Vágólapra másolva!
Aki követte a jubileumi, 50. síugró-négysáncverseny küzdelmeit, tanúja lehetett Sven Hannawald mennybemenetelének. Az egyedülálló módon minden állomáson nyertes német klasszis nem a semmiből ugrott elő, de igazából számítani sem lehetett sporttörténelmi sikerére. Ha máshol nem, hazájában sokan ismerték eddig is, de Martin Schmitt mögött minden szempontból háttérbe szorult. Egészen mostanáig.

A síugrás népszerűsége földrajzilag pontosan behatárolható, hiszen például a németek, az osztrákok, a finnek vagy a japánok jól ismerik s elismerik saját sztárjaikat, a lengyeleknél is hamar bálvánnyá vált Adam Malysz. Ám ott, ahol kevésbé űzik a bátrak sportját, azaz a világ nagyobb részén, legfeljebb a hagyományos, évbúcsúztató-újévkezdő négysáncverseny irányítja úgy, ahogy a reflektorfényt az ugrókra. A magyar sportrajongók bizonyára hallottak már Sven Hannawaldról, főleg, hogy sporttörténelmi tettként a jubileumi, 50. négysáncviadal minden állomását megnyerte, de igazából nem ismerik őt. Szóval ki is az a Sven Hannawald?

Először is igazi lokálpatrióta. Huszonhét éve és két hónapja, 1974. november 9-én született az Érchegységben, a cseh (akkor még csehszlovák) határ mentén fekvő kis német (akkor még NDK-beli) faluban, Erlabrunnban.

A közeli városkában, Johanngeorgenstadtban nőtt fel egészen 184 centiig, bár alkatra olyan maradt, mint a paszulykaró, hiszen felnőtt férfiként is csak 64 kilót nyom. Tehát nem kiköpött izompacsirta, de kiderült, hogy repülni mégis tud, hiszen tökéletes a termete az arrafelé hatalmas népszerűségnek örvendő síugráshoz. E sportág révén lett világhírű a szűkebb pátriájához még mindig hű, jelenleg Hinterzartenben élő 27 éves, kölyökképű fiatalember, aki, biztos, ami biztos, kitanulta a híradás-technikai műszerész szakmát. Nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, mostanában nem ebből él.

Hannawald az egykori NDK-ban ismerkedett meg a síugrás alapjaival, s olyan elődökre nézhetett fel, mint például a háromszoros négysáncgyőztes Recknagel vagy az ugyanitt négy összetett sikert arató Jens Weissflog. Utóbbi az egységes Németországot is gazdagította kora és a történelem révén, hősünk, Hannawald pályafutásának termékeny része már csak össznémet színekben íródott. (Megemlítendő, hogy 11 NDK-, 2 NSZK- és 3 közös német diadal született a viadal fél évszázada alatt.) "Hanni" első komolyabb eredményét 18 évesen, 1992-ben érte el, amikor a finnországi Vuokattiban junior vb-t nyert. 1998-ban ugrott be a síugróelitbe, a német válogatott tagjaként Naganóban olimpiai ezüstérmet szerzett. Ugyanebben az évben ugyanezt a medált szerezte meg, de már csak önmagának köszönhetően a sírepülő vb-n, Oberstdorfban. 1999-ben egy másik négysánchelyszínen, Bischofshofenben csapatban világbajnok, egyéniben 2. lett, s közben sáncrekordot (137 méter) ugrott.

Élete egyik nagy sikerét a 2000-es sírepülő-vb (Vikersund, Norvégia) megnyerésével aratta, ebben az esztendőben övé lett az oslói sáncrekord (132,5 méter) és a skandináv körverseny trófeája. Tavaly a lahti vb-n csapatban nagysáncon arany-, középsáncon bronzérem lett a jutalma, egyéniben pedig nagysáncon a hatodik hely. A legutóbbi idényben mind a síugró, mind a sírepülő Világkupa összetett pontversenyében a kilencedik helyen végzett, míg az évezredforduló négysáncviadalán negyedik lett.

Mindezekből annyit lehet leszűrni, hogy Sven Hannawald kiváló síugró, de eddig akadtak nála jobbak. Például honfitársa, az egyéni olimpiai és világbajnok, összetett Vk-győztes Martin Schmitt, aki bálvánnyá vált Németországban. Ahol egyébként megbecsülik a síugrókat, Schmitt például főszponzorától, a Milkától 500 ezer eurót kap évente. Hannawaldnak is akadtak támogatói, nyilván kisebb nagyságrendben, s rajongói, akik szurkolói honlapokat nyitottak a tiszteletére. Mostani csodás szereplése után pedig megismerheti az egész világ. Annyit már tudni lehet róla az eddig felsoroltakon kívül, hogy bár elmúlt 27 éves, s igen jóképű, még nőtlen. Van egy húga, Jeanette, edzője Wolfgang Steiert, menedzsere Werner Heinz (utóbbinak lesz dolga mostanában...).

"Hanni" szeret focizni, teniszezni, görkorcsolyázni, jéghokizni. Alkata alapján valószínűtlennek tűnhet, de imád enni és sütni-főzni (!), kedvencei a halételek és a sütemények. Kiváló fagylalttortareceptje akad, de a tojáslikőrt is maga készíti. A tévében legszívesebben a komédiákat nézi meg, s kedveli a feszültségkeltő olvasmányokat, a Hannibalt (A bárányok hallgatnak II.) különösen. A charts, a pop és a hip-hop stílusú zenéket hallgatja leginkább, miközben arról álmodozik, hogy egy hatalmas és szép házat épít magának. Ars poeticája: Carpe Diem! (Élj a mának!)

Meg is teszi, miközben az örökkévalóságnak ugrik.

Korábban:

Hannawald bravúrja

Deák Zsigmond