Vegyük már észre a röplabdás lányokat!

1987 után sikerült újra kijutnia az Európa-bajnokságra a magyar női röplabda-válogatottnak, többek között Dobi Edina jó játékával. A Németországban profiskodó center szerint végre kiderült, hogy nem hiába dolgozott a csapat keményen, Eb-érmet várni viszont irreális lenne. A 26 éves centert nem érdekli a modellkedés, pedig sokak szerint a kifutón is olyan sikeres lehetne, mint a röplabdapályán.

A röplabda a világ egyik legnépszerűbb sportja, Magyarországon mégis nagyon kevesen járnak a meccsekre, a válogatottak pedig évtizedek óta nem tudtak számottevő sikert elérni.

Pedig a nőké korábban igazi sikercsapat volt, 1975-ben az Európa-bajnokságon ezüstérmes lett, majd 1983-ig további három Eb-bronzot szerzett. Szép eredmény az 1976-ban és az 1980-ban elért olimpiai negyedik helyezés is, de

1987 óta minden világversenyt a magyar női válogatott nélkül rendeztek.

Éppen ezért számít óriási sikernek, hogy Jan de Brandt belga szövetségi kapitány vezetésével tavaly júniusban, 28 év után újra sikerült kiharcolni az Eb-részvételt.

"Óriási érzés, hogy röplabdában a magyar színeket képviselhetjük egy Európa-bajnokságon" Fotó: Polyák Attila - Origo

A csapat egyik kulcsjátékosa a külföldön négy országban is megfordult Dobi Edina, aki már alig várja, hogy elkezdődjön szeptember 26-án a belga–holland közös rendezésű Eb.

Volt értelme dolgozni

"Végre azt érzem, hogy volt értelme dolgozni. Nagyon-nagyon várom már, óriási érzés, hogy röplabdában a magyar színeket képviselhetjük egy Európa-bajnokságon. Persze a játék miatt is izgatott vagyok, nagyszerű, hogy erős csapatok ellen mérhetjük le a tudásunkat" – mondta az Origónak Dobi Edina két edzés között, a tatai edzőtáborban.

"A magyar válogatottal nagyon régóta és nagyon keményen dolgozunk azért, hogy végre valami kis eredményt elérjünk, és hallassunk magunkról, hogy igenis létezünk."

Sokan azt mondják, szerencsés volt a sorsolásunk, de ha még így is van, azért ezt tudni kellett kihasználni, mi pedig ki is tudtuk.

"Jó volt a felkészülésünk, nagyon jól tudunk együtt dolgozni és egymásért küzdeni a pályán. Ha mindenkinek egy a célja, akkor sikerül is elérnünk" – mondta a kijutásról, amely valóban egy hajszálon múlt.

"Az utolsó pillanatig nem tudtuk, hogy sikerült-e kijutnunk az Eb-re" Fotó: Polyák Attila - Origo

A magyarok ugyanis 3-0-ra legyőzték Svédországot, de még drukkolni kellett, hogy a franciák is nullára hozzák a házigazda Izrael elleni meccsüket.

Együtt örültünk a franciákkal

"Az utolsó pillanatig nem tudtuk, hogy sikerült-e kijutnunk. Az első körben megvertünk mindenkit, de utána már adódtak gondok, kisebb sérülések. Volt pár vereségünk, és a pótselejtezős továbbjutás a második helyen biztos volt, de az első helyhez, az azonnali kvalifikációhoz az kellett, hogy a francia–izraeli meccs vége 3-0 legyen. Az edzőnk, Jan babonából ki sem jött erre a meccsre, a szobájában várta az eredményt. Mi a teremben a franciáknak drukkoltunk, majd együtt örültünk velük, mivel nekik a 3-0 volt az egyetlen esélyük a második hely eléréséhez."

Így három csapat (Magyarország, Franciaország, Izrael) egyaránt 12 ponttal zárt, és a mieink jobb szettkülönbséggel jutottak ki egyenes ágon az Eb-re.

"Már az is hatalmas eredmény, hogy kijutottunk az Eb-re, ezért nem szabad, hogy az emberek egyből azt higgyék, érmet nyerhetünk.

Egyelőre az a cél, hogy a négyes csoportból legalább egy meccset megnyerve elérjük a harmadik helyet. Ezzel kvalifikálnánk magunkat a következő körbe.

Hat meccset lejátszani egy Eb-n – ez már nagyon szép eredmény lenne.

Jan ismeri a belga válogatottat, a törökökkel még dolgozott is, de mindkét csapat nagyon erős. Én mindig úgy gondolom, hogy a mi válogatottunk képes meglepetésekre, a reális célunk azonban Azerbajdzsán legyőzése lehet."

