Egyre fiatalabb a sakkozás élmezőnye

Wijk aan Zee-ben a fiatal versenyzők nagy sikereivel végződött a Corus sakkfesztivál. A 19-es kategóriájú (2716 Élő-pont átlagú) szuperversenyen a 19 éves ukrán Szergej Karjakin végzett az élen, a B nagymesterversenyen a 16 esztendős olasz Fabiano Caruana győzött, és harcolta ki a részvételt a jövő évi szupertornán. A C viadalon a 15 éves fülöp-szigeteki Wesley So diadalmaskodott, a 14 éves orosz Anis Giri pedig harmadszor teljesítette a nagymesteri címhez szükséges pontszámot.

• Magnus Carlsen, a sakkozás Mozartja

Az elmúlt években nagyon sokat fiatalodott a sakkozás élmezőnye. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Wijk aan Zee-i szuperverseny résztvevői közül a 2009. január 1-től érvényes világranglistán a 18 éves Magnus Carlsen a negyedik, a 21 esztendős Tejmur Radzsabov a hetedik, és a 19 éves ukrán Szergej Karjakin is a 2700-as Élő-pont átlagú elit klub tagja volt. A decemberi elisztai Grand Prix-tornán Lékó Pétert a maga 29 évével a harmadik legidősebbként jegyezték a 14 fős mezőnyben. A 14 éves kínai Hou Ji-Fan éppen Polgár Judit korábbi rekordját döntötte meg azzal, hogy pár hónappal fiatalabban lett férfi nagymester. A nalcsiki női vb-n döntőt játszó kislány még nem is élt, amikor a magyar nagymesternő felülírta Robert Fischer rekordját. Egyre gyakrabban olvashatunk újabb és újabb szenzációkról, a legutolsó Újdelhiből érkezett, a 9 éves Hetul Shah sötéttel szerzett nagymesteri skalpot.

Sokáig megdönthetetlennek tűnt az elmélet, hogy a sakkozók 30-as éveinek második felében érik el teljesítőképességeik csúcsát. A teóriát elsőként a "rigai varázsló", Mihail Tal ingatta meg, amikor 23 évesen legyőzte a világbajnoki döntőn Mihail Botvinniket. Már akkor kopogtatott az ajtón az amerikai Robert James Fischer, de végül csak sokadik nekifutásra, 1972-ben hódította el a világbajnoki címet. Anatolij Karpov 24 évesen lett sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov 22 esztendősen a világ legjobbja. Fantasztikus sikerek, bámulatos tehetségek lenyűgöző eredményei. Akkor egy-egy kimagasló zseni teljesítményei hozták lázba a sakkvilágot, mostanra azonban tizenévesek és húszas éveikben járó nagymesterek lettek a főszereplők. Az idősebbek közül az indiai világbajnok Viswanathan Anand, az ukrán Vaszilij Ivancsuk és az izraeli Borisz Gelfand tartja a lépést velük.

A fiatalok előretörését sokan a számítástechnika egyre növekvő szerepével magyarázzák. A 80-as évek második felében jelent meg a hamburgi ChessBase cég programja, a játszmák gyűjteménye, az első elemzőprogram. Az egyéb területekhez hasonlóan a számítástechnikai szakemberek számára óriási kihívást jelentettek a fejlesztési lehetőségek, az egyre gyorsabb processzorokon futó programok gondolkodásmódja mind jobban és jobban hasonlított a legjobb sakkozókéhoz. Már nem volt döntő az anyagi előny, a program is szívesen áldozott, érzékelte a stratégiai előnyöket, értékelte a pozíciós előnyöket. Megindult a harc a legjobbak és a programok között, Garri Kaszparov és Vlagyimir Kramnyik jelentős díjazás fejében vállalta a kihívást, de nagyon megszenvedtek a csatában.

