Ott bukott orra Gyárfás, ahol azt hitte, biztosan áll a lábán

Gyárfás Tamás Foglalkozás sportvezető SZEMÉLY Budapest, 2016. április 11.
Gyárfás Tamás elnök távozik a Magyar Úszó Szövetség elnökségi üléséről a belvárosi Kossuth Lajos téren 2016. április 11-én. Az ülésen Hargitay Andrást választották meg a magyar úszó
Budapest, 2016. április 11. Gyárfás Tamás elnök távozik a Magyar Úszó Szövetség elnökségi üléséről a belvárosi Kossuth Lajos téren 2016. április 11-én. Az ülésen Hargitay Andrást választották meg a magyar úszóválogatott új szövetségi kapitányának. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vágólapra másolva!
A Magyar Úszó Szövetség elnöki posztjáról szerdán lemondott Gyárfás Tamás volt a leghosszabb ideje regnáló hazai sportvezető. Gyárfás 1993-ban, azaz egy évvel a barcelonai olimpia után lett a MÚSZ elnöke, és ebben a pozícióban 23 éven keresztül megingathatatlannak bizonyult. Elnöksége alatt öt nyári olimpiát rendeztek. Két egymást követő olimpiáról (2004, 2008) ugyan aranyérem nélkül érkeztek haza az úszók, de ez sem ingathatta meg Gyárfás pozícióját. Miként nem ártott neki az 1996-os jegyzőkönyv-hamísítási botrány sem. De az év eleji Kiss László-botrány sem billentette meg az elnöki székét. A Hosszú Katinka révén három aranyéremmel zárult riói olimpia után sokáig csend volt. De béke nem. A mostani – mint utóbb kiderült – végzetes lavinát egy ártalmatlannak tűnő újságcikk indította el. Búcsú egy szövetségi elnöktől, aki jövőre a nemzetközi vizeken próbálhat visszaevezni. Legfeljebb ott.

Bár az 1992-es barcelonai olimpián Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás összesen öt aranyérmet nyert, mégsem ezektől a sikerektől zengett a magyar úszósport.

A szövetség akkori elnöke, Zemplényi György a barcelonai játékokat követően eltűnt.

Az addig jóságos Gyuri bácsiként számon tartott mecénás romokat és döbbenetet hagyott maga mögött.

Zemplényi György, a Magyar Úszó Szövetség egykori elnöke a bíróság előtt Forrás: Origo

A fényes palotának képzelt úszószövetség néhány nap alatt omladozó viskóvá változott – kifizetetlen számlák, tetemes adósság, mindez egy magát pénzembernek kiadó orbitális csaló műve volt.

Széchy és Ruza találta ki Gyárfást

Zemplényi eltűnését követően – ideiglenesen – Széchy Tamás ült az elnöki székbe. Széchy tisztában volt azzal, hogy az elnöki poszt nem neki való – ő sokkal inkább a medence partján vagy a Komjádi-uszoda pici edzői szobájában érezte otthon magát. De annyit azért mégis tett, hogy visszahozta a szövetségbe Ruza Józsefet főtitkárnak. Ők ketten – azaz Széchy és Ruza – gyakran beszélgettek arról, hogy mindenképpen kellene találni egy olyan elnököt, aki rendet tesz a sportágban, befolyásos, és pénze is van.

Ruza József ekkor a homlokára csapott, és másnap tárgyalásba kezdett Gyárfással.

Ők ketten régóta ismerték egymást. Nem sokkal később a producer már olyan névjegyet csináltathatott magának, amelyen ez állt: Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke. 1993-ban ebben a helyzetben vette át a MÚSZ irányítását az akkor a Sport Plusz című hetilap főszerkesztőjeként és a Nap TV producereként dolgozó Gyárfás Tamás. Már a kezdés sem volt egyszerű. A hazai úszás egyik legnagyobb ígéretének számító Rózsa Norbert ekkor úgy gondolta, hogy Ausztráliában folytatja a pályafutását.

