Borkai: 2017-ig egy fillért sem költünk az olimpiára

Borkai Zsolt szerint javult a magyar sportdiplomácia, ezért jó esélyei lehetnek a budapesti olimpiarendezésnek. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azután nyilatkozott az Origónak, hogy a MOB megszavazta a 2024-es játékok pályázati szándéknyilatkozatának a beadását.

Borkai Zsolt egyetért az olimpiai védnöki testület egyik tagjával, Oszkó Péterrel, aki a szerdai MOB-közgyűlésen azt mondta, Magyarország tanult a korábbi olimpiarendezőknél tapasztalt hibákból. "A tanulmány is rámutat ezekre a dolgokra és az Agenda 2020 is ráerősít arra, hogy a fenntarthatóságot biztosítani kell.

Csak olyan sportlétesítmények épüljenek állandóra, amelyeket utána is használni lehet.

Amennyiben ezeket nem tudjuk finanszírozni, akkor az ideiglenes épületek irányába kell elmennünk. Az infrastrukturális fejlesztéseknek nem azért kell megvalósulniuk, mert olimpia lesz, hanem azért, mert ezek felépítése benne van az ország gazdaságpolitikai tervében, és egyébként is szükség van rájuk" – mondta az Origónak Borkai Zsolt a MOB szerdai közgyűlése után.

Borkai Zsolt hisz benne, hogy 11 év múlva Budapest rendezi az olimpiát Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A magyar sportkedvelők többsége átélt már néhány csalódást, az elmúlt év(tized)ekben több sikertelen foci-Eb-pályázatot tudott le Magyarország.

Borkai szerint a helyzet javult, most jobb a magyar sportdiplomácia.

"Mi, akik valaha is sportoltunk, nemcsak részt venni szeretünk a versenyekben, hanem győzelmet aratni. Feltett kézzel nem szabad egy ilyen csatába menni, ellenben megfelelő önbizalommal és szerénységgel kell küzdenünk. Ebbe beletartozik a sportdiplomácia kérdése is: van, ahol jól állunk, van, ahol nem. A NOB tagjainak egy jelentős hányada a nemzeti szövetségek tisztségviselőiből áll össze, fontos, hogy milyen erőt képviselünk ezen országoknál, és ebben vannak jó eredményeink."

Vereség esetén sem lenne csalódott

Ezzel együtt az elnök úgy érzi, nem lenne csalódott egy vereség esetén sem. "Ha minden versenyen, amin elindulunk, nyernénk, annak nem lenne értéke. Semmiképpen sem szégyen, ha egy ország egy ilyen versenyben csak a második vagy a harmadik helyet éri el."

Az olimpiarendezés biztos odaítélése nélkül egyetlen fillér rendezési kiadás sem merül fel – olvasható a megvalósíthatósági tanulmány sajtóanyagában. Ezt megerősítette Borkai Zsolt is: "Amíg a NOB nem dönt, addig sohasem kér infrastrukturális fejlesztéseket, csak a beadandó pályázati anyagot vizsgálja. Addig nekünk sem kell költeni a 2024-es pályázatra.

A 774 milliárdos befektetést csak akkor lehet fejlesztésre fordítani, ha 2017-ben megkapja Magyarország a rendezési jogot.

Az elnök úgy véli, a szerdán ismertetett, közel 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmány bizonyítja, hogy érdemes belevágni a pályázatba. "Ez egy vállalkozás, egy komoly befektetés, és mi, magyarok tényleg képesek vagyunk arra, hogy ezt a szaldót tudjuk hozni."

A társadalom támogatása is kell

Hozzátette, most még nem a pályázatról döntött a MOB. "Ezt azért hívjuk szándéknyilatkozatnak, mert a NOB először csak ezt kéri, és ezek után dönt arról, hogy egyáltalán melyik városokat hívja meg a pályázók közé. A szándéknyilatkozatot először mindig az ország olimpiai bizottsága, majd a város adja be. E tekintetben Tarlós István főpolgármester úr a támogatásáról biztosított, de a fővárosi közgyűlésnek ezt a támogatást még meg kell szavaznia. A következő epizód a parlament támogatása, remélem, hogy ez is sikerülni fog, és aztán beadhatjuk a szándéknyilatkozatot a NOB-nak. Fontos momentum lesz még a társadalmi párbeszéd, a társadalomnak ugyanis támogatnia kell a pályázatot, ez esetben válhatunk potenciális pályázóvá."