Vágólapra másolva!
Természetesen senki sem gondolta komolyan, hogy Michael Jordan tiszteletét teszi a pécsi Lauber Dezső sportcsarnokban a Court Side menedzseriroda Pro Camp & Pre Draft elnevezésű játékosbörzéjén. Rabb József úr, a cég magyarországi területi igazgatója mentségére szóljon, nem ő próbálta rendezvényük jelentőségét "feltupírozni" a legendás 23-as beharangozásával, a kosarastábor ugyanis erre nem szorult rá.

Pro Camp & Pre Draft: a szerződés reményében
NBA
döntők

Ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem: a Court Side-ot Oroszországból Szergej Tarakanov, az 1988-as olimpiai bajnok szovjet válogatott sztárja és Sztanyiszlav Jerjomin, a moszkvai olimpia bronzérmese képviselte. De a környező országokból, leginkább a Balkánról mindenki eljött, aki csak él és mozog: Zmago Sagadin, az Olimpija Ljubljana mestere, a hazánkban is szerepelt sokszoros lengyel válogatott Szczubial s legfőképpen Stevan Tot, a vajdasági világcsavargó, a Finnországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában és hazánkban, a Zalaegerszegnél és Debrecenben is megfordult, hét nyelven beszélő tréner, akinek - mellesleg - utolsó hazai klubja még most is tartozik 22 ezer német márkával...

De nézzük a játékosokat, mert volt néhány nem akármilyen spíler közöttük! Dante Calabriával például legutóbb 1997 júniusában Chicagóban, a Bulls-Jazz NBA-döntő idején rendezett pre draft campben találkoztam, már akkor is zseniális volt, egy évvel azok után, hogy a legendás Dean Smith tanítványaként végzett a North Carolina Universityn - Michael Jordan alma materében, ahol Jerry Stackhouse, Rasheed Wallace és Eric Montross csapattársa volt.

Calabria most, 27 évesen, megjárva az olasz második ligás Livorno, a CBA-s Fury, valamint a francia élvonalbeli Dijon és Pau-Orthez csapatát, jobb, mint valaha. Számomra ő a dobóhátvéd prototípusa, fürge, mint a csík, közelről, távolról remekül dob, Magyarországon én még ilyen kosarast nem láttam. Az elmúlt szezonban a mi Gulyás Róbertünk klubtársa volt.

- Most azon mesterkedem, hogy megkapjam az olasz állampolgárságot, akkor ugyanis hazaiként szerepelhetnék nagyszüleim hazájában - mondta a 193 centis, enyhén dadogó (!) pittsburghi kosaras. - Róberttel együtt engem is elküldtek a Pau-Ortheztől, egyszerű volt az oka: a hazai, sőt a környékről származó kosarasokat akarta játszatni az edzőnk.

Ilyenkor az jut az ember eszébe: ha egy Calabria sem tud NBA-szerződést kapni, akkor milyenek lehetnek a követelmények a világ legszínvonalasabb ligájában?!

Ott, ahová például a 215 centis orosz-görög Alexis Amanatidisz igyekszik. A 21 éves, 215 centis centert a legnagyobb európai ígéretnek tartják posztján, ehhez képest a mi Gulyásunk úgy lejátszotta a parkettről, ahogy azt a nagykönyvben megírták. A 213 centis, 140 kilós paksi óriáson ugyan - saját bevallása szerint is - van hat-nyolc kiló többlet, ennek ellenére elkelt a francia Chalons csapatához!

- Nem vágyom az NBA-be, szerintem anyagilag és szakmailag is jobban járok egy európai élcsapatban - mondta a 25 éves Gulyás. - Kimondottan francia csapatba vágytam, kellemetlen orthezi élményeim ellenére imádom ezt az országot. Örülök, hogy elkeltem.

Miként jó néhány társa a mintegy nyolcvan, Pécsett fellépett kosaras közül. (Valamennyien a Court Side-dal állnak szerződésben, és jövedelmük tíz százalékát adják át jutalék fejében.)

A cég szerb születésű, Svédországban nevelkedett, de napjainkban Hollandiában élő, mindössze 36 éves tulajdonosa, Dejan Vidicki is elégedetten dörzsölte a kezét a szerda esti táborzáráskor. Tehette, hiszen Európa legnagyobb játékosbörzéje még a felfokozott várakozásokat is felülmúlta, dacára annak, hogy a beharangozott nagyágyúk közül a délszláv Milics, Mulaomerovics, Giricsek és a török Besok sem jött el.

Michael Jordanről nem is beszélve...

Ch. Gáll András

(Népszava)

Ajánló:

Európa vezető játékosügynökségének site-ja