Vágólapra másolva!
A négyszeres olimpiai ezüstérmes sakkozót, lapunk szakíróját, Verőci Zsuzsát arra kértük, írja meg a sakktörténelem 10 legnagyobb hatású mérkőzésének történetét. Olyan partikat elevenítünk tehát fel, amelyek vagy megváltoztatták a sakkvilágot, vagy a mai napig a sportág klasszikusai között tartják őket számon. 

Az Origo sakkszakírója, Verőci Zsuzsa február 19-én ünnepli 70. születésnapját. Ezúton is boldog születésnapot kívánunk a négyszeres olimpiai ezüstérmes nagymesternek.

1. rész: Jefim Dmitrijevics Bogoljubov – Alekszander Alejchin, Holland védelem, 1922, Hatsings, Anglia.

A sakkozás negyedik világbajnoka, Alekszander Aljechin a sakkjátékot mindig művészetnek tartotta, a kombinációkban rejlő esztétikai szépségre vágyott, joggal nevezték a kombinációk géniuszának. Alaposan elemzett, soha nem rejtette véka alá, ha a kritikus állásban ellenfele hibázott, kihagyott egy-egy jobb lehetőséget.

Aljechin a sakktábla előtt Forrás: Afp

Az 1892. november 1-én, Moszkvában született Alekszander Aljechin már gyermekkorában ellenállhatatlan vonzalmat érzett a sakkozás iránt. Hétéves korában tanulta meg a játékot, fejlődését az első pillanattól kezdve a tudományos módszeresség jellemezte. Tizenhat éves korában indult el az összoroszországi sakkversenyen, kivívta az első helyet, mesteri címet kapott.

Gyorsan fejlődő tehetsége egyre csiszolódott.

Az 1912. évi stockholmi és az 1913. évi schveningeni kisebb nemzetközi versenyeken aratott győzelmei vezették be ragyogó pályafutását. Az 1914. évi szentpétervári versenyen az akkori idők legerősebb sakkozóival csatázhatott, a világbajnok Lasker, a későbbi világbajnok Capablanca, Rubinstein, Tarrasch, Nimzovics indult a tornán. A verseny idején tett záróvizsgát a jogi karon, végül harmadik lett Lasker és Capablanca mögött.

Alekszander Aljechin (balra), a sakk művésze Forrás: afp

A világbajnoki cím megszerzésének vágya hajtotta, 1921-ben elhagyta hazáját, ezt a lépést később hibás döntésnek minősítette. Párizsban telepedett le, 1923-ban a Sorbonne-on megszerezte a jogi doktori címet. 1922 augusztusában a londoni nemzetközi versenyen az újdonsült világbajnok Raul Capablanca mögött másfél pontos hátránnyal lett második. 1923-ban a karlsbadi tornán hármas holtversenyben, Maróczyval és Bogoljubovval osztotta az első helyet, de három partit is vesztett. 1924-ben New Yorkban a kétfordulós, 11 résztvevős viadalon Lasker és Capablanca mögött csak harmadik lett, Laskertől négy, Capablancától két és fél pont választotta el. Az alkotói önkritika segítségével levonta a szükséges következtetéseket.

Fáradhatatlanul csiszolta játékát, javította mentális felkészülését, elméleti fegyverzetét, tanulmányozta ellenfelei játékstílusát.

A sakktörténelem az 1925-ös baden-badeni versenyt az egyik legerősebb viadalként tartja számon. A 21 résztvevős tornán Lasker és Capablanca kivételével a kor legjobbjai vettek részt, és Aljechin parádés elsőséget ért el, 12 partit nyert, 8 játszmája döntetlennel végződött. Sikere után megkezdődtek a tárgyalások Capablanca elleni világbajnoki döntőjéről. Az 1927-es New York-i 6 résztvevős, kétfordulós tornán Capablanca két és fél pontos előnnyel győzött Aljechin előtt, és a siker a kubai címvédőt alighanem túlzott önbizalommal töltötte el.

Aljechin világbajnokként halt meg Forrás: AFP/-

Kevesen hittek abban, hogy legyőzheti Capablancát, hiszen a páros mérkőzés előtt még egyszer sem tudta megadásra kényszeríteni. A szabályzat szerint a döntőt hat győzelemig játszották, 5-5-nél Capablanca megőrizte volna világbajnoki címét. Aljechin a Buenos Airesben megrendezett párharcban azzal lepte meg a sakkvilágot, hogy a kubai sakkozót

saját fegyverével győzte le,

pozíciós játékvezetése ellen Capablanca nem talált ellenszert. A döntőt Aljechin győzelemmel kezdte, majd a 3. és a 7. parti megnyerésével a kubai világbajnok került előnybe. Aljechin hármas nyerőszériával fordított, a 11. partiban aratott győzelemmel egyenlített, újabb győzelmével már a vezetést is megszerezte, majd a 21. parti megnyerésével kettőre növelte előnyét. Hosszas remisorozatot szakított meg Capablanca a 29. partiban elért sikerével. Aljechin a 32. és a 34. játszmában is diadalmaskodott, 25 döntetlen mellett a 6-3-ra győzött, elhódította a világbajnoki címet.

