Vágólapra másolva!
A régi idők sebességrekordereit többször lovaggá ütötték, majd egyre többen átadták magukat a száguldás élményének, és már az ezredforduló előtt sikerült átlépni a hangsebességet. Bármilyen veszélyes is, sokan nem tudnak lemondani a minél nagyobb sebesség hajszolásáról, a legjobb magyar egy Forma-1-es autót is simán legyorsul. 

Bill Warnert halálos baleset érte egy gyorsasági rekordkísérlet közben a múlt hétvégén, nagyjából 450 km/h-s tempónál bukott a motorjával, lerepült róla, röviddel később pedig életét vesztette. Warner a saját, két éve felállított rekordját szerette volna megdönteni.

Túlzás volna azt állítani, hogy a sebesség iránti szenvedély egyidős az emberiséggel, ám bizonyosan magas hőfokon izzik az ipari forradalom óta. A belga Camille Jenatzy már 1899-ben átlépte a bűvös 100 km/h-s határt a mostani autókra nemigen hasonlító La Jamais Contente (Örök Elégedetlen) nevű elektronikus masinával. A belga sofőr túlélte a száguldást, vadászbalesetben halt meg 1913-ban, többeknek viszont az életébe került a sebességrekord hajszolása: 1927-ben J. G. Parry-Thomas éppen elérte az áhított csúcsot, amikor a cél érdekében átépített járművéről leesett egy lánc, és halálos fejsérülést szenvedett; egy évre rá Frank Lockhart autóján az egyik gumi hasadt szét, a sofőr kirepült, holtteste több mint 15 méterre feküdt az autójától; 1960-ban Athol Graham veszítette el az uralmát a járműve felett, a hatalmas bukás után két órával belehalt a sérüléseibe (a vízen megkísérelt rekordoknak ugyancsak több halálos áldozata volt már).

A nyilvánvaló veszélyek ellenére a sebességrekord villámgyorsan fejlődött, Fred Marriott már 1906-ban elérte a 205 km/h-t, majd 31 évvel később George Eyston 500 fölé gyorsult két Rolls-Royce motor segítségével. Maga Henry Ford is próbálkozott rekordkísérlettel, míg a brit Henry Segrave és Malcolm Campbell egyaránt lovagi címet kapott az éppen aktuális csúcs megdöntéséért.

Campbell hasít a Daytona Beachen 1932-ben:


A sebesség iránti lelkesedés később sem lankadt, sőt még szerteágazóbb lett. A maximalisták sugárhajtású repülők motorját vetették be a szárazföldön is, a lazábbaknak viszont megtette bármi, csak száguldhassanak.

Repeszt a megrakott étkezőasztal:


A szárazföldi abszolút csúcsot persze nem a gyorsaságibútor-vébén érték el. A rekordot Andy Green tartja jelenleg, aki 1227,9 km/h-val döngetett 1997-ben, ezzel hivatalosan az első szárazföldi jármű lett, amely átlépte a hangsebességet.


Közben a bohémebb sebességfüggők sem tétlenkedtek, akadt, aki még a hörcsögeiből is pilótát faragott, a Honda pedig éppen a napokban rakott össze egy hátborzongatóan gyorsuló fűnyírót. Hanem mégsem versenyezhet egymással mindenféle tárgy a sugárhajtású géptől a bárszekrényig, ezért a gyorsulás szerelmesei a világ számos országában szövetségekbe tömörültek, hogy a maguk alkotta szabályok szerint vívhassák meg csatáikat.

Katonai import

A mai, párbajokra hasonlító gyorsulási versenyeket az Egyesült Államokban találták ki, jellemzően két gépszörny dönti el, melyikük teljesít hamarabb negyed- vagy nyolcadmérföldes távon, de olykor már többen is felsorakoznak a rajtnál.

A drag racinget a hidegháború idején ismertették meg Európával a NATO tengerentúli katonái, a hatvanas években Nyugat-Németország légi támaszpontjai, a Ramstein és a Sembach adtak otthont versenyeknek. Az angliai Santa Pod versenypályát 1966 húsvétján adták át.

Drag race Amerikában Forrás: AFP/Getty Images/Rusty Jarrett

"Magyarországon nyolc-tíz éve rendeznek hivatalos gyorsulási versenyeket, az amatőrök és a profik számára összesen 15 kategóriában" - mondta az Origónak Kohári Zoltán, a hazai autósport szövetség drag és drift szakágának vezetője.