Ruza József a Magyar Úszó Szövetség volt főtitkára, aki kitalálta Gyárfást Forrás: MTI/Beliczay László

A szövetségi elnök olyan helyzetbe csöppent, amely megoldhatatlannak látszott. A Dombóvárról származó Rózsát aztán nagy nehézségek árán tudta csak hazahozni a Gyárfás Tamás–Széchy Tamás kettős. Utóbbit akkor nemes egyszerűséggel csak úszópápának nevezték, nem véletlenül.

A Széchy-műhelyből kikerülő versenyzők évek óta szállították az aranyérmeket.

Darnyi Tamás mellett elég csak Szabó Józsefre, Czene Attilára és Rózsa Norbertre gondolni. Igen, az 1993-ban még tékozló fiú három évvel később, az atlantai olimpián bajnok lett. Csakúgy, mint Czene Attila és a Kiss László által edzett Egerszegi Krisztina, akinek ez volt az ötödik olimpiai aranyérme. Gyárfás szövetségi elnök fürdött a dicsőségben – a magyar úszók az atlantai hét aranyéremből hármat szereztek.

Nem létező eredményekkel neveztek az atlantai olimpiára

Persze akkoriban még egészen másképpen működött a magyar sportfinanszírozás, a honi sajtó és a sportirányítás is. Ha a másodiknál, vagyis a magyar sportújságírás 1996-os helyzeténél maradunk, akkor a legfontosabb az a megállapítás, hogy Magyarországon az internet ebben az esztendőben még csak csecsemőrugdalózóban élte mindennapjait. Jellemző a helyzetre, hogy ennek a cikknek az írója életében először ebben az évben látott internetet – az atlantai olimpián a Magyar Rádió amerikai tudósítója, Martin Kovács Miklós olyan tehetségesen szörfözött az oldalak között, hogy csak néztem, mint a moziban. És ez a csecsemő, azaz az internet (na és a Mai Nap című napilap) leplezte le azt a csalást, amely közvetlenül az atlantai olimpiával volt kapcsolatos. A Mai Nap sportújságírója, Volly György 1996 szeptemberében, tehát másfél hónappal az atlantai játékokat követően így írt erről:

Még július 18-án megírtuk, hogy fiatal sportolóknak papíron kreálták azokat az eredményeket, amelyekkel ott lehettek az ötkarikás játékokon. Akkor bizonyítékként beszéltünk Szabados Béla és Lakos Gyöngyvér szüleivel, akik elmondták, gyerekeik a kérdéses időpontban (június elsején) otthon voltak, egyikük sem versenyzett.

Az 1996-ban olimpiai bajnokságot nyert Rózsa Norbertet nem hamis szinttel nevezték Atlantába Forrás: Getty Images/This content is subject to copyright./Simon Bruty

A Komjádi-uszodában is elismerték, hogy nem rendeztek versenyt. Csak az úszószövetségben nem reagáltak írásunkra, a munkatársak sebbel-lobbal keresték a jegyzőkönyvet, amelyet, mint kiderült, szöuli mellúszó olimpiai bajnokunk, Szabó József írt alá, s amely kijutott a világranglista készítőihez is. Az adatokat megkaptuk, az internetre föltett listát közöltük, mégsem történt semmi.” Ennek a sztorinak az volt a ma már médiatörténelminek is nevezhető érdekessége, hogy a Mai Nap című bulvárlap az olimpia előtt megírta a történteket. Ám ezzel akkor senki sem törődött. Csak akkor tört ki a balhé, amikor a Fenyő János tulajdonolta Népszava is foglalkozott az üggyel.

Gyárfás lemondott, de újraválasztották

Mielőtt a botrány az úszószövetség teljes apparátusát elsöpörte volna, Gyárfás Tamás lemondott az elnöki posztról.

Hogy nem sokkal később a szövetség közgyűlése újraválassza őt.

