Harminc éve nem volt ilyen magyar siker

Márton Anita, súlylökés, atlétika
POLAND, Sopot : Hungary's Anita Marton competes in women shot put qualification group A at the IAAF World Indoor Athletics Championships in the Ergo Arena in the Polish coastal town of Sopot, on March 8, 2014. AFP PHOTO / JOHANNES EISELE
Vágólapra másolva!
Aranyérmet nyert Márton Anita súlylökésben a prágai fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon. Szabó Barbara magasugrásban a nyolcadik lett.

A tavalyi zürichi szabadtéri Eb-n bronzérmes Márton Anita remek sorozatot produkált a szombati súlylökő döntőben, minden kísérlete 18 méter fölötti volt. Az első két sorozat után az élen állt, előbb 18.05-tel, majd 18.39-cel, de harmadikra 18,60-nal megelőzte őt a fehérorosz Julija Leancjuk.

Hatodik, azaz utolsó kísérletére azonban 19,23 méteres országos csúccsal visszavette a vezetést, és erre már nem volt válasza legnagyobb ellenfelének. Az eddigi fedettpályás magyar rekordot Horváth Viktória tartotta, aki 1989. március 8-án 19,20-t lökött.

Márton Anita Forrás: AFP/Johannes Eiselle

"Remek verseny volt, gyakorlatilag minden lökésem jó volt, stabilan 18,50 méter környékén, de szerencsére ez az utolsó volt az igazán jó. Fogalmam sincs, hogyan csináltam technikailag, de sikerült, és ez a lényeg - mondta Márton Anita. "Nagyon örültem volna már a második helynek is, így az utolsó lökésnek úgy mentem neki, hogy lesz, ami lesz, beleadok apait anyait. Mindeközben a rúdugrás döntője miatt nagy volt a szurkolás a csarnokban, talán ez is segített picit" - tette hozzá.

Magyar versenyző előzőleg 1985-ben nyert legutóbb aranyat fedett Eb-n, akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött.

A magasugró Szabó Barbara a nyolcadik helyen végzett, az UTE sportolója - aki 1,91 méteres ugrással jutott be a döntőbe - az 1,80-as és az 1,85-ös magasságon elsőre átjutott szombaton, az 1,90-et azonban háromszor leverte, így befejezte szereplését.

Szabó Barbara Forrás: MTI/AP/Petr David Josek

Michaela Hrubával holtversenyben lett nyolcadik - akárcsak a pénteki selejtezőben -, mivel a cseh versenyző az övével teljesen megegyező sorozatot mutatott be a fináléban is.

A szombati győztesek és a magyar döntősök:
férfiak:
400 m: 1. Pavel Maslak (Csehország) 45.33 mp
rúdugrás: 1. Renaud Lavillenie (Franciaország) 6,04 m
hármasugrás: 1. Nelso Évora (Portugália) 17.21 m
3000 m: 1. Ali Kaya (Törökország) 7:38.42 p

nők:
400 m: 1. Natalija Pihida (Ukrajna) 51.96 mp
magasugrás: 1. Marija Kucsina (Oroszország) 1,97 m, ...8 SZABÓ BARBARA 1,85
távolugrás: 1. Ivana Spanovic (Szerbia) 6,98 m
súlylökés: 1. MÁRTON ANITA 19,23 m
3000 m: 1. Jelena Korobkina (Oroszország) 8:47.62 p

Eddig 45 magyar érem

A magyarok eddig összesen 45 érmet, 11 aranyat, 20 ezüstöt és 14 bronzot szereztek a fedett pályás atlétikai Eb-ken. A legsikeresebb az 1982-es kontinensviadal volt: Milánóban négyen állhattak dobogóra (1-2-1). A legutóbbi öt fedett pályás Eb-n viszont nem sikerült érmet szerezni.

Az első érmet, rögtön aranyat, a magasugró Major István nyerte Szófiában 1971-ben. Címét Grenoble-ban és Rotterdamban is megvédte, Göteborgban második lett, így három arany- és egy ezüstéremmel a fedett Eb-k legsikeresebb magyar versenyzője. A legtöbb érmet (hatot) a távolugró Szalma László gyűjtötte be, kétszer nyert, háromszor második, egyszer harmadik volt. A hármasugró Bakosi Béla (5 érem) Sindelfingenben és Milánóban győzött, háromszor bronzérmet szerzett.

A nők közül a magasugró Mátay Andrea a legeredményesebb, egy-egy arannyal és ezüsttel.

A fedett Eb-k magyar érmesei

Szófia (1971): 1. Major István (magas)
Grenoble (1972): 1. Major
Rotterdam (1973): 1. Major
Göteborg (1974): 2. Zsinka András (800 m), 2. Major
Katowice (1975): 2. Kelemen Endre (magas)
San Sebastian (1977): 2. Szabó Ildikó (távol), 3. Szalma László (távol), 3. Zemen János (1500 m), 3. Sámuel Edit (magas)
Milánó (1978): 1. Szalma, 2. Szabó I.
Bécs (1979): 1. Mátay Andrea (magas), 3. Paróczai András (800 m)
Sindelfingen (1980): 1. Bakosi Béla (hármas), 2. Paróczai, 2. Mátay
Grenoble (1981): 2. Paróczai
Milánó (1982): 1. Bakosi, 2. Nagy István (200 m), 2. Újhelyi Sándor (400 m), 3. Sterk Katalin (magas)
Budapest (1983): 1. Szalma, 2. Pálóczi Gyula (távol), 3. Nagy I., 3. Bakosi
Göteborg (1984): 2. Bakos György (60 m gát), 3. Bakosi
Athén (1985): 1. Bakos, 1. Pálóczi, 2. Szalma
Madrid (1986): 2. Szalma, 3. Bakosi
Budapest (1988): 2. Szalma, 2. Bakosi, 3. Urbanik Sándor (5 km gyaloglás)
Glasgow (1990): 3. Forgács Judit (400 m)
Genova (1992): 2. Bagyula István (rúd)
Párizs (1994): 2. Ináncsi Rita (ötpróba)
Valencia (1998): 2. Szabó Dezső (hétpróba), 3. Varga Judit (800 m)
Gent (2000): 3. Korányi Balázs (800 m), 3. 4x400-as váltó (Nyilasi, Kilvinger, Dombi, Bédi)
Bécs (2002): 2. Győrffy Dóra (magas)
Prága (2015): 1. Márton Anita (súlylökés)