Még inkább kiegyenlítődtek az erőviszonyok, előretörtek a fiatalok, tovább inflálódtak az Élő-pontok. A számítástechnika fejlődésével egyértelműen beváltak a jóslatok, hogy sportág igazi színterévé az internet válik. A programok és az adatbázisok, az egyre jobb elemzőprogramok átalakították a felkészülést, az egyre nagyobb sebességgel robogó processzorok nemcsak a sakkozók számára teszik még érdekesebbé, de egyúttal bonyolultabbá is a 64 kockás világot. A legnagyobb tornák internetes közvetítései, a technika legújabb vívmányai még közelebb hozták a sakkot a rajongókhoz. Milliók nézik a nagy világversenyeket, egy jól megtervezett honlap egy város, egy ország is imázsát növeli. A játszmákon, az elemzéseken túl az érdeklődő a helyszínt, a város kultúráját is megismeri.

A programok kezelése, a több millió játszmás adatbázisokban az eligazodás, az információk gyors feldolgozása a fiatalabb korosztály erőssége. A legnépszerűbb a ChessBase program (a 10-es verzió a legfrissebb), az oroszoknál sokan a Chess Assistant-ra esküsznek. A Rybka 3-as elemzőprogram és a Fritz 11-es változata a legkedveltebb. A legjobb fiatalok könnyebben döntenek a kritikus állásokban, pragmatikusabban gondolkodnak, pontosabban számolnak, ritkábban kerülnek időzavarba, gyorsabban pihenik ki a partik fáradalmait, könnyebben túlteszik magukat az olykor fájó vereségeken, és újult erővel játsszák a következő partit.

A Corus szuperversenyen részt vett hármasból Karjakin neve 2002 januárjában vált ismertté. Nagy visszhangja volt, hogy a Ponomarjov-Ivancsuk FIDE világbajnoki döntőn a 12 éves sakkozó szekundánsként segítette a későbbi győztest, az akkor 19 esztendős Ruszlan Ponomarjovot. Még mindig Karjakin tartja a rekordot, 12 évesen és 7 hónaposan lett nagymester.

Minden idők legfiatalabb nagymestere, a 12 éves Szergej Karjakin

Az indiai Parimarjan Negi, Magnus Carlsen és a kínai Bu Xiangzhi követi őt a sorban, ők valamennyien 13 évesek voltak. A következő korosztályt Radzsabov vezeti, a krónikások szerint 3 nappal megelőzte a címszerzésben Ponomarjovot. Lékó Péter a 10., Polgár Judit a 15. a rekorderek rangsorában.

Karjakin 2004-ben tagja volt a Calviában olimpiai aranyérmet szerzett ukrán válogatottnak, hét játszmából 6,5 pontot gyűjtött. 2005-ben megnyerte Wijk aan Zee-ben a nagymesterversenyt, egy év múlva így a szuperen játszhatott, és 7 pontot szerzett. Pályafutása egyik legnagyobb sikereként Hanti-Manszijszkban a Világkupán az elődöntőig jutott, ahol a spanyol Alekszej Shirovtól kapott ki. 2008. január 1-én megjelent világranglistán 2732 pontja volt, az év során becsúszott egy-két gyengébb eredmény, a tornát 2706 ponttal játszotta, ehhez szerzett közel 18-at. Minden veszni látszott, amikor a viadal 11. fordulójában vereséget szenvedett az amerikai Gata Kamskytól, kettős győzelemmel azonban végül megnyerte a versenyt. Nehéz állásban, királyát fenyegető veszélyek közepette is megőrizte hidegvérét, a legjobb védőlépéseket húzta meg.

