Vágólapra másolva!
Lehet tagadni, lehet mellébeszélni, de a közösségi oldalak (ezek közül is különösen a Facebook) mindennapi használata része lett az életünknek. A hétköznapi emberek mellett az élsportolók közül is sokan folyamatosan a világhálón lógnak. Ez a hatalmas virtuális „Hyde Park Speaker’s Corner” pedig – akár tagadjuk, akár nem – befolyással lehet az életünkre, ahogyan a sportolók teljesítményére is. Akár egy jó olimpiai, világbajnoki szereplés is múlhat azon, hogy a versenyzők hogyan tudják feldolgozni azokat a megjegyzéseket, kommenteket, amelyek sokszor sértőek, bántóak, frusztrálóak. Utánajártunk, hogy a magyar sportvezetők, szövetségek miként tudják kezelni az alapjaiban megváltozott kommunikációs erőteret, miközben arra is választ kerestünk, hogy sportolóink kitől kaphatnak segítséget.

Már a riói nyári olimpián felkaptuk a fejünket, amikor a világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes cselgáncsozó, Tóth Krisztián magyar sportolóktól eddig nagyon ritkán hallott nyilatkozatot tett. Azt mondta, hogy az olimpia agyonnyomja a magyar sportolókat, és szerinte „otthon senkinek nem felel meg semmi”.

Tóth gondolatai aztán idehaza és az olimpia helyszínén is óriási vihart kavartak.

Mondandója természetesen a legnagyobb közösségi oldalon, a Facebookon is újabb és újabb kommenteket generált.

A közösségi média szinte észrevétlenül lett életünk része Forrás: AFP/Behrouz Mehri

Ebből a spirálból még egy olyan sportolónak is nagyon nehéz kijönnie, aki otthonosan mozog az utóbbi években alaposan megváltozott kommunikációs térben. Három hónappal később a történet főszereplője, Tóth Krisztián már sokkal nyugodtabban tudta megfogalmazni a gondolatait – ezt olvashatták az Origón néhány nappal ezelőtt.

Nem a Facebookon akartam híres lenni

Hosszú: majdnem félmillió, C. Ronaldo: 117 millió

Élsportolóink közül jó néhány teljesen tudatosan és profin használja a legnagyobb közösségi oldalt.

Közülük is kiemelkedik Hosszú Katinka.

Hosszú és a körülötte dolgozó csapat idejekorán felismerte a közösségi média jelentőségét. A kiváló magyar úszó életének szinte minden rezdüléséről értesülhetünk, ha felkeressük a sportoló Facebook-oldalát. Az első pillanatban látszik, hogy a versenyző nagy figyelmet fordít az itt zajló kommunikációra.

Jelölték is a „Legjobb social media szereplő” kategóriában a Comet-díjra, ezt ő stílszerűen egy Facebook-bejegyzésben így kommentálta:

Ma már örömmel posztolok Nektek és nagyon sok erőt merítek a hozzászólásaitokból!” Hosszú Katinka követőinek száma – a cikk megírásának pillanatában

454 840,

ezzel a hazai sportolók körében listavezető.

A portugál Cristiano Ronaldót 117 millióan kedvelik a legnagyobb közösségi oldalon Forrás: AFP

Nemzetközi viszonylatban ez a szám már nem annyira kiemelkedő. Erre csak két példa:

Cristiano Ronaldo követőinek száma 117 millió

– ez egészen elképesztő adat. A Forma-1 világbajnoki címvédőjét, a brit Lewis Hamiltont „csak” 3,9 millió felhasználó követi. De még ez is közel kilencszerese a Hosszú Katinkát kedvelők számának.

A LEGNÉPSZERŰBB MAGYAR SPORTOLÓK A FACEBOOKON
1. Hosszú Katinka Úszás 454 ezer like
2. Szalai Ádám Labdarúgás 219 ezer like
3. Michelisz Norbert Motorsport 131 ezer like
4. Jakabos Zsuzsanna Úszás 129 ezer like
5. Dzsudzsák Balázs Labdarúgás 111 ezer like
6. Berki Krisztián Torna 108 ezer like
7. Kovács Ágnes Úszás 95 ezer like
8. Keszthelyi Viven Motorsport 93 ezer like
9. Kapás Boglárka Úszás 82 ezer like
10. Király Gábor Labdarúgás 70 ezer like

Hosszúra visszatérve, lenyűgöző, hogy arra is van ideje és energiája, hogy a saját Facebook-oldalát kezelje. Mindezt a háromszoros olimpiai bajnok sajtóügyeit kezelő Tóth Fannitól tudtuk meg, aki elmondta, hogy

Katinka a saját közösségi oldalát szinte teljes mértékben maga írja.

Tóth Fanni csak kisebb részben nyújt segítséget a bajnoknőnek, különösen akkor, ha üzenetekre, egyéb megkeresésekre kell válaszolnia.

De mi van azokkal, akik mögött nem áll sajtómunkatárs?

