Egy hét botrányos nőikosár-krónikája

Az MKOSZ mozaikszó elvileg azt jelenti, hogy Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, de csak elvileg, mert az ember mostanában az összetétel második szavát legszívesebben egy erősen "dehonesztáló" jelzővel helyettesítené. Az utóbbi szűk egy hét eseményei nagyjából ismertek az olvasó előtt, de nem árt kronológiai sorrendbe szedve összegezni a történteket, s valamelyest fellebbenteni a fátylat a kulisszák mögött folyó színjátékról.

"Miért szégyenítettek meg profi játé-
kosokat ilyen mérkőzésszervezéssel?"

Rátgéber nem fog kiutazni a szombati vologdai, Oroszország elleni találkozóra

Az információ tehát megvan, de a tréner kérésére hétfőig "jegelni" kell a hírt. Nem könnyű, de sikerül. Eközben a berkeken belül már mindenki tud a tervről, Rátgéber azonnal lefedezi magát, beszél Bartha Ferenc elnökkel, a "bankár-prezident" - mint idáig mindig - az általa nélkülözhetetlennek tartott szakember mellett áll. Ezalatt a szakma forrong, már-már a nyílt lázadás fenyeget, a Sopron és a BSE klubigazgatója a szaklapban elítéli Rátgéber döntését, hol marad a fair play, kérdezi mindenki. A kapitány célszerűségi indokokat említ, azt állítja, a vologdai kalandtúra - a legjobb csapattal - veszélybe sodorná a továbbjutást a csoportból.

A szövetség számos vezetője e sorok írójával folytatott magánbeszélgetésben elmarasztalja Rátgébert, kifelé viszont még csak hajszálrepedés sem mutatkozik a falon. A GYSEV direktora megpendíti annak lehetőségét, hogy nem engedi el Seres Évát, a finnek ellen századik válogatottságát ünneplő centert, a klub erősségét a vologdai túra helyett beiktatott pécsi összetartásra.

Elérkezik a szerdai, finnek elleni meccs. Kezdés hivatalosan 18 órakor, a találkozót a sportcsatorna élőben adná. A feltételes mód oka: háromnegyed hatkor kiderül, nem működik az eredményjelző és az elektromos óra. A csarnokban másfél éve - a Fradi szakosztályának megszűnése óta - nem rendeztek kosárlabda-meccset...

Hat előtt öt perccel Rátgéberen a közelgő agyérgörcs félreismerhetetlen jeleit fedezzük fel, abszolút érthetően: a szabálykönyv előírja, hogy a kézi időmérésnek nincs alternatívája. A bohózatba illő felvetést - menjünk át a két csapatal az esti csúcsforgalomban a városmajori BSE-csarnokba vagy a Dózsa György útra - elvetik. A két edző megegyezik, hogy elfogadják a kézi időmérést, de Viliam Koller, a FIBA-ellenőr nem tágít. Saját hatáskörében nem vállalja a stopperórás meccs ódiumát. Bodrogváry Iván főtitkár Lubomir Kotlebát, a FIBA cseh főtitkárát próbálja telefonon hívni, sikertelenül. Hat húszkor Koller Vili - mert valójában felvidéki magyar a komisszár - végre áldását adja a kézi időmérésre, hat huszonötkor feldobják a labdát.

A mieink pocsékul játszanak, félidőben 30-30 az állás, a végére szerencsére összeroppannak a finnek, 76-55 kerül a jegyzőkönyvbe. Állítólag ennyi a végeredmény, mert menet közben csak találgatunk. A negyedik negyedben Rátgéber cserélni akar, a magyar időmérő nem veszi észre a szándékot, a szakvezető magából kikelve leidiótázza az egész bagázst, ellenvélemény nincs. Miért is nincs?

A meccs után Rátgéber nyilatkozik a sportcsatornának, a félénk riporteri kérdésre - "miért nem utazik ki Vologdába?" - az a válasz: "Most nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy miért szégyenítettek meg profi játékosokat ilyen mérkőzésszervezéssel."

Rátgébernek igaza van, csak nem ez volt a kérdés. Fél órával a lefújás után ülésezik a szövetségi válságstáb, a megbeszélésen a klubfőnökök is ott vannak. A BSE erős (?) embere visszavonulót fúj, a GYSEV magára marad, azért a végén a soproni edző halk, jeges hangon megkéri Rátgébert: legyen szíves, legalább őt ne nézze hülyének. Kínos csend, de az élet megy tovább. A Sopron mindenesetre elengedi Serest a pécsi összetartásra, azért a Hűség Városában sem eszik olyan forrón a kását...

Már csak késő este tudjuk meg, hogy időközben Szlovénia 66-61-re legyőzte az oroszokat. A Sztyepanova, Hudasova és Baranova nélkül játszó Eb-ezüstérmes tehát mégsem verhetetlen, a vologdai meccs feladásának elmélete kapásból megdőlt - hisszük mi. Rátgéber azonban duplán alátámasztva látja igazát: érdemes pihentetni legjobbjainkat, mert lám, milyen erős Szlovénia, csak kipihent játékosokkal lehet esélyünk a legyőzésére.

Epilógus: a népligeti meccset megelőző kutyakomédia minimum ötezer márkájába (650 000 forint) kerül a szövetségnek. Miután tisztázatlan, ki a felelős - a főtitkár az ISM Kiemelt Sportlétesítmények Intézményével kötött szerződést e találkozó megrendezésére, s a bemelegítésig még mind az elektromos óra, mind az eredményjelző kifogástalanul működött -, szerda reggeli információink szerint a bizonyosan kirótt FIBA-büntetést az MKOSZ azonmód megkísérli áthárítani a fent nevezett intézményre.

A felbecsülhetetlen nagyságú erkölcsi kárt vajon kire hárítják?

Ch. Gáll András

Ajánlat:

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége