Társoldalunk:

Eddig gúnyolták, most már irigylik

2013.07.07. 16:30

John McEnroe, a jelenleg tévés kommentátorként dolgozó korábbi hétszeres Grand Slam-győztes teniszező szerint Marion Bartoli wimbledoni győzelme arra inspirálhatja emberek milliót, hogy higgyenek magukban, mert minden megtörténhet.

"Ő nem az a tipikus sportoló alkat, de úgy kezeli a teniszütőt, mint egy ecsetet, és Wimbledonban megalkotta a mesterművét, ami váratlan, de egyben lenyűgőző volt" - mondta McEnroe. Van igazság abban, amit McEnroe említ, Bartoli 170 centije mellé 63 kiló társul, úgyhogy a francia nem hasonlítható Sarapovához vagy Azarenkához, gúnyolták is sokat emiatt, de a pályán nem a számok játszanak, hanem emberek, így aztán a különbségek is eltűntethetők.

Bartoli édesapjától, Waltertől tanult teniszezni, hét és fél éves volt, amikor látta Szeles Mónika wimbledoni győzelmét Steffi Graf ellen, és úgy döntött, a vajdasági játékos technikáját lemásolva ő is két kézzel üti a tenyerest.

Apja egyedi módszerekkel edzette: Bartoli cipőjének sarkára labdát tett, amivel arra kényszerítette lányát, hogy lábujjhegyen mozogjon, az ütésekek gyakorlásánál pedig különböző színű és méretű labdákat használt, hogy javítsa a kéz és a szem összhangját.

"Az összes profi azt mondta, totál őrült vagyok, amikor látták, hogyan edzem a lányom. De én hittem magamban és benne is" - mesélte Walter Bartoli. Bartoli azt mondja, mindig is része volt a személyiségének, hogy más legyen, mint a többiek.

Forrás: AFP/Kirsten Holst

"Szerintem unalmas, ha valaki beleolvad az átlagba. A játékomban is szeretem, hogy képes vagyok mást csinálni a pályán, mint az ellenfelek" - nyilatkozta az újdonsült wimbledoni bajnok, aki jobbal üt, de ballal ad aláírást. Az, hogy a szerva előtt nem pattintja le a labdát, majd az ütőmozdulat előtt a feje mögé rántja a karját olyan dolog, ami megkülönbözteti másoktól, de azt sem sokan csinálják, hogy az ellenfél szerváját nem az alapvonal mögött, hanem bent a pályán várja.

Hogy a tudásnál sokszor fontosabb a kitartás, azt mutatja, hogy senki nem várt még annyit az első GS-győzelmére, mint ő, eddig a 45. nagy tornáján diadalmaskodó Jana Novotna volt a rekorder, de Bartolinak még nála is kettővel később ért révbe.

Ő lett a hatodik olyan játékos az Open érában, aki szettveszteség nélkül győzött Wimbledonban, igaz, ehhez kellett az is, hogy a sérülések és a csillaghullás miatt nem játszott top tízes játékossal, a legelőkelőbb helyen kiemelt ellenfele, a tizenhetedikként rangsorolt Sloane Stephens volt, akit a negyeddöntőben győzött le.

A labdamenetek között ugráló, ide-oda mozgó, a győztes pontok után pedig az öklét rázó Bartoli másfél éve nem nyert tornát, idén pedig maximum két meccset tudott egyhuzamban behúzni, ehhez képest hatalmas előrelépés volt, amit Wimbledonban mutatott. A 28 éves Bartoli, akinek kedvenc filmje a Gladiátor, a mostani tornán megmutatta, hogy kitartással semmi sem elérhetetlen.