Ám a riói olimpián fellépő magyar sportolók többségének nem lehettek komoly tapasztalatai a közösségi média működésében. Anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk bántani, egy sportlövészetben vagy birkózásban induló magyar versenyző sosem lesz annyira népszerű, mint Hosszú Katinka.

Ez nem csak az adott versenyző személyiségéből, hanem a sportágak közötti különbségből is adódik.

A mindössze 22 éves Tóth Krisztián is csak Rióban élhette át, milyen az, amikor a magyar szurkolók a teljesítményével kapcsolatban véleményt nyilvánítanak. Ezek a reakciók természetesen nemcsak a közösségi oldalakon jelentek meg, hanem a különféle hazai médiumok kommentfelületén – így az Origón is.

A végzetes riói pillanat: a kínai Cseng Hszün-csao legyőzte a magyar judokát Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura

„Aki sportpszichológusra tartott igényt, annak segítettünk” – jelentette ki az Origo kérdésére Nagy András, a Magyar Judo Szövetség sportigazgatója.

Szerintem minden versenyzőnek egyénileg kell eldöntenie, hogy szüksége van-e szakemberre. Ha igen, akkor a szövetség örömmel segít ebben.”

Tóth Krisztián nyilatkozata felnyitotta a szemeket

Nagy András szerint Tóth Krisztián esete nem visszatérő probléma.

Az elmúlt nyolc évben ő volt a második dzsúdós, akinél olimpián előfordult hasonló lelki probléma.

A sportigazgató úgy vélte, összességében nem tett rosszat a magyar sportolók megítélésének Tóth Krisztián nyilatkozata, hiszen a mondatok mindenki számára világossá tették, ebben az ügyben valamit tenni kell. Nagy András úgy vélte, a megoldás nem csak a szövetség kezében van.

Kovács Antal (fehérben) a magyar cselgáncssport egyetlen olimpiai bajnoka. Neki csak az ellenfelekkel kellett megküzdenie – a kommentekkel nem Forrás: APA/AFP/Gert Eggenberger

„Megfontolandó lenne a súlycsoportos sportágak esetében egy központilag irányított sporttudományos támogatás, amely segítené a szövetségek munkáját.

– mondta a sportvezető, és hozzátette, hogy a Magyar Judo Szövetség egyetlen versenyzőjére sem tett felesleges terhet, hiszen egy-egy nagy viadal (olimpia, vb, Eb) előtt mindig a csapattól elvárt eredményekről beszéltek, és nem fogalmaztak meg egyéni elvárásokat.

Gyurta Dániel az olimpia alatt kért segítséget

Egy pillanatra kanyarodjunk még vissza a riói olimpia úszóversenyeihez. Hargitay András szövetségi kapitány felelevenítette, hogy a játékok ideje alatt az olimpiai bajnok Gyurta Dániel is kérte a helyszínen lévő sportpszichológus segítségét, és azonnal meg is kapta.

Az olimpiai bajnok Gyurta Dániel a riói játékok közben fordult sportpszichológushoz Forrás: MTI/Kovács Tamás

„A sportolóknak meg kell tanulni kezelni a közösségi médiumokat” – tette hozzá Hargitay András. „Mindez a körülöttünk megváltozott környezet velejárója.

Nem mindegy, hogy egy versenyző milyen mentális állapotban áll a rajtkőre. Persze, az olimpia tétje más, főleg egy olyan sportoló esetében, aki először vesz részt ötkarikás játékokon.”

Az MLSZ nem korlátozza a közösségimédia-használatot

A magyar labdarúgó-válogatott nyári kiváló Európa-bajnoki szereplése egy csapásra a közösségi médiumok sztárjaivá emelte nemzeti tizenegyünk játékosait. Az osztrákok elleni csoportmérkőzést követően – a mieink 2-0-ra nyertek – szinte „felrobbantak” a közösségimédia-oldalak. Futballistáink közül szinte mindenki ekkor találkozhatott először a drukkerek ilyen mértékű szeretetével.

A magyar labdarúgó-válogatott a portugálok elleni 3-3-as döntetlent követően saját szurkolói előtt énekelte el a magyar Himnuszt Forrás: MTI/EPA/Mast Irham

Szabó Gergő, a magyar labdarúgó-válogatott sajtófőnöke az Origo megkeresésére azt mondta, hogy Bernd Storck szövetségi kapitány szakmai munkájának kiemelten fontos része a labdarúgók mentális felkészítése.

A franciaországi Európa-bajnokságon ebben is jól vizsgázott a válogatott.

„A magyar futball teljesítményéről mindenkinek megvan a véleménye, ennek egy része el is jut a főszereplőkhöz, de a játékosoknak ezt meg kell tanulniuk kezelni.”

