Vágólapra másolva!
Több sportegyesület is nehéz anyagi helyzetbe került, mert végleges jóváhagyása előtt egy kormányzati kezdeményezésre építették 2011-es költségvetésüket. A tavaly nyáron az Országgyűlés által elfogadott kormányzati javaslat alapján a társasági adó hetven százalékát öt csapatsportág támogatására lehet fordítani. Az Európai Bizottság még mindig nem hagyta jóvá a jogszabályt, és a Fidesz egyik szakpolitikusa szerint jelenlegi formájában nem is fogja elfogadni.

Tavaly júliusban az országgyűlés elfogadta, az Európai Bizottság azonban azóta sem hagyta jóvá azt a törvényt, amely szerint a befizetendő társasági adó maximum hetven százalékával lehetne támogatni az úgynevezett látvány-csapatsportokat (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda). Bár a törvény a sportegyesületeket és szövetségeket akarta jobb helyzetbe hozni, a gyakorlatban ennek az ellenkezője történt.

Az első áldozat a férfikosárlabda-bajnokság címvédője, a Zalakerámia-ZTE csapata lett, amely éppen erre a sporttámogatásról szóló törvényre alapozta idei költségvetését, mostanra pedig komoly anyagi válságba került, több havi bérrel tartozik a játékosainak, akikkel a múlt héten közölték, hogy ingyen távozhatnak a klubtól.

Kelemen Péter, a ZTE elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy amikor tavaly nyáron meg kellett tervezni a költségvetést, nem gondolta, hogy nyolc hónap múlva sem lép majd hatályba a társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatási rendszer, így sok szponzori tárgyalás közvetlenül a szerződések aláírása előtt akad meg. "A társasági adó megbolondította a klubot és az egész magyar sportot" - tette hozzá Tóth Ádám, a csapat centere.

Kivárásra játszanak a kézilabdázók

Jelenleg a Magyar Kézilabda Szövetségben is nagy a bizonytalanság, a szervezet főtámogatója ugyanis az adókedvezmény bevezetésétől tette függővé jövőbeni szerepvállalását. Nemcsik Balázs, az MKSZ főtitkára az [origo]-nak azt mondta, hogy a Telenor nem újította meg a december végén lejárt szerződését, de a társasági adóból levonható sporttámogatás életbe lépésével ismét pénzt juttatna a sportágnak.

Ezt megerősítette Szántó András, a szövetség alelnöke is, aki a Vác női csapatának elnökeként, illetve a csapatot szponzoráló cége, a Syma vezetőjeként szintén kész tényként kezelte, hogy a társasági adóból származó összeg hetven százalékát a csapatra fordíthatja. "Sajnos tudomásul kellett vennünk, hogy hiába számoltunk a törvény előnyeivel, mivel nem lépett hatályba, elestünk a támogatás egy részétől" - mondta az [origo]-nak. "Nem tagadom, nagyon is kalkuláltunk a társasági adóval, arra számítottunk, hogy legalább a szezon második felében számolhatunk ezzel az összeggel" - mondta Szántó.

Bezavart az ekho

Török Zoltán, az MKB-Euroleasing Sopron nőikosárlabda-csapatának ügyvezetője szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy amíg a társasági adóból nem juthatnak pénzhez, addig egy másik törvény, a sportvállalkozások ekhós kötelezettsége nagy terheket ró a klubokra. "A sportvállalkozásoknak kötelezően át kell állniuk az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho). Ez 35 százalékos terhet jelent, ennek fedezetét ki tudná termelni a társasági adóból levonható sporttámogatási kedvezmény, ám mivel az Európai Unió ezt még nem fogadta el, gyakorlatilag az új törvénnyel csak rosszul jártunk, és nehezebb helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor. A kezdeményezés jó szándékú, de valószínű volt, hogy nem fogja kiállni az Unió próbáját" - mondta Török. (Az Európai Bizottságnak ez esetben azért kell jóváhanynia az adótörvény módosítását, mert a cégek esetében állami támogatást tartalmaz.)

Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

A nagy rivális Pécs 2010 nőikosárlabda-csapatának ügyvezetője, Rózsa Gábor azt mondta, ők is belesétáltak a csapdába. "Nem titkoltan mi is belevettük a költségvetésünkbe, mert tavaly júniusban a törvény írásos kommunikációjából egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy számolhatunk vele. Sajnos most nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, mert egy másik törvény kötelez az ekhóra, ami komoly teherrel jár, de remélhetőleg mi nem jutunk a ZTE sorsára. A játékosaink lojálisak a klubhoz, és elfogadják azt, hogy csak csúszásokkal kapják meg a fizetésüket" - mondta. Rózsa hozzátette, sok kapcsolata van más sportági klubokkal is, és úgy tudja, nemcsak a kosárlabdasportban, hanem a vízilabdásoknál és a kézilabdásoknál is több helyen számítottak erre az adókedvezményre.

Akik még nem számoltak a társasági adóval

Novák Ferenc, a Groupama-Honvéd vízilabdaklub igazgatója: "Hároméves szerződésünk van a névadó főszponzorunkkal, ez szerencsére lehetővé teszi azt, hogy ne számoljunk olyan összeggel, ami még nincs a kezükben. Úgy hallottam, hogy az utánpótlásra és a létesítményfejlesztésre lehetne csak fordítani ezt az összeget, viszont ez is nagyon sokat segítene a klubnak, hiszen az utánpótlás nagyon sokba kerül, és az uszodahelyzet is siralmas Budapesten, tudnánk fejleszteni mi is a Kőér utcai uszodánkat."

Monok Tibor, a Kaposvári Kosárlabda Klub ügyvezetője: "150 milliós adóssággal vettem át a klubot, ez az összeg azért is lett ekkora, mert az elődök felültek a nem megvalósult szponzorációnak. Tanultam a rossz példából, nem kalkuláltam előre. Ha mégis megvalósul a társasági adóról szóló törvény, akkor valószínűleg kihúzza a csapatot a kátyúból."

Bella Árpád, a Pick Szeged férfikézilabda-csapatának ügyvezetője: "Hallottuk a sajnálatos hírt, hogy a zalaegerszegi kosárklub milyen helyzetbe került. Mi szeretnénk az ilyet elkerülni, ezért csak azzal főzünk, amink van, tehát nem számítottuk bele a költségvetésünkbe a társasági adóból levonható összeget."

Kökény Bea, az FTC-Rail Cargo nőikézilabda-csapatának ügyvezetője: "Nem számítottunk erre az összegre, nem költjük el azt a pénzt, amit még nem kaptunk meg. Ugyanakkor nagyon jó kezdeményezésnek tartom, megkönnyítheti a klubok életét, remélem, hogy a következő szezonban már számolhatunk ezzel a kedvezménnyel!"



Nyár elején lehet legkorábban eredmény

A tavaly júliusban a parlament által elfogadott jogszabály szerint a társasági adó 70 százalékának 100 százaléka utánpótlás-nevelésre, 80 százaléka sportcélú befektetésekre (létesítményberuházás, eszköz- és felszerelésvásárlás), 50 százaléka direkt egyesületi támogatásra, működésre fordítható - az EU-nak ezzel az utolsó ponttal van problémája, ezért nem fogadta el mindeddig a koncepciót, noha a kormány az őszre, de legkésőbb januárra várta az új rendszer jóváhagyását.