"Senkinek sem biztos a helye, nagy küzdelem várható a csapatba kerülésért" Fotó: Polyák Attila - Origo

Tatán most még bő kerettel készülnek a magyarok, és a 26 éves center szerint senki sem lehet biztos abban, hogy tagja marad csapatnak. "Az Eb-re 12 fős keret utazik, de nyáron több barátságos mérkőzést is játszunk egy bővebb keretből merítve, nem lenne szerencsés, ha az Eb-re utazók nyomnák végig a felkészülési meccseket. Senkinek sem biztos a helye, nagy küzdelem várható a csapatba kerülésért."

Nagyon gyors tudok lenni

Ahogy Edina az Eb-selejtezőkön (55 pont) és az utána következő vb-selejtezőkön játszott (második legeredményesebb blokkoló, hetedik legjobb nyitó, 86 pont), az alapján

nem kérdés, hogy ott van a helye a csapatban.

"A válogatott sikere többet jelent számomra, de azért a jó egyéni statisztikákra egyfajta visszaigazolásként tekintek. Sohasem vagyok elégedett magammal, és hozzá kell tennem, az eredményességemet részben a korábbi kapitánynak, Hollósy Lászlónak köszönhetem, aki sok játéklehetőséget biztosított."

Gyors, magas, jól ugrik

Edina volt már kettes ütő, sőt szélsőütő is, csak a feladó és a liberó posztján nem játszott még. "Úgy érzem, megvannak az adottságaim a centerposzthoz.

Egy jó center gyors, fejben és lábbal egyaránt,

jól olvassa az ellenfél játékát, és hatalmas előny tud lenni, ha magas és jól ugrik. A velem született adottságoknak nagyon örülök, de mindig van min dolgozni, fejleszteni, javítani" – magyarázza a pályán elfoglalt helyét.

Egerben egy edzésről sem hiányzott Fotó: Polyák Attila - Origo

Dobi Edina a pályafutását Egerben kezdte. A helyi sportiskolában a magasugrásban emelkedett ki a mezőnyből, gyerekként bajnok lett, a röplabdát pedig azért próbálta ki, mert a város csapata akkor nagyon jó volt.

"A röplabda egy jó hobbi volt számomra, imádtam, egy edzésről sem hiányoztam. Aztán

ahogy 20 évesen kikerültem Amerikába, rádöbbentem, hogy ebből sokkal többet ki tudnék hozni. Komolyabban kezdtem el edzeni és játszani."

Forman József lett az edzője, aki "brutális volt", mégis a legjobb, akivel valaha dolgozott. "Megvannak a saját módszerei. Sok sírós, de nagyon sok boldog napunk is volt nála. Emberileg imádom, nagyon jó barátok vagyunk, a pályán viszont háború volt."

A magyar kapitány német klubját választotta

A három amerikai év után játszott Belgiumban és Franciaországban is, jelenleg pedig Németországban szerepel a Rote Raben Vilsbiburgban, amelynek a magyar kapitány az edzője. "Hol éreztem magam a legjobban? A francia Riviérán. A viccet félretéve, minden évben próbálok magasabb szintű csapatba igazolni. Németországban nagyon jól érzem magam, eddig ez a legjobb csapatom."

Légiósként az anyagi megbecsülésével sincs gond.

"Elégedett vagyok, főleg azzal, amit idén kaptam. Végigjártam a lépcsőfokokat, és most már elmondhatom, hogy szépen félre tudok rakni a keresetemből."

"Ahhoz, hogy a röplabda itthon is népszerű legyen, jó eredményt kell hoznunk az Eb-ről" Fotó: Polyák Attila - Origo

Úgy érzi, a magyar női röplabda elindulhat felfelé – a bajnokság a minőségi légiósok, az egyre jobb edzések és a több szponzor miatt színvonalasabb, mint néhány éve –, de ehhez komoly lépéseket kell tenni.

"Ahhoz, hogy a röplabda itthon is népszerű legyen, jó eredményt kell hoznunk az Eb-ről, hogy több ember felkapja a fejét.

Sokan nem értik, nem ismerik, nem tudják a játékszabályokat. Muszáj a magyar emberek tudtára adni, hogy itt vagyunk. A legjobb az lenne, ha minél több meccset közvetítene a televízió. Az Eb mindenesetre képernyőn lesz."

Kacsa volt a Playboy-sztori

Edináról tavasszal több helyen is megjelent, hogy a klubidény után fotókat közöl róla a Playboy, de kérdésünkre tagadta ezt. "Nem volt és nem is lesz semmilyen fotózás. Hogy honnan szedték az újságok, nem tudom. Én is csak akkor tudtam meg, hogy 'benne leszek', amikor láttam a cikket. Kérdezték, elvállaltam volna-e, de nem. Tavasszal megjelent egy bikinis naptár a csapatról, annál többet én soha nem mutatnék meg." Hozzátette, a modellkedés sem érdekli. "Készítettem egy portfóliót, hogy mindenki megnyugodjon, de nem tervezem, hogy szakmát váltsak, és azzal keressem a pénzem, hogy fotóznak. Hobbiból nagyon szívesen a kamerák elő állok."