Vágólapra másolva!
A férfi Európa-kupában az Albacomp és a Kaposvár továbbjutott, a nők sorozatában kiesett a BSE, a Soproni Postás, a Szolnok és a Diósgyőr is. Az Euroligában a GYSEV és a PVSK is kikapott Franciaországban.

Férfi Európa-kupa, Északi-főcsoport, 6. forduló, C soport:
Albacomp - E.S.O. Lucenec (szlovák) 104-79 (31-16, 19-20, 26-27, 28-16)Székesfehérvár, 1000 néző
vezette: Volejnik (cseh), Kreid (osztrák).
Albacomp: Theisz (-), HART (18/3), Moseley (12/6), BENCZE (19), LAPOV (14). Csere: MATUS (13/9), HALM (13/3), Góbi (10), Mihalics (1), Nunez (4). Edző: Sterbenz László.
Lucenec: CSUROVICS (17), TARABUS (13/9), Snopko (3/3), LACO (18/6), Simonedes (6). Csere: Svitek (13/3), Ceman (-) Azacis (6), Suja (3/3), Kovacik (-). Edző: Tibor Jány
kipontozódott: Bencze (27. perc)

A csoport két továbbjutója találkozott Fehérváron, ezt már a meccs előtt lehetett tudni, miként azt is, hogy nagy csodának kellett volna történnie ahhoz, hogy az Albacomp elveszítse első helyét. A losonciak tizenegy pontnál nagyobb különbségű győzelme ugyanis felettébb valószínűtlen volt, figyelembe véve, hogy ebben a szezonban még egyetlen meccset sem vesztett hazai pályán a Sterbenz-csapat.

Tíz perc után pedig már a csoda is enyhe kifejezés lett volna, ha az említett arányban diadalmaskodik a vendégcsapat: az első negyedben ugyanis tulajdonképpen "lerendezte" a meccset az Albacomp. Főleg Bencze Zoltánnak köszönhetően, akivel sem a szó szoros, sem átvitt értelmében nem voltak egy súlycsoportban a szlovákok centerei. A fiatal válogatott játékos főleg termetéhez viszonyított gyorsaságával lepte meg ellenfeleit, miközben rutinosabb társai készséggel játszottak a keze alá. Teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert nem először bizonyítja, hogy a magyar kosárlabdázás egyik legnagyobb ígérete.

Persze nemcsak ő, hanem az egész Albacomp remekelt ekkor, a dobásbiztonság meghaladta a 60 százalékot, de a saját palánk alatti munkára sem lehetett panasza a fehérvári trénernek. Nagyot a folytatásban sem változott a játék képe, igaz, a hárompontos dobóhelyzeteket előszeretettel kereső losonciak a második negyedben minimálisan faragtak hátrányukból, főleg, mert sokkal szigorúbban védekeztek.

Szünet után pedig két jó triplával nyitva jelezték, még nem adták fel a meccset. A folytatásra nehezen ráhangolódó, pontatlan fehérváriakat nemcsak ez, hanem az addigi legjobb, ám néhány felesleges hibát ekkor elkövető Bencze kipontozódása is érzékenyen érintette. Az egyre jobban belemelegedő szlovák nehéztüzérség tizennyolc pontról a felére csökkentette a különbséget, főleg Tarabus célzott jól kintről. A hazaiak megnyugtatásáról (mintegy igazolva, hogy az idei Albacomp fő erőssége a bő kerete) a csereemberek gondoskodtak, hiszen Halm és Matus rutinja kellet a nehéz periódus átvészeléséhez. No meg Hart pontjai: az amerikai specialitása, hogy a meccsek egyes szakaszaira korlátozza ponttermelését, most a harmadik negyedben történt ez. Miután ismét húsz pontra, majd még tovább nőtt a különbség, a hajrára jóformán csak a száz pont elérésének szokásos izgalma maradt. Miután (a két, utolsó percekben bevetett fiatalt kivéve) valamennyi fehérvári pontszerző legalább tíz egységig jutott, nem csoda, hogy a száz is meglett, vagyis szépen búcsúzott közönségétől a 2002 őszén itthon és nemzetközi szinten is nagyon jól teljesítő Albacomp.

Sterbenz László (Albacomp): "A kemény ellenfél, és a játékot széttördelő sok fault ellenére sikerült száz pont fölé jutnunk. Nem szép, inkább eredményes meccset játszottunk."

Tibor Jány (Lucenec): "A továbbjutás tudatában a célunk az volt, hogy új variációkat, és a korábban kevesebb lehetőséghez jutó játékosokat is kipróbáljunk az erős Albacomp ellen."

Somos Zoltán