Miként történhetett meg ez? Kisteleki István, az Aréna cég akkori ügyvezető elnöke azt mondta, hogy négy évre 120-130 millió forintot adnának az úszóknak, de megvárják a közgyűlés eredményét, mert ha nem Gyárfás marad az elnök, akkor elgondolkodnak a kontraktus megújításán. A négy évre 100 millió forintot folyósító CIB Bank PR-igazgatója, Agárdi Gábor azzal lepte meg a sportágat, hogy bejelentette, ha nem a korábbi vezetés, azaz a Gyárfás vezette grémium viszi tovább az ügyeket, akkor fontolóra veszik a támogatásukat.

Kisteleki István (a képen jobbra) 1996-ban is Gyárfás mögé állt Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Mit ad isten, 1996. szeptember 23-án a Magyar Úszó Szövetség közgyűlése 65 igen és 2 nem szavazattal Gyárfás Tamást újra elnökké választotta. Egy évvel később, 1997 szeptemberében a Budai Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével hozott végzésében magánokirat-hamisítás vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte a Magyar Úszó Szövetség jegyzőkönyv-hamisítási ügyének főszereplőit.

Ruza József főtitkárt kilencvenezer forint, míg Hauer Pétert, a korábbi szakfelügyelőt tizenháromezer forint megfizetésére kötelezték.

Az időközben főtitkárrá megválasztott Ruza kifizette a büntetést.

Kovács Ágit magára hagyták

Az 1996–2000 közötti olimpiai ciklusban Kovács Ágnes tartotta az esernyőt a magyar úszósport feje fölé. A Sydney-ben megrendezett olimpián úszásban csak Kovács nyert – az egyetlen aranyérem a korábbi három olimpián úszóaranyesőt hozó szereplés után már-már kudarccal ért fel.

Kovács Ágnes aztán hét évvel később okozott nagyon sok kellemetlen percet az akkor már 14 éve elnök Gyárfásnak.

2007. október 30-án, versenyen kívüli, előre be nem jelentett doppingellenőrzés során Kovács Ágnes 25 milliliter mennyiségű mintát szolgáltatott, ami nem érte el az előírt 75 milliliteres minimummennyiséget, és doppingellenőrzés céljából nem volt elfogadható.

Az olimpiai bajnok Kovács Ágnes 2008-ban vonult vissza az úszástól Forrás: AFP/Javier Soriano

Ezt követően a további mintaszolgáltatást a sportoló, hivatalos elfoglaltságára hivatkozva, megtagadta, és a megtagadás tényét írásban elismerte. Az ügy hatalmas hullámokat kavart, elvégre mégiscsak egy olimpiai bajnokról volt szó.

Gyárfás egy ideig védte a mundér becsületét.

Az akkor MOB-alelnökként is tevékenykedő sportvezető több nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a doppingellenes küzdelem nagyon fontos, ugyanakkor Kovács megérdemli a tisztességes eljárást. Az úszónő pár hónappal később, a 2008-as országos úszóbajnokságon fejezte be pályafutását. Ekkor már senki sem foglalkozott vele. Ez a botrány sem ingatta meg Gyárfás pozícióját, miként az egy évvel korábbi, azaz 2006-os Schmitt Pál-ügy sem.

Schmitt Pált nem sikerült megbuktatnia

2006-ban Gyárfás Tamás ugyanis elérkezettnek látta az időt arra, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke (is) legyen.

Ezért támadást indított Schmitt Pál MOB-elnök ellen.

Ekkor Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök, aki minden támogatást megadott Gyárfásnak. Az akció során olimpiai bajnokok egész sora fordult a törtető Gyárfás ellen.

Gyárfás Tamás a MOB akkori elnökét, Schmitt Pált is szerette volna megbuktatni Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina is aláírta azt a levelet, amelyben az úszók szembefordultak saját elnökükkel, és hitet tettek Schmitt Pál mellett.

