Lovakkal már megy a hajtás a Cornexinek

A csípős, deres januári szombaton a Fehérvár melletti Kunos Lovardában gyűlt össze a város lovas sportot kedvelő közönsége, közéleti vendégekkel és neves sportolókkal, köztük a Cornexi-Alcoa-HSB Holding nőikézilabda-csapatának tagjaival. Ugyanis első ízben rendezték meg egy téli kupasorozat részeként a fehérvári fedett pályás kettes- és négyesfogathajtó versenyt.

A koronázó város történetében egyedülálló módon klimatizált fedett lovardában szurkolhattak a nézők a hivatalos versenyen szereplő hajtóknak, később pedig igazi kuriózumként, a közélet és sportolók alkotta egységek megmérettetésének. A Cornexi csapatából felsorakozott Szabó Edina vezette alkalmi fogathajtók, Pádár Margó, Fekete Csilla, Szabó Valéria, Sonata Vijunaite és Balogh Beatrix igazán kitettek magukért, hiszen nem mindennapi ellenfeleket kaptak a fehérvári női- és férfilabdarúgók, a helyi média, valamint a Kunos Lovarda csapata személyében.

A verseny kezdete előtt kétszer három főre osztották a csapatot. A Szabó Valéria vezette egység Fekete Csillával és Pádár Margóval - és természetesen egy profi hajtó segítségével - gördült a pályára, ahol könnyedén vették az akadályokat.

"A legutóbbi raliautózás után szokatlan volt a mindössze két 'lóerő'. Kicsit izgultam, amikor megtudtam, hogy nekem kell hajtanom a lovakat, de szerencsére segítettek mellettem. A végére már ráéreztem, mennyire kell húzni vagy engedni őket. Nagyon jó érzés volt, tetszett" - mondta Szabó Valéria, miután leszállt a vezetőülésről.

"Igaz, hogy legutoljára a Hortobágyon voltam lovak közelében még gyerekkoromban, de ennek ellenére nem féltem, mert bíztam a hajtókban és a lovakban, főleg Valiban, aki nagyon jól csinálta" - tette hozzá Pádár Margó. "Igen, én is megbíztam Valiban, de azért néha érdekesen tudtuk megtartani magunkat a kanyarokban" - nevetett Fekete Csilla.

A másik trió, Sonata Vijunaite, Szabó Edina és Balogh Beatrix mindeközben szorgalmasan gyakorolt a lovarda körüli terepen. Ennek ellenére Vijunaite szokásostól alaposan eltérő technikával és pályavezetéssel lepte meg a mindezen remekül szórakozó közönséget és a Sonny egyéni stílusát aggodalommal figyelő fogattulajdonost.

"Sonata fantasztikusan hajtott, főleg a felétől, amikor kiderült, hogy mi is a cél. Ugyanis nem mondták, hogy számsorrendben kell a kapukon keresztülhaladni, ezért az elején összevissza mentünk. Később, amikor már rájöttünk a logikájára, természetesen sokkal könnyebben ment." - mondta mosolyogva Szabó Edina.

Sonata Vijunaite, a nem mindennapi produkciójáért kapott közönségdíjjal a kezében, a következőket fűzte hozzá vezetőedzője értékeléséhez: "Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy életemben először csináltam ilyet, de az biztos, hogy legközelebb sokkal jobban fogom hajtani a lovakat."

Azonban nem mindenki élvezte olyan önfeledten a száguldozást. "Ellentétben a többi lánnyal én erőteljesebben kapaszkodtam a kanyarokban, főleg amikor begyorsultunk, talán még egy kicsit féltem is. Egyszer szép volt, jó volt, de elég volt." - mondta nevetve Balogh Beatrix, aki bátran helyt állt a megmérettetésen, mégis megkönnyebbülve szállt le a fogatról.