A futó ütésben lesz f4-f5 áttörés után, ezt sötétnek meg kellett előznie, de a lépés meggyengítette a királyszárnyi gyalogszerkezetet. Egyelőre ez ártalmatlannak tűnik, hiszen valamennyi világos tiszt a másik szárnyon akciózik.

14... g6 15.h4! a6
Jóllehet a világos huszárok messze vannak a királyszárnytól, 15...h5 mégis túlzottan is merésznek tűnik. Világos áttörhet a király irányába 16.Bad1 Bd8 17.f5! gxf5 18.Vh6-tal,
16.h5! b5 17.hxg6 hxg6 18.Hc5! dxc5

A futó ellépésére, 18...Fe8-ra világosnak két kitűnő lehetősége is lenne: 19.Hxa6 Bxa6 20.cxb5 Bb6 21. bxc6 és a 19.Hxe6!? fxe6 20.Bxe6 Bf6 21.Bae1 Bxe6 22.Bxe6 Ff7 23.Ve3 Vc8 24.Fxc6 választás.

19.Vxd7 Bc8

Forrás: Origo

20.Bxe6!!
Világos elgondolásának poénja. Tornádóként a világos bástya darabokra tépi szét a sötét állást, és elfújja a király védelmét.

20... Ba7 21.Bxg6+! fxg6 Sötét nem tudta visszautasítani az áldozatot, hiszen fonalasan veszít pl.: 21...Kf8 22.Vh3 fxg6 23.Vh8+ Kf7 24.Fd5 matt, vagy 21...Kh7 22.Vh3+ Kg6 23.Fe4+ Kg7 24.Vh7 folytatás.

22.Ve6+ Kg7 23.Fxc6 Bd8 24.cxb5 Ff6 25.He4 Fd4 26.bxa6
Világosnak két másik út is rendelkezésére állt döntő előny megszerzésére: 26.Vg4 axb5 27.f5 Bd6 28.Hxd6 Vxd6 29.Fb5 Bf7 vagy 26.f5 gxf5 27.Vxf5 teljesen szétrombolva a sötét király védelmét. Érdekes lehet egy másik változat is: 26.Kg2 axb5 27.Bh1 Bh8 28.Bxh8 Vxh8 29.Fe8!.

26...Vb6 27.Bd1 Vxa6

Forrás: Origo

28.Bxd4!!
Már a harmadik bástyaáldozat. Igazán ritka eset, különösen ilyen magas szintű versenyen.

28... Bxd4 29.Vf6+ Kg8 30.Vxg6+ Kf8 31.Ve8+ Kg7 32.Ve5
Könnyebb nyerés volt 32.Hxc5 Bd1+ 33.Kh2 Vf1 34.Ve5+ Kh6 35.Vg5+ Kh7 36.Fe4+ Kh8 37.Vh5+ Kg7 38.Ve5+, de Karpovnak nem volt elegendő ideje megtalálni a sakkok pontos lépéssorrendjét.

32...Kg8 33.Hf6+ Kf7 34.Fe8+ Kf8 35.Vxc5+ Vd6 36.Vxa7 Vxf6 Érdekes védekezés volt a pattmotívumra épített 36... Bd1+ 37.Kg2 Bg1+ 38.Kh3 (38.Kxg1?? Vd1+ 39.Kg2 Vh1+! 40.Kxh1 patt) 38... Bh1+ 39.Kg4 Bh4+ 40.Kg5 és világos nyer.

37.Fh5 Bd2 38.b3 Bb2 39.Kg2 és sötét feladta.