Vágólapra másolva!
Egy nap alatt képesek megtenni 1400 kilométert, miközben elveszíthetik testsúlyuknak akár a felét, a legsikeresebbek értéke több tízmillió forint, egyesek bűncselekményekre is képesek értük, míg mások drogszállításra használják a postagalambokat. Kétévente olimpiát is rendeznek nekik, ezeken a magyar Peller József három aranyérmet is szerzett, miközben dúsgazdag arab sejkek és a kukájában doppingszerek után kutató vetélytársak zaklatják.

"Mindig is érdekelt, miként talál haza egy postagalamb, hogyan tesz meg akár 1400 km-t, átlagban 60-100 km/órás sebességgel, miközben akár testsúlyának felét is elveszítheti. Ma már ötvennégy éve vagyok a Magyar Postagalamb Sportszövetségnek tagja " - meséli a hatvanöt éves Peller József, aki az apja és a szomszédja galambjai révén szeretett bele az egész életét meghatározó időtöltésbe.

Régebben annak, aki galambokkal akart foglalkozni, engedélyt kellett kérnie a rendőrségtől és a honvédségtől, de ma már ez nincs így. "Akkoriban diverzáns tevékenységnek számított, ha valaki engedély nélkül foglalkozott galambokkal, hiszen tökéletes hírvivők. A harcmezőkön rendszeresen szállítottak üzeneteket."

A postagalambászat Belgiumból indult útjára az 1800-as években, akkoriban egyeduralkodók voltak a belgák, de manapság a szomszéd hollandok számítanak a legjobbnak. A magyarok között Peller a legeredményesebb, a galambolimpiai aranyérmeire és az Oscar-díjára a legbüszkébb. "First Lady az 1997-es bázeli, Mr. Villám a 2003-as párizsi, Jr. Villám pedig a 2005-ös portói olimpián lett első díjas. 2001-ben, Dél-Afrikában világbajnoki, 2004-ben, Horvátországban Európa-bajnoki címet szereztem. A számomra legkedvesebb elismerést a portói győzelmem után kaptam, amikor a portugál sportminisztertől átvehettem a postagalambászat Oscar-díját, a megismételhetetlennek tűnő teljesítményemért. Az ünnepség miatt fél órára megállt az élet a tengerparton, tűzijátékot rendeztek a tiszteletemre. Sohasem gondoltam, hogy ilyen élményekben lesz részem a madaraknak köszönhetően."

Jó motiváció a féltékenységi helyzet

A versenyek eredményességét befolyásolja, hogy mennyire motiváltak az egyes galambok a hazatérésben. A természetes módszer esetén a fészekbe való visszatérés és a fiókák nevelése jelenti a motivációt. Így mindkét nem tagjait versenyre lehet küldeni. Az özvegyekkel való versenyzés során viszont a hímet és a tojót az edzés és a verseny idejére elválasztják egymástól. Időről időre találkozhatnak, de csak oly módon, hogy abból szaporulat ne keletkezhessen. A pár egyik tagja, általában a tojó, a verseny idején otthon marad. Elsősorban a rövid és a középtávú versenyeknél hasznosítható a versenyzők erősebb törekvése, hogy a párjukkal újra találkozhassanak.A versenyző motivációja tovább fokozható, ha féltékenységi helyzetet szervez a tenyésztő. Nyugat-Európában ez a legelterjedtebb versenyzési mód, de Magyarországon is egyre gyakrabban alkalmazzák.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az motiválja a galambokat, hogy minél előbb találkozzanak a párjukkal

A szezon első versenyrepülésein öreg galambok vesznek részt. Öreg galamb minden olyan galamb, amely nem az adott évben született. Augusztustól kezdődően viszont már fiatal galambokkal is tartanak versenyeket. A sportban a megtett távolság szerint is osztályoznak: rövid táv (100-350 km), középtáv (300-600 km között), hosszú táv (500-800 km között), maraton (800 km felett).

Azok a galambok, amelyek postagalambversenyen vesznek részt, gyűrűt kapnak a lábukra. Attól függően, hogy a galambász milyen versenyórát használ, ez lehet gumi- vagy chipgyűrű. Amikor a galambok visszatérnek a repülésből, rögzíteni kell őket. Ez úgy történik, hogy a gumigyűrűt leveszik a lábukról és behelyezik a versenyórába. Ha chipgyűrűt használunk, akkor pedig a chipgyűrű a galamb beérkezésekor érintkezésbe lép egy antennával. A beérkezési időpontot ez esetben elektronikus eszközzel állapítják meg.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Peller József naponta többszáz galambot reptet


Az egyedülálló módon tizenegy galambolimpián is részt vett Peller számításai szerint ezernél is több első helyet ért el a pályafutása során, több miniszterelnök, herceg, világhírű sportoló gratulációját fogadhatta.

Kukatolvajok, drog és multimilliomosok

Peller azt mondja, számos irigye van idehaza, néha még a kukáját is ellopják vagy átkutatják, hátha találnak benne titkos takarmány-összetevőre vagy tiltott vitaminokra utaló nyomokat. "A postagalambászatban sem ismeretlen fogalom a dopping, Belgiumban börtönbüntetést is szabtak már ki ezért" - magyarázza.

Külföldön bűncselekmények célpontjai és eszközei is a galambok. "Egyre több nyugaton a galamblopás, olykor fegyveres rablássá fajul a dolog. Tajvanon pedig drogszállításra használják a madarakat, egy galamb ugyanis 5 dkg-ot könnyedén elbír, egy nap alatt hatalmas távolságot képes megtenni, és nem ellenőrzik a határon."

