A férfi kosárlabda-világbajnokság nagy átalakításnak esett áldozatul az utóbbi években. 2014 után nem négy évvel később, hanem 2019-ben rendezik meg a mostani tornát, 24 csapat helyett már 32 együttessel. A korábbi években a kosárlabda és a labdarúgó-vb-k azonos esztendőben kerültek megrendezésre, így a FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) által szervezett esemény sokkal kisebb publicitást kapott.
Mivel arra esély sem volt, hogy a FIFA változtasson, a FIBA hátrált meg, és csúsztatta el egy évvel a vb-t.
Átszervezték a kvalifikációs rendszert is, a szezon közben rendezte meg a FIBA a selejtezőket. Ezzel kezdődtek meg a sportdiplomáciai bonyodalmak.
Az NBA, mint a világ egyik legsikeresebb üzleti vállalkozása, nem engedte meg a játékosoknak, hogy negyedévente két meccsre hazarepüljenek és visszautazzanak. A másik probléma pedig az volt, hogy a legrangosabb európai klubtornát nem a FIBA, hanem az ULEB, egy konkurens szövetség szervezi.
Az ULEB nem volt tekintettel a vb-selejtezők dátumaira, azokra az időpontokra Euroliga-mérkőzéseket szervezett, ezért azok a válogatott játékosok, akik ebben a sorozatban érdekeltek voltak, nem térhettek haza.
A vb-n szereplő csapatok játékoskereteiben szereplő 384 játékos közül 328 játszott legalább egy kvalifikációs mérkőzésen, és a játékosok 13,8%-a játszott az összes selejtezőn. Angolánál öt, Japánnál, Tunéziánál és Lengyelországnál négy olyan játékos volt, aki mind a 12 kvalifikációs találkozón a válogatott rendelkezésére állt. Új-Zéland keretében 11, Angola, Elefántcsontpart és Jordánia keretében 10 olyan kosárlabdázó van, aki a selejtezőknek legalább a felén játszott.
Feltörekvő kosárlabda nemzetek voltak az új rendszer haszonélvezői. Azokban az országokba, ahol a bajnokság lebonyolítása FIBA szabályok szerint zajlik és kevés kosárlabdázó játszik külföldön könnyen össze tudták rakni a szövetségi kapitányok válogatottat a selejtezőkre.
A sportág nagyhatalmai, ahol nem olyan erős a hazai bajnokság, mert a tehetségek hamar eligazolnak az NBA-be vagy Euroliga szereplő csapathoz nem tudták legerősebb összeállításban pályára küldeni a nemzeti csapatukat.
Hiába láthatják a nézők Kínában az angolai vagy a jordán válogatottat,
a FIBA az új rendszerével olyan klasszisoktól fosztotta meg a nézőket, mint Luka Doncic vagy Dario Saric,
mert sem Horvátország, sem a 2017-es Európa-bajnok Szlovénia nem tudta a legjobbjait kiállítani a kosár-vb selejtezőire, így nem jutottak ki a kínai tornára.
(fiba.com)