Rafael Nadal of Spain falls to the floor in front of the oncourt clock as he celebrates victory after his men's singles semi-final match against Fernando Verdasco at the Australian Open tennis tournament in Melbourne on January 30, 2009. Nadal beat fellow Spaniard Fernando Verdasco 6-7 (4/7), 6-4, 7-6 (7/2), 6-7 (1/7), 6-4 over a record five hours and 14 minutes to set up an Australian Open final with Roger Federer. AFP PHOTO/Paul CROCK / AFP PHOTO / PAUL CROCK
Vágólapra másolva!
Bár az igazi az, amikor a pályán van párbaj, csata, háború, de most úgy néz ki, a teniszt irányító sportvezetőknek, közel húsz év béke után megint sikerült egymásnak esniük. Szerencsére ez az eléggé értelmetlen, méltatlan ütközet nem árnyékolja be a wimbledoni bajnokságot, sőt a foci-vb sem befolyásolja a sportvilág egyik legrégebbi bajnokságának népszerűségét, sikerét. Tények, gondolatok a pályákról, és azokon kívülről a füves Grand Slam szünnapján.
Kezdjük a tenisszel, mert a főszerep a játékosoké, még ha néha meg is feledkeznek róluk az illetékesek – erről majd egy kicsit később. Szombat estére kialakult a legjobb 16 mezőnye a nőknél és a férfiaknál is,
jöhet a Magic Monday, a mágikus hétfő,
ami kicsit olyan, mint a US Openen volt régen a Super Saturday. A bajnokság 7. napján egyszerre lép pályára az összes, még versenyben maradt harcos. Úgy tartják, ez egy új verseny kezdete. Bejutni a második hétre már önmagában komoly eredmény.
Ez a női nyolcaddöntő mezőnye:
WIMBLEDON - Women's draw (R16)
3 players 2 1 , , , , , , , , , , - Seeds: 7/16 (just one top 8) - Just one match between seeded players (Pliskova-Bertens) - First Slam R16 for Rodina , Vekic & Sasnovich #Wimbledonpic.twitter.com/mJDp5XIbRk
Két mondatban összefoglalva, mi is történt hétfő óta. A nőknél a bármi előfordulhat jegyében kiesett a világelső, a címvédő, az ötszörös wimbledoni bajnok, tavalyi döntős, az első tíz kiemeltből kilencen, viszont Serena Williams tartja magát, sőt, egyre jobb. A férfiaknál ugyan az első 16 kiemelt közül csak heten jutottak el a 4. fordulóig, de
komolyabb meglepetést egyedül Marin Cilic gyors búcsúja jelentett, így összejöhet még Roger Federer és Rafael Nadal álomdöntője, a klasszikus fináléjuk tízedik
évfordulóján. Ehhez persze Novak Djokovicnak is lesz egy-két szava.
Akár jelképesnek is nevezhetnénk, hogy vasárnap déltől egyszerre edzett a három király, ráadásul közvetlenül egymás mellett.
Az Aorangi park gyakorló pályáin Roger Federer a hármason, mellette Novak Djokovic a négyesen és eggyel odébb Rafael Nadal az ötösön. A svájci a balkezes horvát Mate Pavicsal ütött. A szerb a fiatal görög Stefanos Cicipasszal teniszezett. A spanyol saját edzőjével, Francisco Roiggal iskolázott. A junior játékosok körbeállták a pályákat és lelkesen figyeltek. Igen, nagyon valószínű, hogy már
csak Novak Djokovic akadályozhatja meg az újabb Nadal-Federer Grand Slam-döntőt.
Legutóbb 2017 januárjában, az Australian Openen volt ilyen, azóta várja mindenki a következőt.
A hét egyik visszatérő kérdése volt, hogy mit szólnak a játékosok a 25 másodperces szabály bevezetéséhez a US Openen. Illetve a szabály eddig is létezett, de elég rugalmasan alkalmazták és nem volt óra a pályán, ami egyértelműen mutatta volna, mennyi idő telt el az előző labdamenet vége és az adogatás megkezdése között.
Ez nem az az óra, de úgy látszik, ez is elég ijesztő Forrás: AFP/Paul Crock
A székbíró döntésén múlt, hogy figyelmezteti-e az időhatárt túllépő teniszezőt. Sok éve létező ügy ez, ami állandó téma a versenyeken, de most megpróbálnak érvényt szerezni a szabálynak, valóban betartatni azt.
"A Játékos Bizottság ülésén hallottam erről, de egy nagyon egyszerű ok miatt nem voltam miatta boldog – kezdte a hír értékelését Novak Djokovic, aki elég alaposan elmagyarázta, mi a gondja. – Nem a bevezetése ellen vagyok, lehet róla beszélni.
A gond az, hogy erről senki nem egyeztetett velünk, játékosokkal.
Nem vontak be minket az előkészítésbe és a döntésbe sem. Játékosként ez nagyon frusztráló. Egy Grand Slam bármit eldönthet, megvan hozzá a száz százalékos hatalma. Ezt nem is kérdőjelezi meg senki.
Egyszerűen csak érthetetlen, hogy, ami elvárható lenne, azt miért nem teszik meg.
Miért nem készítenek egy felmérést a játékosok körében, hallgatják meg a mi véleményünket, tanácsunkat. Mi vagyunk a show főszereplői. Nem volt sok negatív visszajelzés, amikor tavaly a selejtezőben kipróbálták, de egészen más a főtábla, a stadion, amikor három nyert szettre megy a mérkőzés."
