Biztosan női sportoló? Jöjjön, megtapizzuk!

Vágólapra másolva!

1960 és 1966 között két szovjet sportoló fantasztikus teljesítményéről beszélt a világ. Tamara és Irina Pressz a nők között összesen öt olimpiai aranyat nyert, férfias alkatuk miatt azonban a nyugati sajtó Pressz fivéreknek csúfolta őket. Az igazság sosem derült ki, viszont mindketten épp akkor vonultak vissza teljesen váratlanul, amikor az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokság előtt kötelezővé tették a nemvizsgálatot. A férfias nők és hermafroditák kiszűrésére sok ötlet felvetődött, de a meztelen parádétól kezdve a megalázó tapizáson át mára a genetikai teszt is elavulttá vált.

A nemvizsgálatok bevezetésére a sportban először az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának akkori vezetője, a NOB későbbi 5. elnöke, Avery Brundage tett javaslatot, még 1936-ban. A Time magazin hermafroditákról szóló cikke hívta fel a figyelmét arra, hogy a női sportolók között olykor nem százszázalékos nők is rajthoz állhatnak.

Kérését tényekkel is alátámaszthatta, hiszen addigra két egykori sportolóról is kiderült, hogy nemváltoztató műtéten esett át.

Zdenka és Mary? Zdenek és Mark!

Az 1913-ban született Zdenka Koubková számtalan csúcsot tartott a 100 és 800 méter közötti futószámokban, távol-, illetve magasugrásban, az 1934-es londoni női Világjátékokon pedig 800-on arany-, távolugrásban ezüstérmet szerzett.

Zdenka Koubková. A kép még az operáció előtt készült... Forrás: Wikipedia

A csehszlovák lapok már akkoriban pedzegették, vajon miért visel Koubková szívesebben nadrágot, mint szoknyát, mire 1936-ban azzal válaszolta meg a felvetést, hogy férfivá operáltatta magát, és Zdenek Koubek néven élt tovább. Az atlétikával szakított, a második világháború után a

bátyja rögbicsapatában sportolt tovább.

A 20-as évek egyik legjobb brit atlétája, a súlylökésben, gerelyhajításban és diszkoszvetésben utolérhetetlen Mary Louise Edith Weston is 1936-ban szánta rá magát a műtétre, a lányként nevelt sportolóból így lett Mark Weston.

Mary Louise Edith Weston Forrás: Wikipedia

Aztán ott volt Dora Ratjen, aki a berlini olimpián magasugrásban csupán a 4. helyen zárt, az 1938-as Európa-bajnokságot azonban megnyerte Csák Ibolya előtt. Később diszkvalifikálták, ezzel az olimpiáé után az Eb aranyérme is a magyar atlétáé lett. Dora Ratjen Heinrich néven, férfiként élt tovább, majd a nevét végül Heinz Ratjenre változtatta.

Adjon már egy igazolást, doktor úr

1946-ban a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség bevezetett egy szabályt: a női versenyzőknek orvosi igazolással kell bizonyítaniuk, hogy jogosultak a nők között versenyezni. Ezt 1948-tól, a londoni játékoktól a NOB is elvárta, de mivel nem volt nemzetközileg elismert, standard vizsgálat,

aki akarta, kijátszhatta.

Hogy nem lehetett minden orvos ítéletében feltétel nélkül megbízni, azt a szovjet és a keletnémet sportolók térhódítása mutatta. Olyan nők tűntek fel a versenyeken, akik alkata a férfiakéval versengett, hiányzott belőlük a nőiesség szikrája is.

Akiket csak a nemvizsgálat állított meg

Ebben az időszakban tűntek fel a Pressz nővérek, akik a saját versenyszámaikban rendszerint lesöpörték a mezőnyt.

Irina és Tamara Pressz Forrás: Wikipedia

Az 1939. március 10-én született Irina 55 éve, Rómában két olimpiai csúcsot futva megnyerte a 80 méteres gátfutást, és tagja volt a 4x400-on negyedik szovjet váltónak.

Négy évvel később ugyan nem sikerült megvédeni a címét (csak 4. helyen ért célba), és súlylökésben is a hatodik helyen zárt, de ötpróbában nagyon elverte a mezőnyt, világcsúccsal lett olimpiai bajnok.

1959 és 1966 között 26 világcsúcsot állított fel!

Irina Pressz Forrás: Galaktionov V./RIA Novosti

Nővére, a két évvel idősebb Tamara nagyobb sikereket ért el. Háromszor volt olimpiai bajnok (1960, Róma: súlylökés; 1964, Tokió: súlylökés, diszkoszvetés), egyszer olimpiai ezüstérmes (1960, Róma: diszkoszvetés), de összehozott még három Eb-aranyat (diszkoszvetés, 1958 és 1962; súlylökés, 1962) és egy Eb-ezüstöt is (súlylökés, 1958). 1959 és 1965 között 11 világcsúcsot ért el – ötször súlygolyóval, hatszor diszkosszal –, és 16-szoros bajnok lett.