Az új világbajnok a rendezvény záróünnepségen tartott beszédében ígéretet tett a visszavágó meccsre, de ez nem jött létre. Aljechin azt is kerülte, hogy a korábbi világbajnokkal egyazon versenyen induljon. A világbajnoki döntő után először csak 1936-ban Nottinghamben mérkőztek meg.

Aljechin a Capablanca elleni győzelemmel hódította el a világbajnoki címet Forrás: afp

Aljechin nagyszerű győzelme után hihetetlen sikerszériát ért el, 1934-ig egyetlen játszmát sem vesztett! Kétszer Bogoljubovval szemben védte meg világbajnoki címét, 1929-ben tizenegy győzelem és öt vereség mellett kilenc döntetlennel, 1934-ben nyolc nyerés, tizenöt döntetlen és három vereség jelentette sikerét. Pályafutásában az első törés 1935-ben következett be, amikor 13 döntetlen mellett csak nyolc partit tudott nyerni a holland Max Euwe ellen, aki viszont kilencszer mért csapást rá. Váratlan veresége után

Aljechin éjt nappallá téve is a visszavágóra készült,

amire 1937-ben került sor Hollandiában, és 11 döntetlen mellett 10-4-re győzött, visszahódította világbajnoki címét. Ezután kezdődött életének legrögösebb szakasza. A második világháború kitörésekor Aljechin a francia sakkválogatott tagjaként Buenos Airesben játszott a sakkolimpián. A francia hadsereg összeomlása után több, a Német Sakkszövetség által rendezett versenyen vett részt, és olyan cikkek jelentek meg a neve alatt, amelyek alkalmasak voltak, hogy támadják emberi és politikai magatartásáért.

Alejchin (balra) egy párizsi kávéházban üldögél Forrás: Afp

A háború befejezését Lisszabonban élte meg, és nagyon lesújtotta a hír, hogy 1946-ban az ellene emelt vádak miatt nem hívták meg a londoni versenyre. Ha nincs egy jóindulatú portugál panziós, aki szállást biztosít neki, az utcán hal éhen. Március elején kézhez kapta a meghívót Moszkvába, a Mihail Botvinnik elleni páros mérkőzésre. Ezt azonban már nem érhette meg,

1946. március 24-én, sakktáblája előtt ülve holtan találták meg Estorilban. Egy nagy kívánsága azonban teljesült, világbajnokként halt meg.

A sakk művészének sírja Párizsban Forrás: Afp

Aljechin pályafutása egyik legjobb játszmájának tartotta Bogoljubov elleni alábbi győzelmét. Az állás kínálta taktikai motívumok tökéletes kihasználása igazi esztétikai élményt jelent.

Jefim Dmitrijevics Bogoljubov – Alekszander Alejchin, Holland védelem, 1922, Hatsings, Anglia.

1.d4 f5 2.c4 Hf6 3.g3 e6 4.Fg2 Fb4+ 5.Fd2 Fxd2+ 6.Hxd2 Hc6 7.Hgf3 0-0 8.0-0 d6 9.Vb3 Kh8 10.Vc3 e5 11.e3 a5 12.b3 Ve8 13.a3 Vh5 14.h4 Hg4 15.Hg5 Fd7 16.f3 Hf6 17.f4 e4 18.Bfd1 h6 19.Hh3 d5!

Ezzel a lépéssel sötét tönkretette a centrumban ellenfelei esélyeit, és hamarosan magához ragadta a kezdeményezést.

20.Hf1 He7 21.a4 Hc6 22.Bd2 Hb4 23.Fh1 Ve8 24.Bg2 dxc4 25.bxc4 Fxa4 26.Hf2 Fd7 27.Hd2 b5! 28.Hd1 Hd3!

Látványos kombinációt készített elő.

29.Bxa5 b4 30.Bxa8

Bogoljubov-Aljechin parti, részlet Forrás: Verőci Zsuzsa

30...bxc3!! 31.Bxe8 c2!!

A kombináció csattanója, a gyalog eléri az átváltozási mezőt.

32.Bxf8+ Kh7 33.Hf2 c1V+ 34.Hf1

Bogoljubov-Aljechin parti, részlet Forrás: Verőci Zsuzsa

34...He1!

Prózai matt fenyeget Hf3-mal.

35.Bh2 Vxc4 36.Bb8 Fb5 37.Bxb5 Vxb5 38.g4 Hf3+ 39.Fxf3 exf3 40.gxf5

Bogoljubov-Aljechin parti, részlet Forrás: Verőci Zsuzsa

40...Ve2!

Lépéskényszer!

41.d5

Nincs más. 41.Bh3-ra 41...Hg4!; 41.Hh3-ra is 41...Hg4!! dönt 42.Bxe2 fxe2, és új vezér lesz a táblán.

41...Kg8 42.h5 Kh7 43.e4 Hxe4 44.Hxe4 Vxe4 45.d6 cxd6 46.f6 gxf6 47.Bd2

Bogoljubov-Aljechin parti, részlet Forrás: Verőci Zsuzsa

47...Ve2! 48.Bxe2 fxe2 49.Kf2 exf1V+ 50.Kxf1 Kg7 51.Kf2 Kf7 52.Ke3 Ke6 53.Ke4 d5+ és világos feladta.