Risztov Éva óta tudjuk igazán, mi az a nyíltvízi úszás

Risztov Éva

A FINA, vagyis a Nemzetközi Úszószövetség idén Magyarországon rendezi meg a vizes sportok világbajnokságát. 1973 óta sorrendben ez lesz a 17. világbajnokság, amely 2001 óta követi a mai szisztémát, miszerint minden páratlan évben kerül megrendezésre. Az esemény globális mivoltát jelzi, hogy 1973-ban Belgrádban 686 sportoló állt rajthoz, míg 2015-ben Kazanyban ugyanez a szám már 2413 volt.

Sorozatunkban bemutatjuk, hogy milyen sportágakat figyelhetünk majd a világbajnokságon, milyen versenyszámokat rendeznek, mikor és hol avatnak majd bajnokokat.

A második részben a nyíltvízi úszással foglalkozunk.

Versenyek: 2017. 07. 15 - 21., Balatonfüred (Tagore sétány melletti partszakasz)

A sportág rövid története

A nyíltvízi úszást sokan maratoni vagy hosszútávúszásként ismerik. Önálló sportágként csak Pekingben, 2008-ban debütált az olimpiai játékok programjában, ugyanakkor 1896-ban Athénban, az első újkori játékokon még minden úszószámot a nyílt vízen rendeztek.

Az olimpián egyébként csak a 10 kilométeres versenyszám szerepel.

A világbajnokságok történetében a nyíltvízi versenyszámok 1991-ben debütáltak, ekkor került be a 25 kilométeres táv, majd szép lassan az öt (1998) és a tíz (2001) kilométer is felkerült a programba.

Nyíltvízi úszás Forrás: AFP/Niklas Halle'n

A nyíltvízi úszásban az állandóságot csak a táv jelenti. Minden helyszín más és más. Tavakban, folyókban, tengerekben kell úszniuk a versenyzőknek. A sportolóknak meg kell küzdeniük a hullámokkal, adott esetben az áramlásokkal, a napsütéssel, de van helyszín, ahol éppen a kihűlés jelentheti a legnagyobb veszélyt.

A balatoni helyszínen biztos lesz gond a látótávolsággal is és a víz alatti „verekedés" is mindennapos jelenség.

A versenyek indulhatnak tengerpartról, épített mólóról vagy stégről, a hosszabb számokban pedig frissítőállomásokat is beiktatnak, ami igazán látványossá teszi a versenyt.

Ami a nemzetközi trendeket illeti, Németország szerezte eddig a legtöbb világbajnoki érmet ebben a sportágban, szám szerint 35-öt, őket követik az oroszok 30 éremmel.

A magyar nyíltvízi úszók Európa-bajnokságokon korábban már több érmet is szereztek, de az igazi áttörést Kovács Rita 1994-es világbajnoki ezüstje jelentette. A férfiaknál 2011-ben Gercsák Csaba nyerte az első világbajnoki érmet, egy bronzot a 25 kilométeres versenyszámban.

A legnagyobb magyar eredmény ugyanakkor természetesen Risztov Éva nevéhez fűződik, aki Londonban, 2012-ben olimpiai bajnok lett.

Risztov Éva Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Vladimir Astapkovich

A sportág programjához tartozik az 5 km-es csapatverseny, valamint az 5, 10, 25 km-es női és férfi verseny, ennek megfelelően hét versenyszámban osztanak majd aranyérmet.

Sorozatunk folytatásaként hamarosan bemutatjuk a világbajnokság többi sportágát is.

A cikk megjelenését támogatta: FINA Budapest 2017.