Vágólapra másolva!
Glencoffe "Glen the Gentleman" Johnson húszéves korában kezdett el bokszolni, és három hónappal ezelőttig a kutya sem ismerte a január másodikán már a 36. születésnapját ünneplő jamaikai sportembert.  40/9/2-es mérlege sem töltötte el rettegéssel az ellenfeleket, mígnem idén szeptember 25-én kiütötte a félnehézsúly korábban legyőzhetetlennek hitt királyát, Roy Jones Jr.-t, majd szombatról vasárnapra virradóra a Los Angeles-i Staples Centerben megosztott pontozással legyőzte a Jones felmorzsolódása után a félnehézsúly legjobbjának tartott Antonio Tarvert is. Így most egy csapásra Johnson lett napjaink talán legünnepeltebb profi bokszolója.

Nagy pontozással, Kótai KO-val győzött

Szinte hihetetlen, de igaz: a világ jelenlegi talán legjobb bokszolójának, s a félnehézsúly vitathatatlan királyának - bár a mostani meccs semmilyen komoly címért nem folyt, hiszen mindkét fél lemondott világbajnoki övéről (Tarver a WBC-éről, Johnson az IBF-éről), hogy megmérkőzhessen egymással - kilenc (!) veresége van karrierje során. Ez merőben szokatlan szám, ám gyorsan hozzá kell tennünk: Johnsontól számos - általa megnyertnek hitt - meccset vettek el a pontozók az évek során.

"Most is azt hittem, hogy nem az én kezemet emelik a magasba" - vallotta be a "Gentleman", ám ezúttal tévedett. Megosztott pontozással Johnson nyerte a meccset, méghozzá a következő részeredményekkel: Marty Denkin 116:112 arányban Tarvert, Chuck Giampa és Melvina Lathan egyformán 115:113-ra Johnsont látta jobbnak. Ezzel Johnson mérlege 42/9/2-re javult (28 KO-val), Tarveré 22/3-ra romlott (18 KO).

A meccset a helyszínen nézte Roy Jones, szerinte Tarver nyert: "Szerintem Antonio volt a jobb, mégsem lep meg igazán Glen győzelme. Hatalmas küzdő, valahol megérdemelte." Maga Johnson roppant szimpatikusan nyilatkozott: "Nem én vagyok a legjobb. Még mindig keresem Mr. Bestet."

A statisztikai lap Tarver enyhe fölényét mutatta: 296 ütést engedett el Johnson 217 próbálkozásával szemben, s a találati hatékonysága is jobb volt: 35 illetve 27 százalék. Mégis Johnson győzött, talán így szolgáltatott igazságot neki a sors a korábbi számos "elcsalt" mérkőzésért.

Az összecsapás egyébként inkább heroikus volt, mint látványos, 12 meneten keresztül szakadatlanul csépelte egymást a két gladiátor anélkül, hogy bármelyik fél döntő előnybe tudott volna kerülni. Többször is megrendítették egymást, de egyikük sem fogott padlót, és éppen akkor, amikor valamelyik javára látszott billenni a mérleg nyelve, a másik mindig előkapott valamit rejtett tartalékai közül.

A fordított alapállású Tarver arra panaszkodott, hogy "a negyedik vagy az ötödik menetben" megsérült a bal ökle, miután fejtetőn ütötte ellenfelét, s ettől kezdve nem volt képes igazán hatékonyan alkalmazni a félelmetes balt.

Johnson tizenöt évvel ezelőtt egy miami építkezésen dolgozott ácsként, amikor először húzott kesztyűt. Erre mondják azt, hogy szerelem első látásra, ugyanis a srác eldobta a szekercét és a fűrészt, s azóta nem tud szabadulni az ökölvívás varázsától. S az utóbbi néhány hónapban élete tündérmesévé alakult át. A hihetetlen sportemberi nagyságról tanúbizonyságot tevő Johnson azonnal kijelentette. "Természetesen lesz visszavágó, hiszen Tarver maximálisan megérdemli."

Forrás: MTI

Azért Johnson (b) is beleszaladt pár komolyabb ütésbe

A mostani meccsért mindketten 1,05 millió dollárt kaptak, de Tarver a bevételből is részesedik, mintegy egymillió dollár erejéig. Az összecsapást csaknem tízezren látták a helyszínen.

A mexikói Julio César González - akit Erdei Zsolt idén januárban, Karlsruhéban megvert, elhódítva tőle a félnehézsúly WBO-koronáját - sikeresen folytatja visszakapaszkodását a súlycsoport elitjébe, miután a kiegészítő programban, a 8.menetben technikai KO-val verte a jónevű David Telescót. Az athéni olimpia félnehézsúlyú bajnoka, az amerikai Andre Ward bemutatkozott a profik között, s ezúttal a nagyközépsúlyban a második menetben kiütötte Chris Molinát.

Ch. Gáll András