Az aláírók között volt még az a Sós Csaba, aki ma a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke.

Még érdekesebb, hogy a szövetség akkori alelnökét Darnyi Tamásnak hívták, és ő – ahogy azt már említettem – szintén aláírta a levelet. A puccs végül nem sikerült, Schmitt Pál elnök maradt. Jellemző azonban a helyzetre, hogy ezek után Gyárfás nem mondott le MOB-alelnöki posztjáról, hanem szemrebbenés nélkül töltötte be ezt a pozíciót is.

Cardiffban nem volt elég erős a pulikutya

2006 egy másik szempontból is fontos év volt Gyárfás életében. A szövetségi elnök évekkel korábban rájött, hogy Magyarországnak érdemes lenne úszóvilágversenyeket rendeznie. Az első ilyen a 2006-os Európa-bajnokság volt, amelyet a Margit-szigeten bonyolítottak le. (Ennek a versenynek a rendezési jogát 2002-ben kapta meg Budapest.) Az előkészületek meglehetősen botrányosak voltak. Az elnök ekkor került szembe a környezetvédőkkel, köztük Tahi-Tóth László színésszel, aki szokatlan szenvedéllyel védte a sziget kivágandó fáit. (Később persze kiderült, hogy a színész nagy környezetszeretete nem nélkülözte az öncélú érdekeket sem, hiszen Tahi-Tóth éppen azon a helyen teniszezett, ahol az úszó-Eb miatti munkálatoknak el kellett volna kezdődniük.)

Egy évvel a kontinensbajnokság kezdete előtt már-már úgy tűnt, hogy Budapest nem lesz képes megrendezni az eseményt.

Az Európai Úszóliga (LEN) akkori magyar igazgatója, Szakadáti László például azt is felvetette, hogy ha nem indul meg az építkezés, akkor elvehetik a rendezést Budapesttől. Kiderült, hogy a Margit-szigetet Védők Mozgalma levelet küldött a LEN római központjába, amelyben találkozót is kértek a LEN vezetőségétől. Attól a grémiumtól, amelyben Gyárfás Tamás is ott ült. „Mi drukkolunk az eseménynek, akarjuk, hogy legyen Magyarországon Európa-bajnokság, de hagyják békén a Margit-szigetet!” – írták a levélben a környezetvédők. A botrány később elcsendesedett, az eseményt megrendezték, innentől kezdve pedig futószalagon követték egymást a magyarországi rendezésű világversenyek.

A rengeteg Budapestre hozott világverseny egyike volt a 2014-es vízilabda Európa-bajnokság Forrás: MTI/Kovács Tamás

Volt még két felnőtt úszó Európa-bajnokság (2010-ben Budapesten és 2012-ben Debrecenben), rövidpályás Eb és vízilabda Eb is. És ezek csak a legfontosabb versenyek voltak. Ugyanakkor arra nem árt emlékezni, mi történt akkor, amikor Gyárfás számára ismeretlen terepre tévedt. A Magyar Labdarúgó Szövetség – az akkori elnök, Kisteleki István kérésére – őt kérte fel, hogy vezesse azt a pályázatot, amelyben Magyarország a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére kandidált. A mindig magabiztos Gyárfás már-már elhitte, hogy egy-egy pulikutyával és bőrlabdával ez is megoldható.

Az eredmény ismert, a magyar pályázat Cardiffban nulla szavazatot kapott.

Gyárfás ezzel a pályázattal óriásit bukott, majd szép csendben visszatért oda, ahol mindig otthon érezte magát, az úszókhoz. A pulit persze soha nem felejtette el magával vinni.