Magnus Carlsent sokkal jobban ismerik a hazai sakkrajongók, hiszen a norvég titán tavaly Lékó Péterrel Miskolcon rapid párosmérkőzést is játszott. Fantasztikus pályafutása a holland tengerparti kisvárosban kezdődött meg. 2004-ben első lett a C versenyen, majd két év múlva megnyerte a B tornát, tavaly az örmény Levon Aronjannal holtversenyben már az első helyen osztozott, majd Bakuban, a Grand Prix-tornán végzett hármas holtversenyben az élen. Bámulatos gyorsasággal emelkedett az Élő-pontja, másfél éve lépte át a 2700-as ponthatárt, most 2776-nál tart. Győzött már Bielben, Foroszban, kétszer volt második Linaresben, a Világkupán elődöntős. Wijk aan Zee-ben meglepő volt kilences remisorozata, de a hajrában elért kettős győzelemmel már az első helyre is pályázhatott. Az utolsó fordulóban túlértékelte esélyeit - hasonló hibáért nyáron Bielben is drága árat fizetett -, végül el is vesztette a partit, és csak holtversenyben ötödikként zárta szereplését. Élő-pontokat is vesztett, de a nem hivatalos rangsorban a harmadik helyen áll.

Carlsen 5-3 legyőzte Lékót Miskolcon

A 21 éves Tejmur Radzsabov három és fél éve az elit tagja, bár elnöki szabadkártyával már a 2001-es moszkvai kieséses rendszerű vb-n is játszott. Bizonyára sokan emlékeznek a 2003-as linaresi sztorira, amikor nyert Kaszparov ellen. A spanyol rendezők nagy lelkesedésükben a legjobb játszma díjával jutalmazták győzelmét, amivel kivívták az orosz exvilágbajnok végtelen haragját. Idiótáknak nevezte az ítészeket, amiért tisztelnézésének ennyire "örültek". A 2004-es FIDE világbajnokságon elődöntőbe jutott, 2006-ban Linaresben második volt Veszelin Topalov társaságában. 2007-ben hármas holtversenyben első a Corus-tornán, tavaly Ananddal osztotta a harmadik helyet. Szocsiban, a Grand Prix-viadalon második, Elisztában holtversenyben első, három verseny után összetettben az első, január1-től érvényes pontszáma (2761) az eddigi rekordja, holtversenyes második helyével negyedik a nem hivatalos rangsorban.

A három trónkövetelő stílusa, habitusa nagyon eltérő. Radzsabov vibrál, Karjakin a legnyugodtabb, Carlsen néha kapkod. Az azeri nagymester bátran vállalja a legnagyobb bonyodalmakat is, különösen sötéttel szűk a repertoárja. A kedvenc királyindiai védelme Wijk-ben cserbenhagyta Loek van Welyvel szemben, de fontos nyerést hozott számára a kínai Wang Yue ellen. Carlsen mindent játszik, szereti az új kihívásokat, az ismeretlen állásokban sem téved el. Érezhetően nehezebb lett azonban a feladata, mert már nem a szőke kisfiút látják ellenfelei a tábla túlsó oldalán, hanem a nagy riválist, aki ellen már a remi is jó eredmény.

Karjakin repertoárja alaposan kidolgozott, többek között a szicíliai védelem viharait is kedveli, ezekben azonban néha látványosan veszít. Gondoljunk csak Ivancsuktól elszenvedett vezéráldozatos vereségére, vagy Anand szintén szépségdíjas 2006-os alkotására.

A B nagymesterverseny győztese, a 16 éves olasz Fabiano Caruana két év alatt kivívta a legjobbakkal való megmérkőzés lehetőségét. Tavaly a C tornán lett első, idén az angol Nigel Shorttal az utolsó fordulóban vívott partijában dőlt el, hogy felsőbb osztályba léphet. Az Egyesült Államokban született tehetség a sakk miatt költözött Európába, és telepedett le családjával Olaszországban, ahol bajnok lett és elismerten a legjobbjuk. Élő-pontjai listáról listára emelkedtek. Bámulatos a fülöp-szigeteki Wesley So fejlődése. 2006 januárjában 2216 volt az Élő-pontja, három év elteltével 2627. Tornagyőzelmével jövőre a B tornán játszhat.