Szalay Ferenc, a Fidesz országgyűlési képviselője, az országgyűlés sport- és turizmusbizottságának alelnöke az [origo]-nak azt mondta, a sporttámogatás-tervezettel kapcsolatban egyelőre az első körös tárgyaláson van túl a kormány. "Az Európai Unió az utánpótlás-nevelésre és a létesítményfejlesztésre áldását adta, vagyis ezekre a szakosztályokon, klubokon, szövetségen, utánpótlást támogató alapítványon és sportiskolákon keresztül juthat támogatás, de a társasági adó hozzájárulna a szakosztályok dologi költségeihez, például a terembérléshez vagy az utazáshoz is. A profi sportot azonban az Unió álláspontja szerint nem lehet támogatni belőle" - mondta Szalay.

Forrás: MTI/Mészáros János

Szalay azt mondta, hogy a közeljövőben tartják a második brüsszeli tárgyalást, ám egyelőre semmi biztosat nem tudott mondani, szerinte a nyár elején lehet legkorábban kézzelfogható eredmény, de azt ő is kétségesnek nevezte, hogy a törvényt eredeti formájában elfogadja-e az Unió. "A versenysemlegesség elvét nem lehet felrúgni. Ha Magyarországon elfogadná az Unió, akkor az összes tagállamnál ezt kellene tennie, így aztán például előfordulhatna, hogy a Real Madrid saját támogatóinak társasági adójából megvenné a legjobb játékosokat, akiket a kispadra ültetne, az európai futball pedig meghalna" - jelentette ki.

Szalay szerint sokan félreértették a törvényt, illetve nem vették figyelembe, hogy azt az EU-nak is el kell fogadnia azt, de annyira sehol sem gondolkodtak hibásan, mint a zalaegerszegi kosarasoknál. "Egerszegen már év elején láthatták, hogy baj van, mégis igazoltak újabb légiósokat. Több kosárcsapat is problémákkal küzd, de ezeket tudják orvosolni" - mondta.

Öt- vagy ötvenmilliárd?

"A törvény világosan kimondta, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie, hogy ez uniós döntést és engedélyt igényel, úgy vélem, ezt a kormány jól kommunikálta" - mondta az [origo] megkeresésére Dénes Ferenc sportközgazdász. (Az uniós engedély kitétel valóban szerepelt a törvényről szóló híradások többségében, illetve a Magyar Közlönyben is.)

"Ez a törvény megváltoztatta a sportvállalkozások stratégiáját, vannak, akik kalkuláltak a társasági adóval, vannak, akik nem, ezzel nincs is baj. Az más kérdés, hogy ha egy klub csak és kizárólag erre építi a költségvetését, az inkább egy pókerjátszmára hasonlít."

Dénes szerint akadnak cégek, amelyek hezitálnak és kivárnak. Még a megszokott üzleti partnerek is újragondolják a szerepüket, hiszen a törvény által a tisztán marketingcélú támogatások mellett így másfajta szponzorációs lehetőség is felmerül. A közgazdász szerint korábban az Európai Unió tagállamaiban nem volt hasonló törvény. "Tagországonként teljesen különböző modellek léteznek. Van olyan ország, ahol csak a lottó- és szerencsejáték-bevételek szétosztásából gazdálkodnak, de ott el kell akkor felejteni egy úszó-Eb-t vagy vívóvébét. Ennél sokkal jobb az a kormánykoncepció, amely létesítményfejlesztést és utánpótlás-programot is kínál, és amely stratégiai ágazatként kezeli a sportot" - mondta.

"Reklám és marketing szempontjából úgy vélem, ha valakinek fontos egy adott sportág, akkor támogatja azt. Ezeket a döntéseket már szinte mindenhol meg is hozták a 2011-es évre, hiszen január óta látni szponzorneveket minden sportágban. Ha viszont a társasági adóval a látvány-csapatsportok fejlesztését lehetne támogatni, az egy csomó nagyvállalatot hozhat helyzetbe. Onnantól kezdve a kommunikációs ösztönzések nem kalkulálhatók előre, ezért nem lehet tudni, mekkora összegről, öt-tíz, tizenöt-harminc, esetleg ötvenmilliárd forint folyna-e be a sportba" - mondta Dénes.