Nemzetközi szinten is pillanatok alatt megerősödött

Az úszóvilágversenyeket Magyarország hallatlan profizmussal rendezte meg – ebben természetesen Gyárfás Tamásnak is érdemei voltak. És még egy dologra jó volt ez a sok Európa-bajnokság. Arra, hogy Gyárfás nemzetközi pozíciói tovább erősödjenek. Előbb a LEN, majd a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) vezérkara szembesülhetett azzal, hogy Gyárfásra mindig lehet számítani. Még akkor is, amikor olyan versenyt hozott hazánkba, amelynek a sportértéke nem volt annyira jelentős.

Erre a legjobb példa a 2014-es junior nyíltvízi úszó-világbajnokság balatonfüredi megrendezése volt.

A világbajnokságnak eredetileg az izraeli Eilat adott volna otthont. Ám a háborús helyzet miatt a FINA kénytelen volt új helyszínt keresni. Gyárfás ekkor pillanatok alatt elintézte, hogy az eseményt Balatonfüred rendezze meg. A FINA vezetői pedig nem győzték dicsérni a magyar sportdiplomatát, aki minden helyzetet megold. Hiszen ezt a problémát is percek alatt intézte el.

Gyárfás Tamás és Julio Maglione, a FINA jelenlegi elnöke Forrás: MTI

Gyárfás ekkor már a FINA egyik legbefolyásosabb vezetője volt – és ma is az. Tagja a szövetség legszűkebb döntéshozó testületének. Sokak szerint elvben arra is van esélyese, hogy jövőre a jelenlegi elnök, az uruguayi Julio César Maglione helyébe lépjen.

Ha hinni lehet a híreknek, akkor Maglione is azt szeretné, ha az elnöki széket Gyárfás foglalná el.

Már ha a jelenlegi elnök, az uruguayi Julio Maglione nem akar tovább uralkodni. Mert lehet, hogy mégis maradna, a hírek szerint nagyon tetszik neki a feladat. Ha Gyárfás mégis befutna mint FINA-elnök (a választást 2017 nyarán Budapesten tartják), akkor ő lenne a Nemzetközi Súlyemelő Szövetséget vezető Aján Tamás mellett a második magyar világszövetségi elnök. (Bár a Nemzetközi Judo Szövetséget Vízer László Máriusz vezeti, ő nem magyar állampolgár.) De miért szereti szinte saját „fiaként” az idős uruguayi sportdiplomata Gyárfást? Az okokat könnyen megfejthetjük, ha arra gondolunk, melyik város rendezi a 2017-es FINA-világbajnokságot.

Gyárfás és Budapest megmenti a FINA-t

A megfejtés: Budapest. A magyar főváros eredetileg a 2021-es vb megrendezésére pályázott, amelyet 2013. július 19-én el is nyert Barcelonában. Ezt a sportdiplomáciai sikert – a magyar kormány hathatós támogatásával – Gyárfás Tamás érte el. Mindenki boldog volt. Egészen 2015 februárjáig, amikor a mexikói Guadalajara visszalépett a 2017-es FINA-vb megrendezésétől. Mindössze két évvel az esemény előtt. A FINA borzasztóan kínos helyzetbe került. Ekkor már tudni lehetett, hogy Budapest pályázik a 2024-es nyári olimpia megrendezésére.

Gyárfás agyában ekkor fogant meg a gondolat, hogy Budapest legyen a rendező. Ez amúgy nem csak az ő fejében ütött szöget.

Hanem az országot vezető politikusokéban is. Orbán Viktor miniszterelnök világosan látta, hogy egy sikeres vb-rendezés nagyban segítené az olimpiai pályázatot. Így alig három héttel később, 2015. március 11-én Orbán Viktor jelentette be, hogy a magyar főváros ad otthont a jövő évi vb-nek. Magyarország története során még soha nem rendezett ekkora volumenű sporteseményt.

A fentieken túl miért volt még ez roppant fontos? Egyrészt Gyárfás nemzetközi pozícióját tovább erősítette. Másrészt a vizes vb alig két hónappal előzi meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság limai 128. teljes ülését, ahol kiderül, hogy Budapest, Los Angeles és Párizs közül melyik város rendezheti meg a nyolc év múlva esedékes olimpiát. Egy sikeres budapesti vb minden tekintetben jó szolgálatot tehet az olimpiai pályázatnak.

