Akár már idén új elnök ülhet Gyárfás székébe

Vágólapra másolva!

A Magyar Úszó Szövetség alapszabálya szerint legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni az új elnök megválasztására jogosult közgyűlést. Hivatalos jelöltek egyelőre nincsenek, de azt már lehet sejteni, hogy még idén megtudjuk, ki ül be a megüresedett elnöki székbe.

Gyárfás Tamás 23 év után, egy hosszú és számára egyre kilátástalanabb harc végén távozott a magyar úszósportot irányító testület éléről. Az ügy részleteiről itt, míg a volt elnökről itt olvashat bővebben.

A múlt után azonban most már fontosabb a jövővel foglalkozni. Új elnököt kell választani, ami a szövetség közgyűlésének a feladata lesz. A MÚSZ alapszabályának értelmében abban az esetben, ha „a Szakszövetség elnöki tisztsége (...) bármilyen okból megüresedik" rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Erre az üresedés tényének „írásos kezdeményezésétől", magyarán Gyárfás Tamás mai lemondásától számított legalább 15, legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.

Gyárfást az úszók mondatták le

Miután Gyárfás Tamás nem éppen az uborkaszezon kellős közepén mondott le, hanem a karácsonyi ünnepek előtt három héttel, valószínű, hogy még az ünnepek előtt, azaz december 23-ig lezavarják az új elnök megválasztását.

Jó lesz sietni

Sok idejük nem lesz sem a jelölteknek, sem a választásra jogosultaknak, hogy barátkozzanak a helyzettel – december 11-ig rövidpályás világbajnokság van a kanadai Windsorban, ahonnan leghamarabb 13-án érnek haza az úszók, edzőik, illetve a kint tartózkodó elnökségi tagok.

Az alapszabály értelmében a választható pozíciókra – így az elnökére is – a Jelölő Bizottság, illetve annak tagja jelöl(het). A jelöltek – jelölt az lehet, aki felkerül a jelölőlapra – közül a helyszínen nyílt szavazással, a jelen lévő szavazásra jogosultak több mint felének „igen" szavazatával választják meg azt, aki az adott pozíciót betöltheti. Egyebek mellett

a nyílt szavazás is egyike volt azoknak a dolgoknak,

amelyek ellen Hosszú Katinkáék, majd a mögéjük felsorakozók felemelték a szavukat. Gyárfás Tamás többször is büszkén hangoztatta, hogy legutóbb őt úgy választották meg, hogy nem is volt bent a teremben, így – szemben az őt ostorozók állításával – nem is tudta befolyásolni a szavazókat. Erről viszont Széles Sándor az Origónak nyilatkozva azt mondta: "Konkrétan mesélte nekem egy kolléga, hogy az elnökségi szavazáson nem mert ellene voksolni, mert olyan helyzetbe került volna, hogy elveszíti az állását."

Gyárfás Tamás (jobbról a második) nem győzködött senkit, hogy rá szavazzanak Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha a(z elnöki) posztra több jelölt is van, és az első voksolás során senki nem kapja meg a szavazatok egyszerű többségét, úgy újabb forduló jöhet, amelynek során a legkevesebb szavazatot kapó, illetve az, aki nem kapja meg a jelenlévők szavazatainak legalább 15 százalékát, elbúcsúzik a további küzdelemtől. A posztokat elnyerők öt évre szóló mandátumot kapnak.

Megkerestük az úszószövetséget, hogy megtudjuk, mikor, hol és milyen formában tervezik lebonyolítani a rendkívüli közgyűlést, illetve, hogy terveznek-e változtatni a nyílt szavazás intézményén. Amihez a MÚSZ alapszabályát is módosítani kellene.

Mindenki mondjon le!

„Számomra is sok a kérdőjel ebben az ügyben, de minden valószínűség szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni – mondta Fodor Szabolcs, az FTC úszószakosztályának korábbi elnöke, a MÚSZ elnökségi tagja, aki arra a feltevésre, hogy a rövidpályás-vb és az ünnepek miatt nagyon szűk időkerettel gazdálkodhatnak, azt mondta

„a rendkívüli közgyűlés rendkívüli időpontokkal is jár".

Kérdésünkre Fodor Szabolcs megerősítette, hogy az elnökségből senki nem mondott le, de nincs rá garancia, hogy ez így is marad.

Én ilyen helyzetben azt tartanám etikusnak, ha minden posztra új választást írnának ki.

Új elnök lesz, akinek a szava döntő jelentőségű a sportágban, amit alapvetően újra kell gombolni. Az új elnök minden bizonnyal a saját embereivel, munkatársaival kíván együtt dolgozni, akkor lenne tiszta a helyzet, ha új elnökség állna föl az ő irányítása alatt."

Fodor szerint a nyílt szavazás intézménye „csak pár éve került be az alapszabályba", és ő maga nem is ért vele egyet.

Egy személyi kérdésekről döntő szavazás legyen titkos. Ehhez valóban alapszabályt kell módosítani

– mondja. Arra viszont, hogy kik és mikor fogják összeállítani a rendkívüli közgyűlés napirendjét, hogy azt a törvényben, ill. a szövetség alapszabályában meghatározott módon eljuttassák a szavazásra jogosult tagoknak, csak annyit mondott: "ehhez én nem értek, ez már a jogászok dolga lesz, hogy minden a törvényben foglaltak szerint történjen".