Pressz fivérek

A korabeli sajtó férfias megjelenésük miatt gyakran emlegette őket Pressz fivérekként. Ezzel elsősorban arra céloztak a lapok, hogy a nővérek valójában férfiként vagy hermafroditaként versenyeznek, de azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy férfihormonokkal kezelték őket, mintegy kísérletképpen.

Tamara Pressz Forrás: Dorenskiy Leonid/RIA Novosti

Az igazság sosem derült ki, mert a talán éppen miattuk bevezetett kötelező nemvizsgálat évében csendben visszavonultak. Ez úgy derült ki, hogy az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokságra már nem érkeztek meg. Visszavonulásuk után Irina KGB-tisztként a határőrségnél dolgozott, Tamara pedig építőmérnök lett, számos szakkönyvet is írt.

Heidiből Andreas

A keletnémet dopping egyik legismertebb áldozata Heidi Krieger, aki az 1986-os atlétikai Európa-bajnokságon szerzett aranyérmet súlylökésben. Négy évvel későbbi visszavonulása után a megnövekedett tesztoszteronszint miatt nemet váltott, bajuszt növesztett, jelenleg Andreas Krieger néven él, és katonai ruházattal foglalkozik Magdeburgban.

A bevezetett nemvizsgálat azonban néhány évig volt csak érvényben, a sportolók arra panaszkodtak, hogy a procedúra megalázó, így módosítani kellett. Nem csodáljuk: a vizsgálat abból állt, hogy a sportolónak anyaszült meztelenül meg kellett jelennie egy háromtagú női bizottság előtt, melynek tagjai a nemi szerveit megszemlélve döntötték el, versenyezhet-e vagy sem.

És jött a taperolás

Sőt, míg Budapesten a bizottság tényleg megmaradt a szemrevételezésnél, az ugyanabban az évben Jamaicában megrendezett Nemzetközösségi Játékokon már a manuális vizsgálatot is bevetették, magyarul megtapizták a sportolók testrészeit.

Az 1967-es, winnipegi Pánamerikai Játékok tapasztalatáról az amerikai súlylökő, Maren Seidler ezt írta: "Felsorakoztattak bennünket egy szoba előtt, bent három orvos ült egy asztal mögött.

Be kellett menni, felhúzni az inget és letolni a nadrágot.

Aztán csak várni, amíg ők bámultak és meghozták a döntést: oké vagy nem. Emlékszem egy apró, vékony sprinterre, aki kijött szomorúan, a fejét rázva. Azt mondta, nem felelt meg. Közölték vele, nem elég nagy, ezért nem futhat."

A megalázó procedúra mellett a vizsgálati módszer megbízhatatlansága is szerepet játszott abban, hogy 1968-tól már a sokkal humánusabb kromoszómateszt lett az elfogadott.

Klobukowskát meghurcolták

Ewa Klobukowska esete azonban ennek a módszernek is rávilágított egy komoly hiányosságára: azt nem tudta kiszűrni a teszt, ha a természet űzött gonosz tréfát.

A lengyel atléta a tokiói olimpián 100 méteren bronzérmet nyert, a 4x100-as váltóval pedig olimpiai bajnok lett. A budapesti Eb-n simán átment a nemvizsgálaton, mindkét számban aranyérmet, 200-on pedig ezüstöt szerzett.

1967-ben, egy kijevi Európa Kupa-versenyen aztán már nem engedték indulni. A kromoszómavizsgálat kiderítette, hogy kelleténél eggyel több kromoszómája van. Klobukowskát megbélyegezték, nyilvánosan megszégyenítették, addig elért világcsúcsaitól (közte az 1965. július 9-én, Prágában 100-on futott 11,1 mp-től) megfosztották.

Tökéletes visszavágás

A kromoszómahiba azonban csak egy genetikai rendellenesség volt, olyan, amely semmi előnyt sem nyújtott neki – ezt a tudomány azóta bebizonyította. Klobukowska már 1968-ban elég erős bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy nem férfi, hanem nő: kisfiút szült.

Ilyen később is előfordult. Miután 1996-ban Atlantában nyolcan is megbuktak a genetikai teszten, végül mind indulhattak, a további vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy valamennyien nők. A NOB ekkor bizonyítottnak látta, hogy a nemvizsgálat nem elég megbízható, ezért 1999-ben felfüggesztette a használatát.

A Semenya-ügy

Ilyen előzmények után robbant ki a Caster Semenya-ügy. A dél-afrikai futónő a 2009-es berlini vb-n óriási meglepetésre szinte ismeretlenül megnyerte a 800 méteres síkfutást, de

férfias alkata és mély hangja miatt az ellenfelei vizsgálatot követeltek.

A világszövetség nemvizsgálatot rendelt el, és majdnem egy év maszatolás után 2010. július 6-án adta vissza a futó versenyzői engedélyét. Az orvosi szakvélemény alapján Semenyát nőnek ítélték, így újra nőként versenyezhet.

Semenya a 2011-es tegui vébén és a 2012-es londoni olimpián is ezüstérmes lett, majd némi kihagyás után idén első lett 800-on a brazzaville-i Afrika Játékokon.

Hogy a sajtó csámcsoghasson még egy kicsit a nemi hovatartozásán, tavaly bejelentette, feleségül veszi barátnőjét, a szintén atléta Violet Raseboyát.