2015 nyarán Gyárfás Tamás joggal érezhette úgy, hogy minden tekintetben csúcsra ért.

A 2012-es londoni olimpián Gyurta Dániel nyerte meg a 200 méteres mellúszást, az újabb olimpiai ciklusban pedig Gyurta mellett a „semmiből” előkerült Hosszú Katinka is elképesztő sorozatba kezdett. A világ- és Európa-bajnokságok (legyenek azok nagymedencések vagy rövidpályások) a magyar versenyzők sikereitől voltak hangosak. Magyarország egy igazi világsportágban alkotott maradandót.

Karácsony előtt robbantott Hosszú Katinka

Magyarország már a karácsonyi ünnepekre készülődött, amikor 2015. december 22-én Hosszú Katinka felrobbantotta az első bombát.

A világbajnok élesen bírálta a Magyar Úszó Szövetséget.

Indoklása szerint a 2015-ös eredményei után sem kapta meg azt a támogatást, amit szeretett volna. „Kéréseim teljesítését attól tette függővé a MÚSZ, hogy az arcomat és a nevemet adom-e a 2017-es budapesti úszó-világbajnokság reklámozásához” – mondta.

Gyárfást ez teljesen váratlanul érte. Az eddig jó kommunikátornak tartott sportvezető megzavarodott, majd kapkodni kezdett. Hosszú összes kérését (saját kabin az uszodában, profi elemzőprogram) szinte azonnal teljesítették. Gyárfás azt gondolta, hogy pénzzel minden megoldható, ezért a szövetség nem sokkal a 2016-os év beköszönése után 12 millió forintos támogatásban részesítette Hosszút.

Hosszú Katinka széttépte a MÚSZ által kínált 12 millió forintos támogatásról szóló szerződéstervezetet Fotó: Polyak Attila - Origo

Aki 2016. január 6-án egy újabb sajtótájékoztató keretében látványosan széttépte a szerződéstervezetet. Egyben kijelentette, hogy a londoni Európa-bajnokságra és a riói olimpiára is magánzóként készül fel.

Hosszú győzelme után elfelejtett mosolyogni az elnök

Gyárfás és a magyar szövetség csapdába esett. Normális esetben meg kellett volna akadályozni Hosszú Katinka lépéseit, de ekkor már alig több mint fél év volt csak hátra az olimpiáig. Márpedig azzal mindenki tisztában volt, hogy

Hosszú lehet a magyar sportküldöttség legeredményesebb versenyzője.

Ez így is lett. A bajai úszónő a brazil városban három arany- és egy ezüstérmet nyert, ezzel az egész olimpia legnagyobb sztárjai közé emelkedett. Máig emlékezetes az a kép, amikor első győzelme, a 400 méteres vegyes úszásban aratott diadala után az egész uszoda őt ünnepelte. Csak egy ember ült savanyú képpel a lelátón, csak egy ember nem tapsolt neki – Gyárfás Tamás.

Gyárfás Tamás Rióban is elfelejtett mosolyogni Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Martin Schutt

Hosszú Katinka mögött ott ált a férje, a zseniális edző, Shane Tusup és egész Magyarország. A három arany csattanós válasz volt mindenre, a magyar úszó pedig az olimpia után sem állt le – a rövidpályás Világkupa-sorozatban folytatta elképesztő sorozatát. Gyárfás belátta, ha Hosszú ellen harcol, abból nem jöhet ki győztesen. A sportvezető inkább a hallgatás taktikáját választotta. Az olimpia augusztus 21-én ért véget, és november 16-áig valóban csend honolt a MÚSZ környékén.

Ám azt sokan sejtették, hogy ez a csend vihar előtti.

