Vágólapra másolva!
Két hét múlva Debrecenben megkezdődnek a 36. tornász-vb versenyei, a sportág harmadik olyan világbajnokságán, amelynek Magyarország a házigazdája. Az első rettentően régen volt - 1934, Budapest -, ehhez képest a második, mintha tegnap lett volna. De ennek is immár 19 éve. S ahogy most Csollány Szilveszter, úgy akkor is volt egy magyar esélyes: Guczoghy György, aki a lólengés döntőjében végül ezüstérmes lett.

A vb szervezőbizottsága a sportág történetének legnagyobb hazai egyéniségeit díszvendégként fogadja Debrecenben, így természetesen Guczoghy Györgyöt is, aki tagja volt az 1980-as moszkvai olimpián bronzérmes válogatottunknak, a világbajnokságokról egy-egy ezüstje és bronza, az Eb-kről három aranya, egy ezüstje és hat bronza van.

- Mennyire hozza lázba a közelgő vb? - kérdeztük Guczoghy Györgyöt.
- Megmondom őszintén, csak szolidan. A hír szintjén igyekszem követni a sportág történéseit, de így sem vagyok igazán képben. Azt például, hogy Csollány Szilveszter mellett kik lesznek a magyar indulók, nem tudnám megmondani. Mostanában nem nagyon találkoztam a versenyzőkkel.

- Pedig a Jumping Jack Aerobik Clubot, amelyiknek a vezetője, csak egy ajtó választja el a Tornacsarnoktól.
- A Jumping Jack Club éppen a napokban szűnt meg... Sajnos elvették tőlünk a klubhelyiséget, amit vállalkozás formájában hat évig béreltünk. Felújítottuk, kicsinosítottuk, de itt és most állítólag a vívók és az öttusázók számára építenek ki konditermet. Ha akarom, elhiszem, ha akarom nem; de ebbe a témába inkább ne menjünk bele. A lényeg az, hogy igazából ez az egy konkrét kötődésem volt a tornához, és most ez is megszűnt. A hazai rendezésű versenyeken nézőként azonban ott vagyok, s egyáltalán nem adtam fel, hogy valamikor majd visszakerüljek a sport területére.

- Jelenleg mivel foglalkozik?
- Apósommal közösen van egy vaskereskedés vállalkozásunk.

Szertornahttp://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=36905Csollány sérüléssel bajlódik/sport/egyeni/20021009csollany.html

- Ha jól tudom, két hét múlva azért mégiscsak kiszáll néhány napra az üzletből, és személyesen ott lesz a debreceni vb-n.
- Így van, én is megkaptam a szervezőbizottság meghívóját, és úgy tervezem, hogy az utolsó három napon ott leszek a világbajnokságon.

- Csollány Szilveszter esélyeiről mit gondol?
- A szívem azt mondja, hogy biztosan világbajnok lesz. Az eszem viszont azt, hogy rettenetesen kemény verseny vár rá...

- Mint ahogyan pontosan ugyanez volt a helyzet 19 évvel ezelőtt önnel is a Budapest Sportcsarnokban. Hogyan emlékszik vissza az 1983-as vb-re?
- Hazai közönség előtt világversenyen szerepelni órási élmény, rengeteg erőt ad, de egyúttal hatalmas teher is. Már csak azért is, mert Magyarországon különösen igaz, hogy csak az aranyérem csillog. Pedig az ezüstnek és a bronznak is lehet örülni.

- A vb előtt megnyerte az Eb-t, ez már a harmadik Eb-aranya volt lólengésben; s a vb-n minimális különbséggel, öt század ponttal kapott ki a szovjet színekben versenyző Bilozercsevtől. Ezek ismeretében mennyire csillogott szépen akkor az ezüst, és mennyire csillog szépen most?
- Ha azt mondom, világbajnok vagyok, vagy ha azt, hogy vb-2., akkor a kettő között óriási a különbség. Számomra azonban 1983-ban is szépen csillogott az ezüst, és most is szépen csillog. Abszolút reális eredmény született, amit már akkor is tudtam, bármennyire fájt. Sokan számolgatták, hogy ki lehetett volna hozni holtversenyt. Tény és való, ki lehetett volna hozni. De az nem lett volna reális. Bilozercsev azon a vb-n olyan gyakorlatot mutatott be, amivel egyértelműen átvette a stafétát, attól a perctől kezdve ő volt a lólengés királya. Igaz, a vb után még nekem is akadtak újításaim, s az 1984-es olimpián talán fel tudtam volna vele venni a harcot; de közbeszólt a bojkott, és Los Angelesben egyikünk sem lehetett ott.

Fábik Tibor