Bernd Storck szövetségi kapitány nagy hangsúlyt fektet labdarúgóink mentális felkészítésére Forrás: Origo

Szabó Gergő elárulta, a válogatott munkáját segítő német Andreas Möller egyik feladata, hogy hatalmas nemzetközi tapasztalatát kamatoztatva a mentális terhelés feldolgozásában is a játékosok segítségére legyen egy-egy fontos mérkőzés előtt. „Összességében kijelenthető, hogy a fociválogatottnál a szakmai felkészítés részét képezi a mentális felkészülés.

Ezek a szabályozások inkább a klubokra jellemzőek, és országonként is eltérőek” – fejezte be nyilatkozatát a válogatott sajtófőnöke.

Olykor a korlátozás is hatásos módszer lehet

2000–2008 között a Kemény Dénes vezette magyar férfi vízilabda-válogatott egymás után három olimpiai bajnoki címet nyert. Az első megszületésekor (2000, Sydney) szinte még azt sem tudtuk, mik azok a kommentek, a harmadik (2008, Peking) viszont már egy alaposan megváltozott médiatérben született meg.

Olykor az is segít, ha csak naponta két órán keresztül használhatják a sportolók a telefonjukat Forrás: MTI/Illyés Tibor

A magyar vízilabdautánpótlás-válogatottak edzőtáboraiban próbálkoztak olyan módszerrel, hogy a játékosoktól begyűjtötték a mobiltelefonokat – ezt már Hesz Mátétól, a szövetség főtitkárától tudtuk meg.

A telefonokat naponta csak két órát használhatták.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a fiatalabb sportolók eleinte nehezen kezelték a mobilmentes létezést, nem tudtak miről beszélgetni, de idővel feloldódtak és nyitottabbak lettek. Ez pedig jótékony hatással volt a teljesítményükre – mondta Hesz Máté. Ami a magyar női és férfi vízilabdázók mentális felkészítését illeti, erről a főtitkár így beszélt:

A magyar női és férfi vízilabda-válogatott esetében ez az igény ennél jóval korábban megmutatkozott, hiszen egy olimpiai felkészülés nem abból áll, hogy lemegyünk edzeni. A mindenkori szövetségi kapitány feladata, hogy a szakmai stábjában kijelölje azt a szakembert, aki a játékosoknak segítséget nyújthat a mentális felkészítésben. Szabad kezet kapnak, de a módszerek természetesen változhatnak.”

Az igazi klasszis elviseli a rá nehezedő nyomást

A Magyar Vívó Szövetség kommunikációs igazgatója, Szetey András (korábbi válogatott kardvívó) szerint a klasszis sportolót az különbözteti meg a többiektől, hogy meg tud birkózni a lelki nehézségekkel, és elviseli a vállára nehezedő nyomást.

Szetey elismerte a mentális felkészítés fontosságát.

Az MVSZ részmunkaidőben alkalmaz pszichológust, aki a sportolók rendelkezésére áll. „Aki igényel segítséget, megkapja, de ezt az igényt a sportolónak fel kell ismernie” – mondta a kommunikációs igazgató.

Szilágyi Áron nem a kommentekkel foglalkozott, hanem vívott. Kétszeres olimpiai bajnok lett Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, Szilágyi Áron már a londoni olimpia után arról beszélt, hogy győzelmében döntő szerepe volt sportpszichológusának.

Rióban szintén vele volt lelki támasza, ennek költségeit a Magyar Vívó Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság állta.

A szintén riói aranyérmes párbajtőrvívó Szász Emesét is elkísérte már sportpszichológus világversenyre, de Szetey András kizárta azt az összefüggést, hogy ezért nyertek ők ketten aranyérmet Brazíliában.

A baj az, ha a probléma nem oldódik meg azonnal

„Nem az a baj, ha felbukkan egy probléma a világversenyen, hanem az, ha úgy marad. Akkor van gond, ha sportolónak nincs eszköztára, vagy nincs szakember a helyszínen, aki segítene a megoldásban” – a sportpszichológus Lénárt Ágota gondolata akár cikkünk esszenciájaként is felfogható.

Lénárt Ágota sportpszichológus szerint akkor van baj, ha a felmerülő problémákat nem tudjuk gyorsan megoldani Fotó: Szabó Gábor - Origo

A kiváló szakember szerint a mentálisan jól felkészült és felkészített versenyző nem kerülhet olyan helyzetbe, mint például Tóth Krisztián vagy a tollaslabdázó Sárosi Laura, aki egy Facebook-bejegyzésben vallott arról, mennyire agyonnyomta őt az olimpia. Ha mégis ilyen jellegű gondokkal küzdenek, akkor az olimpiai faluban kell megoldást találni a felmerülő problémákra. Ebben csak és kizárólag megfelelően képzett szakember segíthet.

A magyar sportban jelenleg az sem tisztázott, hogy kinek a felelőssége a megfelelő sportpszichológiai ellátás biztosítása.

Jelzésértékű volt az is, hogy bár Lénárt Ágota ott volt a riói játékokon, mégsem lakhatott az olimpiai faluban. Versenyzőivel így csak az olimpiai falun kívül tudott találkozni.