Gyárfás tudta, hogy most nem helyezkedhet előtérbe. Munkatársaival tovább szervezte a jövő évi világbajnokságot, nem beszélt, nem nyilatkozott. Ám mégis belesétált abba a csapdába, amelyet a Bors című napilap akaratlanul felállított neki. A bulvárlap 2016. november 15-én egy teljesen ártalmatlannak látszó interjút készített Gyárfással. Az időközben talán kissé megnyugodó és a saját maga feletti kontrollt némileg elveszítő elnök elejtett egy mondatot, amely úgy szólt, hogy

Újabb Hosszú-vihar, távozzon Gyárfás

Ez a valóban ártalmatlannak tűnő kijelentés aztán újabb lavinát indított el. Már másnap, azaz november 16-án kemény hangvételű Facebook-bejegyzéssel jelentkezett a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú.

Ebben azt követelte, hogy Gyárfás Tamás mondjon le, és távozzon a Magyar Úszó Szövetség éléről.

Innentől kezdve az események szinte elsodorták az elnököt, aki kétségbeesetten próbál a víz felszínén maradni. Kívülről nézve szinte döbbenetes, hogy az eddig tényleg mindent megúszó Gyárfás egy ilyen ártalmatlan mondaton bukott el. Hiszen 2016 tavaszán a Kiss László hatvanas évekbeli nemierőszak-ügye miatt kirobbant botrány sem rengette meg. Látszatra azzal sem ártott magának, hogy a Kiss László és másik két úszótársa által megerőszakolt nőről azt nyilatkozta, hogy már meghalt, és mentegette Kiss bűnét. Ebben is tévedett. Hogy akkor mi, vagy inkább ki okozta mégis a végzetét? Egyszerű lenne erre azt válaszolni, hogy Hosszú Katinka, vagy éppen Shane Tusup.

A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka és az edző-férj, Shane Tusup Forrás: MOB.hu / Szalmás Péter

Az mindenképpen igaz, hogy Gyárfás távozásához ők is kellettek. De a lényeget én másképpen látom.

Gyárfás Tamás legnagyobb és legnevetségesebb tragédiája, hogy nem értette meg az idők szavát.

Elmúltak már azok az idők, amikor elég volt felemelnie a telefont, hogy pár perc alatt rendezze a helyzetet. Bár a kívülállóknak úgy tűnt, hogy a politika szorosan fogta Gyárfás kezét, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár múlt héten kiadott közleménye már világosan megmutatta, hogy – ahogy mondani szokták – elfogyott a levegő Gyárfás körül.

A bukott Gyárfás

Aki – innentől kezdve – a jövő évi világbajnokságra és a FINA-elnökválasztásra koncentrál. Az előbb azt írtam, hogy Gyárfás Tamás nem értette meg az idők szavát. Ha megértette volna, akkor az úszásban roppant sikeres riói olimpia után a csúcson hagyhatta volna ott a Magyar Úszó Szövetség elnöki székét, és dolgozhatott volna nemzetközi sportdiplomataként.

Ő azonban két kézzel kapaszkodott abba a székbe, amelyből fel kellett volna állnia, és ahonnan most felállították.

Akik jól ismerik Gyárfást, tudják, hogy számára óriási presztízsveszteség az, ami történt.

Mögöttem a bajnok. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke Fotó: Polyák Attila - Origo

Ettől persze még lehet sportdiplomata, Budapest pedig kiváló vizes vb-t is rendezhet. Sőt, Gyárfás Tamást elvben megválaszthatják a FINA elnökének is.

Ám a roppant hiú és erőskezű vezető ezt a bukást soha nem felejti el.

Mégpedig azért nem, mert éppen azon a területen lépett banánhéjra és csúszott el végzetesen, amelyről azt gondolta, hogy ez az ő otthona, és ahol önmagát legyőzhetetlennek hitte. A kommunikáció és a média világában.

Erre pedig sem ő, sem más nem gondolhatott.