Vágólapra másolva!
Ismét szakmába vágó munkát vállalt Ancsin János, a magyar jégkorong egyik legendája. A hajdani center már 1982-ben a bajnok Újpesti Dózsa tagja volt, s még 1998-ban is felállhatott a dobogó tetejére a Dunaferr játékosaként, aztán a kilenc aranyérem után visszavonult hokis eltűnt a sportágból.

Most hosszabb szünet után ismét munkát vállalt: nevelő egyesülete, a jó ideje gazdasági háttér híján csak vegetáló Újpest szakmai igazgatója lett. Mint mondja, ez a cím csak arra jó, hogy a hokiban jártasak megmosolyogják, elvégre a felnőttek között csupán amatőr csapattal induló lila-fehéreknek most nem biztos, hogy a titulusokat kell osztogatniuk.

Ancsin is társadalmi munkában vállalta - némi rábeszélésre - a feladatot, de szívesen jár ki a Megyeri útra. Ő felügyeli a szakosztály minden edzőjének a munkáját, így fordulhat elő, hogy - legalábbis papíron - az egykoron az újpestiek első sorában mellette rohamozó, s most a felnőtteket dirigáló Pék Györgynek is a főnöke lett.

Ancsin János a szerény anyagi lehetőségek közepette is lelkesen látott munkához, az igazán nagy terveket akkorra időzíti, amikor végre befedik a Megyeri úti jégpályát. Márpedig a szakosztály vezetői abban bíznak, hogy a következő idényt már tető alatt kezdhetik az újpesti csapatok. Mert azokban nincs hiány, a klub minden korosztályban indít együttest, van, amelyikben többet is, annyi a jelentkező. Ancsin azt tervezi, a mostani ifikből két-három év alatt olyan felnőtt gárdát építenek, amely a mezőnytől most igencsak eltávolodott Alba Volánnak és a Dunaferrnek is méltó ellenfele lehet.

Kézenfekvő a kérdés, hogy a mostani, nem túl nagy játékerőt képviselő, amatőr csapatba mikor száll be a sokszoros válogatott center, de Ancsin állítja: soha. Amióta Dunaújvárosban leadta a szerelését, még korcsolyát sem húzott a lábára.

Erdei Tamás