Novak Djokovicnak megvan a véleménye az óra ügyben Forrás: AFP/Glyn Kirk
"Egy ilyen döntés befolyásolja a játékot, a teniszező ritmusát, elengedhetetlen lenne egy konstruktív párbeszéd a bevezetése előtt. Nem vagyok teljesen ellene, értem, mi a cél, próbálják modernizálni a teniszt, de ezzel a módszerrel azt mutatják, mennyire nem tisztelik a játékosokat, ami nem szerencsés" – magyarázta Novak Djokovic, aki úgy tudja, hogy a székbíró indítja majd az órát, miután bemondta az állást. A kérdés csak az, mi történik, ha egy hosszú labdamenet után a közönség sokáig tapsol?
Nem egyértelmű, hogy mikor indul az óra, illetve továbbra is a játékvezető döntése lesz a meghatározó.
Arról ugyanis egyelőre nincs szó, hogy ha lejár a 25 másodperc, akkor megszólal a duda, mint a kosárlabdában a támadóidő végén.
"32 éves vagyok. Nem tudom, meddig teniszezem még, remélhetőleg, sokáig, de nem zavarnak már az ilyen ügyek – reagált először Rafael Nadal a hírre, majd őszintén elmondta a véleményét. – Nem érzem úgy, hogy engem ez komolyan érintene. Ha a sport, a tenisz szempontjából nézem, akkor más a helyzet. Ha gondolkodás nélküli, gyors játékot akarnak, akkor hajrá.
Ha meg akarják tartani a teniszt olyan sportnak, amiben gondolkodni kell, taktikázni, taktikusan játszani, hosszú és jó labdameneteket produkálni, akkor ez rossz irány.
Úgy tűnik, néha csak az üzlet számít. Nem tudom támogatni ezt a döntést, mert a sportágunk történetében nem a gyors, rövid mérkőzésekre emlékezünk. Nem emlékszem egyetlen olyan érzelmes, emlékezetes meccsre, ami két óráig tartott.
A tenisz történetének minden fontos mérkőzése 4-5 órás volt, vagy legalább 3 óra 45 perces.
Ahhoz, hogy ilyen meccseket játsszunk, szükség van időre két labdamenet között. Nem lehet sorozatban hosszú, érzelmes labdameneteket játszani 25 másodperces szünetekkel" – jelentette ki határozottan Nadal.
Rafael Nadal igazi szakértője a maratoni csatáknak Forrás: The Yomiuri Shimbun/Yomiuri/Kota Kawasaki
Ezekben a hetekben nem ez az egyetlen vitás ügy a teniszben. A másik ügy sokkal komolyabb, dollármilliárdos tétje van. Igazi sportpolitikai háborút vizionál.
A tenisz történetében volt már egy szűk tízéves periódus, amikor a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) és a sportág másik meghatározó szervezete az ATP folyamatos harcban állt egymással.
Az ATP Tour 1990-es indulásakor inkább a konkurenciát, a versenytársat, már-már az ellenséget látták egymásban a két alakulat vezetői.
Hiába lenne mindkettőnek ugyan az a célja, feladata, sokáig nem értettek szót. Az ITF elindította a Grand Slam-kupát Münchenben, amivel a frankfurti ATP Masterst gyengítette. A müncheni eseményen hatmillió dollár volt a pénzdíj, ami akkor óriási összegnek számított (a wimbledoni összdíjazás nem érte el a négymillió fontot) és 16 játékos osztozott rajta, a győztes kétmilliót kapott (a wimbledoni bajnok 230 000 fontot.) Közel tíz év kellett ahhoz, hogy békét kössenek és közös hajóba üljenek. A nyugalom, az együttműködés közel húsz évig, egészen mostanáig tartott.
A Davis-kupa eddig is jól muzsikált üzleti szempontból, de lehet még rajta csavarni Forrás: AFP/Marco Bertorello
Az aktuális konfliktushoz az vezetett, hogy megint külön kezdték keresni a megoldást az új kihívásokra. A tenisz fejlődése töretlen, az elmúlt 30 évben nem volt olyan pénzügyi válság, ami komolyan érintette volna a sportágat, a bevételek minden szinten folyamatosan nőnek, az üzlet szárnyal. Ilyenkor természetesen az üzletemberek keresik a további növekedés lehetőségeit. Jelen esetben ez csak új eseményekkel kivitelezhető. A konjunktúrát csak egy új, látványos versenyformával lehet kihasználni.
A Davis-kupa megreformálása évek óta slágertéma, de a tradíciók miatt és, mert alapvetően sikeres, sok pénzt termel az ITF-nek, eddig nem nyúltak hozzá jelentősen. Most viszont drasztikus átalakítás előtt áll. A labdarúgó-vb mintájára egy 18 csapatos, egy helyszínes teniszünnepet terveznek a helyére,
ami mögé felsorakozott egy dollár milliárdokat biztosító szponzor.
Erről már írtunk korábban, mert a nemzeti szövetségekben elég felemás a fogadtatása. A helyzet azonban tovább bonyolódott, mert az ATP bejelentette, hogy 2019-ben ő is csapat világkupát szervez, ráadásul összefogott az ITF egyik legerősebb tagjával, a Grand Slamet is szervező Tennis Australiaval.
Amint az várható volt, kitört a háború.
Egyelőre a nehéztüzérség még bevetésre vár, de a kommunikáció szintjén már megindult az ütközet és ki tudja, hogy a fehér sport legszentebb bajnoksága alatt, milyen párbajok zajlanak londoni tárgyalótermekben. Valószínűleg jobban járunk, ha a jövő héten inkább arra koncentrálunk, hogy mi történik a füvön.
