Ebből még bombajó Eb is lehet

Nem lehet panasz eddig az Európa-bajnokságra, kiemelkedően sok a gól, kevés a sárga lap, és a meglepetések sem maradtak el.

Az első 16 csapatos Európa-bajnokságot 1996-ban rendezték Angliában, és akkoriban sokan fanyalogtak amiatt, hogy a résztvevők létszámának megduplázásával túlságosan is felhígult a mezőny. Az események azonban az UEFA-t igazolták, hiszen a sorozat így is rendkívül izgalmas maradt, színvonalában pedig a mostani az utóbbi idők legjobb Európa-bajnoksága lehet az eddigi meccsek alapján.

2000 óta nem volt ennyi gól

Ha csak a statisztikát nézzük, akkor is megállapítható, hogy a 2012-es eddig felülmúlja az előző két tornát. Az első nyolc mérkőzésen 20 gól született, ami 2,5-es gólátlagot jelent, ilyen jó mutatóval a 16 csapatos Eb-k közül csak a 2000-es rendelkezett (akkor 24 gól esett az első nyolc meccsen). A legutóbbi két tornán ugyanebben a fázisban egyaránt 17 találatnál jártak a csapatok, míg 1996-ban az első nyolc találkozón mindössze 13 gólt szereztek, ráadásul mindig volt legalább egy gól nélküli döntetlen is, míg idén eddig minden mérkőzésen bevették a kaput.

Az első csoportkör góljai a végső statisztikát is jól tükrözik, hiszen az előző két Európa-bajnokságon összességében is ugyanannyi találatot, 77-et láthattunk (ez mérkőzésenkénti 2,48-as átlagot jelent), 1996-ban mindössze 64 gólt értek el a csapatok (2,06-os átlag), és a legtöbb gól 2000-ben született (85, 2,74-es átlag). A tendencia tehát azt mutatja, hogy a mostani torna minden idők második legtöbb gólt hozó 16 csapatos Eb-je lehet.

Proaktív vagy reaktív?

De nem csak a sok gól miatt nem lehet eddig panasz a tornára. Vegyük például a rendezőket: a torna előtt sokan vélték úgy, hogy Lengyelország, illetve Ukrajna játékerejét tekintve jóval gyengébb a mezőnynél, és ha nem kapták volna meg a rendezés jogát, akkor biztosan nem jutottak volna ki. Ezt persze sosem fogjuk megtudni, de az biztos, hogy a lengyel és az ukrán válogatott is felnőtt a feladathoz, ami mindenképpen jót tesz az Eb-nek. A lengyelek ugyan csak a 32., az ukránok pedig a 28. legjobb európai csapatnak számítanak a FIFA ranglistája alapján, de minden esélyük megvan arra, hogy bejussanak a legjobb nyolc közé.

Taktikai szempontból az angol szakzsargonnal élve továbbra is a proaktív - azaz a letámadással és labdabirtoklással a játék állandó uralására törekvő - és a reaktív - vagyis a kezdeményezést inkább az ellenfélnek átengedő - futball küzdelméről szól az Eb. Előbbi játékstílust az FC Barcelona teljesítette ki, ezt egyelőre csak a spanyolok tudták válogatott szinten is alkalmazni, érthető módon, hiszen Vicente del Bosque a katalánokra építi csapatát. Ő hozta a torna eddig egyetlen, de annál váratlanabb taktikai húzását, amikor vérbeli középcsatár nélkül küldte pályára együttesét az olaszok ellen, ami alapvetően nem is volt olyan rossz lépés, ám a spanyoloknak egyelőre nincs egy Lionel Messijük a "hamis kilences" szerepkörére.

Az ellenkező végletet az angolok jelentették, akik szinte tíz emberrel bekkeltek a franciák ellen, nem csoda, hogy Patrice Evra a Chelsea-hez hasonlította az angol válogatott játékát. Ez eddig egy pontot hozott Roy Hodgson csapatának, nagy kérdés, hogy a folytatásban ez a stílus mire lesz elég. Eddig mindenesetre átlagosan az angolok birtokolták a legkevesebb ideig a labdát, holtversenyben az írekkel és az olaszokkal, míg a lista elején természetesen Spanyolország áll, második Franciaország.

Del Bosque-nek fontos a labdatartás

Egyre kevesebb a sárga lap

Az egyik meglepő fejlemény a tornán a fejesgólok nagy száma. A csoportkör első fordulójának 20 találatából nyolcat fejjel szereztek, és az oroszok tovább növelték ezt a számot a lengyelek ellen. Ráadásul az eddigi összesen kilenc fejesgól közül mindössze öt született pontrúgás után, ami mutatja, hogy a szélsőjáték kiemelten fontos lett a mai futballban. Ez persze nem teljesen új fejlemény, leginkább a 4-2-3-1-es játékrendszer elterjedésének következménye.

Egy másik nagyon fontos elem, hogy a válogatottak egyre inkább próbálnak építeni egy klubcsapatra: az oroszok kezdő tizenegyében hét Zenit-játékos van, a németeknél a Bayernből szerepelnek ugyanennyien, de az olasz (alapvetően Juventus) vagy a spanyol (FC Barcelona) nemzeti tizenegy is próbálja még összeszokottabbá tenni csapatát ilyen módon.

A nyitómérkőzés rögtön két piros lapot is hozott, azóta viszont egyetlen játékost sem állítottak ki. Ez alapvetően átlagos, hiszen a legutóbbi tornát kivéve (amikor a csoportkör első fordulójában egyetlen piros lapot sem osztottak ki) mindig volt két-három kiállítás rögtön a torna elején. A sárga lapok száma viszont érdekes tendenciát mutat: az első nyolc találkozón a játékvezetők 21 alkalommal vették elő, ilyen kevés sárgát a 16 csapatos Eb-k első csoportkörében csupán 2000-en osztottak ki. Akkor 18 sárga lap jutott az első nyolc mérkőzésre négy évvel később, 2004-ben viszont 41 figyelmeztetés volt ennyi idő alatt. A jelek szerint a játékvezetők engedékenyebbek, vagy pedig a futballisták alkalmazkodtak jobban a szabályokhoz.

Amerika Európára figyel

Az Európa-bajnokság az Egyesült Államokban is népszerű, legalábbis a televíziós nézettségi adatok ezt mutatják. Az USA-ban angol nyelven az ESPN közvetíti a tornát, és az első hat mérkőzést átlagosan 1,3 millióan nézték, ami több mint háromszorosa a 2008-as mutatóknak. Az olasz-spanyol találkozónak az ESPN-en 2,1 millió nézője volt, ennél többen a legutóbbi sorozatból csak a döntőt látták az Államokban.

www.globalsoccerapp.com