Példátlan magyar siker a Davis-kupa döntőn

tenisz
France's Pierre-Hugues Herbert (R) and France's Richard Gasquet wait to receive the ball during their doubles tennis match at the Davis Cup World Group final between France and Belgium at Pierre Mauroy Stadium in Lille on November 25, 2017. / AFP PHOTO / DENIS CHARLET
Vágólapra másolva!
A tenisz-üzlet különböző iparágai, a versenyrendezéstől a labdán, az ütőn, a hálón át egészen a pályaépítésig, évtizedek óta sikeres vállalkozás. A tenisznagyhatalmak persze ezt is uralják, sőt előbb lesz egy szerbből, fehéroroszból, horvátból, chileiből, vagy akár magyarból kiemelkedő játékos, mint az említett országok egyik cégéből a teniszvilágban meghatározó szereplő. Ezért is számít különleges sikernek, hogy egy magyar Kft szállíthatta az idei Davis-kupa döntőre a pályát. A cég tulajdonos-ügyvezetőjével, Freund Krisztiánnal a pénteki, második egyes után beszélgettünk a helyszínen.

A Rebound Ace eredetileg egy ausztrál pálya, aztán amerikai tulajdonba került, de most egy magyar cég szállította a franciáknak az idei DK-döntőre. Gyönyörű történet, de szinte elképzelhetetlen, hogy a sportinfrastruktúrában az élen járó franciák egy magyar Kft-től rendeljenek pályát. Egyáltalán, hogyan kerültek kapcsolatba a francia szövetséggel?

Három éve kezdtünk el ezzel foglalkozni. Mobil-pályarendszert forgalmazunk, tehát ennek a pályának sem ez az első versenye. Davis-kupákon, Fed-kupa mérkőzéseken, vagy a bécsi ATP-versenyen már harmadik éve mi szállítjuk, biztosítjuk a pályát. Volt tavaly egy német-francia találkozó a világcsoportban, ahol a franciáknak nagyon megtetszett ez a pálya és úgy gondolták, hogy erre a döntőre ez lenne nekik a legideálisabb.

Ennyi elég ahhoz, hogy erre az amúgy meglehetősen zárt piacra, egy szinte frissen alakult, kis magyar cég betörjön?

A franciáknak volt egy időbeni korlátjuk, mert vasárnap még egy másik rendezvény helyszíneként üzemelt a stadion, ami egy focipálya. Ennek tudják az egyik felét felemelni és áttolni a másik oldalra. Ahol most állunk, az egy öt méter mély gödör, betonpadlóval. Hétfő este 8-kor kezdhettünk dolgozni és kedd reggel 9-kor már edzést kellett tartani a pályán. Ennyi időnk volt felépíteni. A régebbi mobilrendszerek összerakása napokig tartott.

Gyakorlatilag ez lehetett a siker kulcsa?

Egyértelműen. Ez az előnyünk, minden más rendszerrel szemben, ahol a helyszínen festik a pályájukat. A miénk előre festett, az elemek már készen érkeznek ide. Csak megfelelően össze kell tenni és egyből játékra alkalmas, mert nincs száradási idő, vagy egyéb tennivaló.

Pedig azt gondoltam, hogy ez direkt a franciák miatt kék.

Ez így van, ők kérték és nyílván a megrendelő igénye szerint különböző színkombinációkat tudunk összeállítani, de ezt előre megtettük, így szállítottuk ide és ennek köszönhetően tudtuk a nagyon rövid határidőt tartani.

A mai technológia mennyire teszi lehetővé, hogy egy ilyen pályát a megrendelő igénye szerint, gyorsabbra, vagy lassabbra építsen a kivitelező? A salakkal régen úgy játszottak, hogy ha kellett, akkor sokat locsolták.

A keménypályák esetében is van játéktér. Az akril festék, ami a borításnak a lényege, ennek az összetételével lehet variálni és befolyásolni a pálya sebességét. A homoknak a típusa és mennyisége meghatározó. Az egész pálya alatt egy szivacsréteg van, arra jön egy speciálisan képzett fa, aminek a teteje egy három rétegű, egy milliméter vastagságú akril, azon állunk. Ez a pálya a XXI. század technológiájának az eredménye.

Tsongáék magyar földön játszanak Forrás: AFP/Philippe Huguen

Ez egy egyszer használatos pálya, vagy itt marad, a franciáké lesz, esetleg csak bérbe vették?

Vasárnap este négy óra alatt elbontjuk a pályát, ami durván 1 méterszer 2 méteres lapokból áll össze és az összsúlya 18 tonna. Ezt a pályát hétfő reggel elviszi innen egy kamion és mi tároljuk. Eddig már körülbelül húsz Davis-kupa és Fed-kupa mérkőzésen szolgált. Természetesen, igény szerint újra festjük, de ez nem mindig szükséges.

A salakkal szemben, ennek a pályának sokkal kisebb a karbantartási igénye, de például a pénteki két egyéni mérkőzés után alaposan átvizsgálták a pályát. Erre miért van szükség?

Fontos ellenőrizni, hogy nem történt-e sérülés a pályán, ami a játékosok sérülését veszélyeztetné. Ütővel, ha megütik a pályát, akár véletlenül, akkor kiüthetnek belőle egy darabot, amit este nyílván javítani kell.

Mivel lehet javítani, ha kijön belőle egy darab?

Poliuretán alapanyagú, folyékony, ami megkeményedik. Ezzel tudjuk a hibákat kijavítani, illetve akril festékkel. Ma már fedett pályán a versenyek nagy része ilyen jellegű akril, keménypályán kerül lebonyolításra. A szőnyeg felett eljárt az idő, meghaladta a technológiai fejlődés. A Rebound Ace a 80-as évek eleje óta létezik. Az Australian Opent húsz éven át ezen a borításon játszották.

A nyári győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra mi építettük a kilenc pályát, amik állandóak, tehát ott is maradtak. Amúgy az a fő üzletágunk, kluboknak, szövetségeknek.

Igazából mi ebben a magyar? Túl azon, hogy egy magyar cég szállíthatta a pályát a 2017-es Davis-kupa döntőre, ami önmagában is nagy elismerés.

A mobil-pályarendszer kialakításában részt vettünk, a kigondolásában, hogy ez működjön így. Az alappálya, a farendszer egy német gyártó terméke, de ő más sportágak padlózatában használta ezeket az elemeket. Az, hogy ebből teniszpályát tudtunk csinálni, egy kooperáció eredménye. Tehát, mondhatom, mi is hozzátettünk elég sokat, hogy a Lille-i döntőt ezen a pályán játsszák.

Arra van esély, hogy a francia piacra is betörjön egy magyar cég. Nem csak alkalmi jelleggel, bérbeadóként?

Nem kizárt, bár ez egy nagyon zárt piac. De ha meg tudjuk mutatni, hogy a pályáink nem csak papíron jók, hanem a valóságban is, akkor elképzelhető, és felkérhetnek akár egy edzőközpont pályáinak a megépítésére.

Azért ez már így is nagyon nagy siker.

Igen, mi nagyon büszkék vagyunk rá, a Davis-kupa döntő azért az év egyik csúcspontja. Ide pályát biztosítani a francia csapatnak, mindenképp jó referencia.