Berki Krisztián szinte biztos volt a bukásában

Utoljára az olimpiai szereplését meghiúsító tavaly októberi tornász-világbajnokságon versenyzett Berki Krisztián, aki most úgy gondolja, hogy a kiemelkedően sikeres pályafutását így nem lehet lezárni. Valójában már az idei Európa-bajnokságon is vigaszt kereshetett volna, miután a kellőképpen magas pontszámot érő gyakorlatát sikerült jól felépítenie, de aztán befékezett, és a visszatérését szeptemberre napolta el.

"Még egyszer nem akarok úgy nekifutni egy versenynek, ahogy 2015 őszén a glasgow-i világbajnokságnak, amikor félig-meddig sem voltam biztos a dolgomban" – nyilatkozta Berki Krisztián a Telekom Sporthír Szolgálat munkatársának.

"Két éve, a Kínában megrendezett világbajnokság előtt kétszázból 198 gyakorlatomat tudtam az edzéseken hiba nélkül befejezni, egy évvel később, az olimpiai kvalifikációs világbajnokság előtt ugyanez ötször vagy hatszor, ha sikerült.

Borítékolható volt a fiaskó, de nem adtam fel. Mindennek az volt az oka, hogy a vállamban az egyik izom egyszer csak felmondta a szolgálatot.

Ráadásul éppen az, amire a gyakorlat közben a legnagyobb szükségem lett volna. Erősen vissza kellett fogni magamat, úgy-ahogy rendbe jöttem, de így is a szerencsére, vagy inkább az égből érkező csodára kellett bíznom magamat. Először vállaltam ilyen kockázatot. Sajnálom, hogy Kovács Istvánnak, a mesteremnek az október 30-i döntő napján nem tudtam éremszerzéssel és olimpiai kvótával alkalomhoz illő születésnapi ajándékot átnyújtani" – ismerte el a 31 éves sportoló.

Fotó: Origo

Úgy gondolja, hogy a fénykorára emlékeztető gyakorlatokkal továbbra is az élvonalban maradhat, a csúcsformát pedig az önbizalmát és a tekintélyét helyreállító felhozó versenyekkel kell megközelítenie.

"Hétfőtől péntekig minden délelőtt a Tornacsarnokban gyakorolok, délutánonként viszont

célirányosan erősítek, és gyógytornára járok.

És ez mostantól mindig így fog menni. Harminc felett, operáció után, új tervek megvalósítása előtt csak ezt az utat járhatom. Ennek a menetrendnek a betartása vezethet oda, hogy szeptemberben a szerenkénti bajnokságon, aztán a zágrábi és az annál is nagyobb kihívást jelentő szombathelyi Világkupa-versenyeken elérjek oda, amit már igazi tornának lehet nevezni" – folytatta a háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok, londoni olimpiai aranyérmes tornász.

Az idei Európa-bajnokságon a lólengés döntőjében egy 32 éves, alig ismert örmény lovas specialista vehette át az aranyérmet, akit egy egészséges és jó formának örvendő Berki Krisztián könnyedén leiskolázhatott volna.

A londoni olimpiai bajnoki címét már senki nem veheti el tőle Forrás: MTI/Kovács Tamás

"Talán éppen az örmény »kolléga« győzelme után tudatosult bennem, hogy nem a visszavonulás, hanem a visszatérés gondolatával kell foglalkoznom. A szó szoros értelmében a vállamra nehezedik a kihívás teljes súlya, ha az bírja a terhelést, és az izmaimat sikerül jól felspannolnom, akkor nemcsak a jövő évi versenyévadot, hanem a 2020-as tokiói olimpiai szereplésemet is betervezhetem" – hangsúlyozta Berki Krisztián, akit a balsiker sem távolított el Kovács Istvántól, ahogy a mestert sem edzői pályafutása legmagasabbra jutó tanítványától.