Kohári nem szívesen dicsekszik vele, de ő egyben a legjobban gyorsuló magyar is: az autója 300 km/h fölé gyorsul negyedmérföldön, azaz négyszáz méteren.

Kohári gyorsul:


"Sok mindenért lehet szeretni a gyorsulást, de én azt mondom, a legjobb kipróbálni. A mai magyar társadalomnak szüksége van erre a sportra, mert itt önmagához képest fejlődhet az ember, elkezdheti apa Suzukijával, aztán eljuthat profi szintre. Én már tíz éve gyorsulok, ami a mai autómmal olyan érzés, mintha ülnék egy székben, és valaki szívlapáttal jól hátba csapna. Ezt folyamatosan érezni a gyorsulás másodpercei alatt."

Ez a bizonyos mai autó 2100 lóerős, csak alkohollal megy, hét másodperc alatt ér nulláról háromszázra. "Egy Lamborghini vagy egy Ferrari háromszor ennyi idő alatt tudja, de egy Forma-1-es autót is simán legyorsulunk. Egy másodperc alatt vagyunk száznál, négy másodperc alatt kétszáznál."

Ragasztó van, bútor még nincs

A legjobban gyorsuló magyar az augusztusi hockenheimi vébére készül, ahol az egyéni rekordját döntené meg, hat és fél másodperc alatt érne el 340-ig. A hazaiaknál jobb minőségű pálya pedig sikerrel kecsegtet: "Itthon is kenünk speciális ragasztót a pályára, amitől jobban oldódik a gumi - márpedig a gumi a gumihoz jobban tapad -, de Németországban jobb minőségű a ragasztó, több is jut belőle. Ott egy-egy versenyen tízmillió forintos nagyságrendben költenek a pályára, nálunk egy-másfél millió jut."

Még odébb van a gyorsulás királykategóriája, a Top Fuel is. A tévéből ismert hosszú orrú járműveken nincs váltó, míg Kohári osztályában, a Pro Modifiedban igen, kétsebességes, automata. Már a Pro Modban is ötvenfutamonként kidobják a motort, a csúcskategóriás gépekben viszont futamonként cserélni kell mindent. A legerősebb gépek pilótái gyakran ijesztő baleseteket szenvednek, de Kohári nem ezért nem próbálta még ki.

A leglátványosabb bukások gyűjteménye:


"Bár van licencem Top Fuelre is, még nem vezettem. Az nyolcezer lóerő, csak lépésről lépésre haladva lehet megtanulni vezetni. 110 lóerőről 170-re váltani nem gond, de ötszáz lóerő felett hatványozottan lesznek egyre furcsábbak a járművek. A Top Fuel autók a szabadesés nyolcszorosával gyorsulnak, az enyém három-három és félszeresével. Van ezekben kormány, de már a középkategóriában is hiába kormányoznék az első száz méteren, mert a levegőben van az autó eleje. Azért használunk egy plusz hátsó kereket a kitámasztásra, hogy tudjuk kontrollálni, mennyire emelkedik el az autó eleje. Ha ez nem lenne, az autó megfordulna hosszában, a hátsó tengely körül a lóerőktől."

Kohári a fentebbi videón látható bútorverseny ötletére lelkesen reagált, bár "ilyet egyelőre nem terveztünk, jövőre látványosságként megpróbálkozhatnánk valami hasonlóval a pesti rakparton". Furcsaságokat így is látni a hazai futamokon, ilyen volt az elöl is, hátul is egy-egy motorral hajtott Trabant.

Amerikában karosszéria is repült nézők közé, mindenki túlélte szerencsésen:

Noha a gyorsulás világszerte közkedvelt tevékenység, olyan kultusza talán sehol nincs, mint Amerikában. David Cronenberg 1979-ben Száguldás a halálba címmel filmet rendezett a sportról, amelynek saját kis szótára van, és ahol számon tartják a legendás autókat, miközben gondolnak a jövőre is. Készültek és már versenyeztek is elektronikus dragsterek, amelyek egyre népszerűbbek, mivel hatékonyabbak, megbízhatóbbak, és a környezetet is jobban kímélik.