Vágólapra másolva!
Bár a szentpétervári vívó vb-nek még csak a felénél tartunk, meglehet, hogy annál nagyon meglepetés már nem születik, mint szerda este a férfi párbajtőr egyéniben Kulcsár Krisztián győzelme. A Honvéd immár 36 éves vívója a vb előtt mindössze 112. volt világranglistán. Igaz, csapatban kétszeres olimpiai ezüstérmes (1992, 2004) és kétszeres világbajnok (1998, 2001).

- Az eddigi legjobb egyéni eredménye eddig egy Eb-bronz volt, még 2000-ből...
- Így van, 1985 óta vívok, és 1991 óta vagyok válogatott. Szóval, tényleg sokat, tizenhat évet kellett várnom, hogy végre nyerjek.

- Nyilván nem úgy tervezte, hogy a döntőt leszámítva mindig egyetlen tussal veri meg a soros ellenfelét.
- Természetesen nem, de szerencsére fejben összeszedett voltam, és így végül mindig jól jöttem ki ezekből az asszókból.

- Mikor volt a legnehezebb helyzetben?
- Egyik asszóm sem volt túl könnyű... A legrázósabb szituáció pedig az volt, amikor az elődöntőben az olasz Confalonieri a 7-3-as vezetésem után 7-7-re kiegyenlített.

- A döntőre hogy emlékszik vissza?
- Ez könnyebb volt, de nem csak az eredmény miatt. Itt tulajdonképpen az elejétől kezdve éreztem, hogy én dominálok. Nagyon fontos volt, hogy minden külső körülményt sikerült kizárnom, és csakis arra koncentráltam, ami a páston történik.

- Mikor érezte, hogy világbajnok lehet?
- Amikor a döntő elején elhúztam négy tussal, megfordult a fejemben, hogy sikerülhet. De ez is olyan dolog volt, amit azon nyomban elhessegettem, hogy a következő tusra tudjak koncentrálni.

- Egyéni világbajnokként mi a következő célja?
- A csapattal megszerezni az olimpiai kvótát, és Pekingben nyerni. Természetesen nagyon boldog vagyok, hogy világbajnok lettem, de a csapatunk olimpiai szereplése számomra sokkal fontosabb. Úgy tekintem, hogy ez az egyéni vb-arany most egy bónusz számomra.