A legifjabb nagymester a Szentpétervárott született, de Hollandiába áttelepült 14 esztendős Anish Giri, orosz mama és nepáli papa gyermeke.

A nagymesteri cím megszerzésekor rekorder 15 éves indiai Parimirjan Negi elérte a 2600 pontot, a 18 esztendős francia Maxime Vachier-Lagrave már egyszer átlépte a 2700 Élő-pontos határt, most 4 pontra van az elit klubtól.

A sakktörténelem legfiatalabb nagymesterei

	név	nemzetiség	éves	hónapos	napos	címszerzés éve
1	Szergej Karjakin	ukrán	12	7	0	2002
2	Parimarjan Negi	Indiai	13	3	22	2006
3	Magnus Carlsen	norvég	13	3	27	2004
4	Bu Xiangzhi	kínai	13	10	13	1999
5	Tejmur Radzsabov	azeri	14	0	14	2001
6	Ruszlan Ponomarjov	ukrán	14	0	17	1997
7	Wesley So	fülöp-szigeteki	14	1	28	2007
8	Etienne Bacrot	francia	14	2	0	1997
9	M. Vachier-Lagrave	francia	14	4	0	2005
10	Lékó Péter	magyar	14	4	22	1994
11	Hou Ji-fan	kínai	14	6	2	2008
12	Anish Giri	orosz	14	7	2	2009
13	Yuri Kuzubov	ukrán	14	7	12	2004
14	N. Ngoc Truong Son	vietnámi	14	10	0	2004
15	Fabiano Caruana	olasz	14	11	20	2007
16	Koneru Humpy	indiai	15	1	27	2002
17	Hikaru Nakamura	amerikai	15	2	19	2003
18	Pentala Harikrishna	indiai	15	3	5	2001
19	Polgár Judit	magyar	15	4	28	1991
20	Alejandro Ramirez	Costa Rica-i	15	5	14	2003
21	Bobby Fischer	amerikai	15	6	1	1958

És ne felejtkezzünk el az idősebb, húszas éveiben járó generációról sem. Az élmezőny tagjai közül az 1994-es szegedi korcsoportos vb-n a 12 évesek versenyében játszott az örmény Levon Aronjan, az ukrán Ruszlan Ponomarjov, az orosz Alekszandr Griscsuk, a francia Etienne Bacrot és a spanyol Francisco Vallejo Pons. A legjobbak közé került az orosz Dmitrij Jakovenko és Jevgenyij Alekszajev, az azeri Sahriyar Mamedgyarov és Vugar Gasimov, a kínai Wang Yue és Bu Xiangzhi.

A harmincas éveikben járó exvilágbajnokok, a bolgár Veszelin Topalov és Vlagyimir Kramnyik már másfél évtizede meghatározó személyiségei az élsakkozásnak, ahogy Lékó Péter is több mint egy évtizede az elit tagja. Legfiatalabb nagymesterünknek, a 18 éves Bérczes Dávidnak 2513 pontja van, a két nagymesteri normával rendelkező 16 esztendős Prohászka Péternek 2512-je. A legnagyobb tehetségünk a 12 éves Rapport Richárd, aki 2371 pontnál és két nemzetközi mesteri normánál tart.

A top 10 nem hivatalos listája az Élő-pontok alapján és a nagymesterek születési évszáma:
1. Veszelin Topalov (bolgár) 2809 (1975)
2. Viswanathan Anand (indiai) 2791 (1969)
3. Magnus Carlsen (norvég) 2769 (1990)
4. Tejmur Radzsabov (azeri) 2762,5 (1987)
5. Vlagyimir Kramnyik (orosz) 2759 (1975)
6. Levon Aronjan (örmény) 2757,8 (1982)
7. Dmitrij Jakovenko (orosz) 2753 (1983)
8. Lékó Péter (magyar) 2751 (1979)
9. Alekszandr Morozevics (orosz) 2750,7 (1977)
10. Vaszilij Ivancsuk (ukrán) 2741,2 (1969)