A NOB már 2010-ben figyelmeztette Moszkvát

Vitalij Szmirnov szerint Oroszországban nem fordítottak kellő figyelmet a doppingellenes küzdelemre, jóllehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már hat évvel ezelőtt figyelmeztette Moszkvát a lehetséges problémákra.

Az állami irányítású doppingolással vádolt, emiatt - a NOB döntése nyomán - a riói nyári játékokról több sportolójának indításáról lemondani kényszerült Oroszország olimpiai bizottságának (OKR) tiszteletbeli elnöke csütörtöki sajtókonferenciáján megemlítette, hogy a 2010-es vancouveri téli olimpián Jacques Rogge, a NOB akkori elnöke azt mondta:

tudnak oroszországi doppingesetekről,

s felhívta a sportminisztérium figyelmét a lehetséges szankciókra.

Vitalij Szmirnov Forrás: Sputnik/Ramil Sitdikov

Szmirnov, aki jelenleg az OKR antidopping bizottságának a vezetője, úgy látja, elkerülhetetlenül megoldásra érett a helyzet, már csak azért is, mert

kétszázhatvanhét sportolónk vesztett rajta doppinghasználaton, ezzel nem lehet megbékélni.

Ennek az állapotnak véget kell vetni - jelentette ki.

Felállt a testület, de hiába

A Szmirnov által vezett testület életre hívását Vlagyimir Putyin július 22-én javasolta az OKR-nek leszögezve, hogy szükség van Oroszországban egy független doppingellenes bizottságra. Az OKR július 25-én megerősítette tisztében Szmirnovot.

A testülettel az olimpiai bizottság elnöke, Alekszandr Zsukov csütörtökön közölte, hogy

ez év végéig megszületik a doppingellenes törvény Oroszországban.

Ami az előzményeket illeti, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) illetékes bizottsága tavaly november 9-én hozta nyilvánosságra a moszkvai doppinglaboratórium, továbbá a nemzeti antidopping-szervezet (RUSZADA) és az orosz sportminisztérium tevékenységére vonatkozó jelentését.

Ebben az épületben működött a doppinglabor a szocsi téli olimpia idején Forrás: AFP/Leon Neal

Ez vádakat fogalmazott meg több orosz tisztségviselővel és sportolóval szemben. A WADA tanácsa ezt követően határozatban állapította meg, hogy a RUSZADA megsértette a nemzetközi ügynökség alapszabályát és felfüggesztette annak tevékenységét.

Csak egyre rosszabb lett

Idén júniusban a WADA Richard McLaren irányította független bizottsága jelentést terjesztett elő a 2014-es szocsi téli olimpián elkövetett doppingmanipulációkra vonatkozó vádak ügyében. Ez azt állította, hogy

Oroszországban 2011 és 2015 között 30 sportágban 643 esetben

alkalmazták a pozitív teszteredmények elleplezését szolgáló rendszert.

Grigorij Rodcsenkov, a moszkvai doppinglaboratórium korábbi igazgatója ellen Oroszországban hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak azzal vádolva őt, hogy 2014-ben megsemmisített 1437 doppingmintát, jóllehet a WADA arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat.

Grigorij Rodcsenkov Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Valeriy Melnikov

Az orosz doppingbotrány következményeként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kitiltotta az összes orosz atlétát a riói olimpiáról, amelyen

egyedül a távolugró Darja Klisina

indulhatott, mivel a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) indoklása szerint "a sportoló hitelt érdemlően igazolta, hogy versenyeken és azokon kívül is alávetette magát a doppingellenőrzéseknek Oroszországon kívül".

A 2008-as és a 2012-es olimpiai minták NOB által elrendelt újratesztelése - más országok versenyzői mellett - számos orosz sportoló esetében mutatta ki utólag, hogy

Pekingben és Londonban is doppingszert használva

érte el eredményeit. Az atlétákhoz hasonlóan a súlyemelők nemzetközi szövetsége is eltiltotta az orosz súlyemelőket a riói indulástól.