Horgászbottal indult, az elitbe jutott a magyar kendo

Miért gondolhatja a világ, hogy Győrzámoly nindzsafalu? Miért érezheti azt, aki részt vesz egy kendo-világbajnokságon, hogy az emberiség őstípusa mindenképpen a japán? Az olaszországi Novarában rendezett kendo-világbajnokságon harmadik helyezést elért magyar férfiválogatottat kísértük el.

A kendo, vagy japán vívás a kardforgatás művészete, amely a 13. századi szamuráj életmódból fejlődött ki. A kendo a kard tulajdonságainak tanulmányozását jelenti, de fontos elsajátítani a szamurájok szellemiségét is. A ma használt bambuszkard és védőfelszerelés, amely a szamurájok páncélzata alapján alakult ki, lehetővé teszi a teljes erejű csapásokat anélkül, hogy azok sérülést okoznának.

Egy évtizede Magyarországgal is számolnak

Azt már több mint egy évtizede tudja az európai kendós társadalom, hogy Magyarországgal számolni kell. Amíg Király Barbara (Arrabona Kendo Klub), a négyszeres Európa-bajnok versenyzett, gyakorlatilag bérelt helye volt a dobogó legfelső fokán, illetve a magyar női csapat is rendszeresen hozta a dobogós eredményeket. A férfiak sem maradtak el csapateredményekben, de az egyéni sikerre 2001-ig várni kellett. Akkor Erdélyi Gábor egyéni Európa-bajnok lett, hét múlva pedig Dubi Sándor megismételte ezt a teljesítményt, majd utóbbi 2011-ben csapatban és egyéniben is újabb Eb-aranyérmeket szerzett.

Ezek után a laikusok joggal gondolhatnák, hogy a világbajnokságon is a biztos jó helyezés tudatában indulhatott el, a helyzet azonban az, hogy a világ élmezőnyében az európai kendo NB II-nek számít. Az első helyre a japánok nem engednek oda senkit, a dobogó többi fokán pedig az Egyesült Államok és Dél-Korea osztozkodik. (Előbbi egy vb-döntőben egyszer már legyőzte a japánokat, az amerikai csapat felkészülését egy magyar edző, a Los Angelesben élő Németi Attila segítette.)

A vb és az Eb közötti színvonalkülönbséget a nemzetközi szövetség is érezte, és egy kósza ötlettől vezérelve 1997-ben először és utoljára A és B kategóriás világbajnokságot is rendezett. Nagy meglepetés született, mert a B kategóriás vb-t a sehol nem jegyzett magyar csapat nyerte, megalapozva a magyar kendo presztízsét, amely az elmúlt vasárnap minden eddiginél magasabbra emelkedett. A háromévente megrendezett világbajnokságon a férficsapat (Dubi Sándor, Dubi Attila, Babos Gábor, Király Norbert, Tóth Balázs, Váradi Ábel) 47 ország közül a harmadik helyen végzett, így mostantól egyértelmű, hogy a magyar válogatott a világ élvonalához tartozik.

A sikerhez ugyanakkor az óriási versenytapasztalaton és a kirobbanó formán túl szerencsés sorsolás is kellett, az elődöntőig sem a koreaiakkal, sem a japánokkal nem találkozott a magyar csapat. A kendo-világbajnokságokon a harmadik helyért nem vívnak, így aki az elődöntőbe kerül, a bronzérmet már biztosan megszerezte. Az Egyesült Államok Koreával, míg a magyarok Japánnal találkoztak, a döntőt a két távol-keleti ország játszotta le - japán sikerrel.

Csak a japán

Ha egy földönkívüli a novarai csarnokban találkozott volna először az emberiséggel, nem igazán lehetett volna meggyőzni arról, hogy az ember őstípusa nem a japán. Volt itt brazil japán, német japán, amerikai japán, ecuadori japán, román japán, izraeli japán, japán japán, persze magyar japán is, igaz csak szakmai igazgatói szinten (Abe Tecusi).

Japánban a dzsúdó mellett a kendo a legnépszerűbb a harcművészetek közül. A dzsúdó, amióta olimpiai sportággá vált, a világ számos országában elvesztette harcművészeti tartalmát, és Japánban komolyan dolgoznak azon, hogy a tradicionális szemlélet ismét előtérbe kerüljön. A kendo azonban sértetlenül őrzi több száz éves szellemiségét és értékrendszerét. A japán kendo kiugró eredményessége mögött mégis egy ennél sokkal egyszerűbb dolog áll: kiemelkedő színvonalú az utánpótlás-nevelés. Japánban ugyanis az általános és a középiskolában is kötelező tantárgy a kendo, és az egyetemi oktatásban is létezik önálló kendo szakirány.

Magyar nindzsafalu

"A magyar férficsapat teljesítménye azért is kiugró, mert míg a világon ötmillióan kendóznak, addig itthon jó, ha ötszázan, és ebből férfiakat és nőket is egybevéve mintegy negyvenen képesek nemzetközi versenyeken eredményeket elérni" - mondta Vadadi Zsolt a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség (MKSZ) elnöke.

A hatfős magyar férfiválogatottból négyen a győrzámolyi Szigetköz Junior Kendo Klub tagjai. Sok külföldi versenyző nehezen birkózik meg a Győrzámoly névvel, ezért egyszerűen csak ninja village-nek nevezi a 2300 lakosú községet.

Dubi Sándort többszörös Európa-bajnokot, világbajnoki harmadik helyezetett kérdeztük, mi a titka az SZJKK-nak, ahol mindösszesen 25-en edzenek. "A legfontosabb, hogy nagyon egységesek vagyunk, nagyon tudjuk motiválni egymást" - magyarázta Dubi. "Emellett heti 4-5-ször edzünk, és minden egyes edzésprogramot magunk állítunk össze, külön-külön egy-egy részfeladatra koncentrálva. A munkát azonban igen megnehezíti, hogy a válogatottnak egyáltalán nincs szponzora. A győrzámolyiak munka mellett edzenek, és hogy a vb-re készülve válogatott edzésre jártak Budapestre, az fejenként 50 ezer forint benzinpénzükbe került, akárcsak az, hogy elindulhassanak a vébén."

Horgászbottal hadonásztak

A magyar kendo idén nemcsak legjobb eredményét, de harmincéves évfordulójárt is ünnepli. A történet 1982-ben kezdődött, amikor Kurdi Gábor a fejébe vette, hogy kendózni fog. "Eleinte szigetelőszalaggal összetekert bambusz horgászbotokat használtunk shinai (bambuszkard) helyett" - mesélte a 63 éves Aranyossy Árpád, aki ma már egyedüliként edz a kezdeti időszak kendósai közül, bizonyítva, a kendo egy életen át tartó mozgáskultúra.

A japán nagykövetség később felszereléssel és az anyagi források előteremtésével is segítette a magyar kendósokat, az áttörés pedig 1992-ben történt, amikor a Külföldi Japán Önkéntes Szolgálat (J.O.C.V.) embereként Magyarországra érkezett Abe Tecusi, aki ma a válogatott szakmai igazgatója. Abe Tecusi elmondta, a magyar kendo azért is különleges Európában, mert ugyan a J.O.C.V sok európai országban igyekezett segíteni, de a Magyar Kendo Szövetség elfogadta a japánok módszereit, és így évente érkeztek japán oktatók Magyarországra.

Abe mester szerint ennek meg is lett az eredménye, ami a vb-harmadik helyen kívül azon is meglátszik, hogy a magyar válogatott tagjainak mozgása semmiben sem tér el egy japán kendós mozgásától.

Czifrik Balázs