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Porto 2005-ös olimpiai bajnokával, Jr. Villámmal


A legértékesebb galambok ára elérheti a több tízmillió forintot. Pellert rendszeresen keresik gazdag arab sejkek és más külföldi milliárdosok, hogy megszerezzék a legbecsesebb példányokat. "A legértékesebb a portói olimpiai bajnokomnak, Jr. Villámnak egy anya-fia párosításban rokontenyésztett gyermeke, de nem adom őket olyanoknak, akik csak a birtoklási vágyukat akarják kielégíteni, aztán egy pincében letakarva tartanák." Persze voltak olyan galambok, amelyekről lemondott, Kleine Didi például 250 ezer márkáért került egy német multimilliomoshoz.

Pitbullok vigyáznak a madarakra

Pellerék pesterzsébeti házának udvarán 800-900 madár lakja a dúcot. Ennyi madár között csak a legnagyobbak érdemlik meg, hogy ne kódot, hanem saját nevet kapjanak. Minden postagalambnak van származási lapja, a galamb fotójával, nevével, súlyával, sorszámával, családfájával és egy külön képpel a szeméről. "A szemükből próbálják kitalálni a verseny- és tenyészértéket, az értékgyűrűk szemcsézettsége alapján osztályozzák őket. Vannak ilyen-olyan teóriák, de nem igazán hiszek ezekben, csak azért rakom rá a lapra a szemük fotóját, hogy kiszolgáljam a nyugati igényeket. Már mindenfélét tapasztaltam, volt már legjobb szemű galambom is, mégsem talált haza 50 km-ről." Az Oscar-díjas galambásznak olyan madara is van, amelynek 1936-ig visszamenőleg ismeri a származási ágát.

Peller napi két másfél órás röptetéssel, edzéssel tartja formában a madarait. "Mintha több száz gyermekem lenne. A legjobb feltételeket biztosítom nekik, minőségi takarmányt és vitaminokat kapnak, saját magam intézem a tisztításukat, oltásukat. Sajnos nem lehet őket bilire szoktatni, így a takarítással van bőven dolgom."

Fotó: Hajdú D. András [origo]
A dúc abszolút macskabiztos


Bár macskabiztos a ház, ha mégis arra bóklászna egy cica, esélye sem lenne, mert pitbullok őrzik az udvart. Egy időben előfordult, hogy tizenegy kutyája is volt Pelleréknek. "Száz madárból egy, amely jó versenyző lesz. Negyvennaposan már önállóak, utána lehet őket az egyre nagyobb távolságokhoz szoktatni, egyévesen már képesek egy 1000 km-es versenyre."

Bár Peller már nem aktív versenyző, de galambjait továbbra is a legkiválóbbak között emlegetik. "Ha valaki a Peller-dúcból vesz galambot, az garantáltan, két éven belül bajnok lesz" - állítja.

Kétévente galamb-, négyévente emberolimpia

A galambolimpiákat kétévente rendezik. Két esemény között adott számú kvalifikációs versenyen kell részt vennie a galamboknak, amely után a koefficiensek alapján választják ki a legjobbakat, amelyek ott lehetnek az olimpián, ahol már csak értékelik és bemutatják a madarakat. A galambokra négyévente is nagy feladat hárul, hiszen ahogyan Peller József nevezi, az "emberolimpiákon" is rendeznek versenyt a madaraknak.

"A 2004-es athéni emberolimpián az Akropolisznál engedtük el a galambokat, hagyományosan a béke szimbolizálásaként. A csapatversenyt a magyarok nyerték, egyéniben a galambjaim közül Zeusz harmadik, Marco Polo ötödik lett. Kíméletlen körülmények vártak a madarakra: sík terep, 40 fokos meleg. A több mint 3000 eleresztett galambból alig 300 ért haza. Nekem mind a négy visszatért, testsúlyuk közel felét elveszítve."

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Így néz ki egy galambolimpiai aranyérem


Műholdas megfigyelőrendszer

Bár a verseny során a gazda már nem tud mást tenni, mint hogy tűkön ülve várja haza a madarait, azért egy műholdas megfigyelőrendszernek köszönhetően mindig tudja, merre vannak a galambok. "Évek óta használunk mikrochipet, amellyel nyomon követhetem a mobiltelefonomon a galambokat: jelzi az időt, a madár pontos helyét. Ha megáll, kizárják, de egy versenygalambnak 14-15 órát simán tudnia kell repülni. Nagyjából fél óra eltéréssel meg lehet tippelni, hogy a madár mikor ér haza az adott távról. Persze olykor vannak tragédiák."

Peller gyermekeiként neveli a galambokat, de utód és tanítvány híján nem tudja, mi lesz majd értékes tenyészetével. "Ezen egyelőre még nem gondolkodtam el, de idehaza nincs is rá érdemes ember, aki tovább vigye. A fiatalok mind azonnali eredményeket akarnak, nincs türelmük kivárni semmit sem."

A Fradi-öregfiúk tiszteletbeli elnöke

"A Ferencváros ugyanolyan szerelem, mint a galambászat. A falelátós idők óta járok ki mérkőzésekre. Jóban voltam Fenyvesi Mátéval, ő állatorvos volt, én meg hentesinas. Öröm volt akkoriban meccsre járni, nem hittem volna, hogy ez megváltozhat. Az öregfiúkkal remek a kapcsolatom, rendszeresen meghívom őket egy kis mangalicavacsorára, én vagyok a Józsi bácsijuk. Szegény Varga Zoltán is pár nappal halála előtt még nálam vacsorázott. Világklasszis labdarúgó volt, és nagyon érdekes ember. Különös, hogy készült a halálára."

Peller József, bár örökre fradista marad, egyelőre nem mert galambjainak ferencvárosi kötődésű nevet adni, nehogy valaki megsértődjön.