Vágólapra másolva!
Egy negyedmilliárdot érő atlétikai pálya tönkretételével és óriási tradíciókkal bíró egyesületek ellehetetlenítésével vádolják amatőr sportolók a MAFC újbudai edzőközpontját kezelő Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Sportbizottságát. A szervezet szerint viszont a létesítmény fenntartása a korábbi struktúrában rendkívül gazdaságtalan volt, a forrongó indulatok miatt pedig már akkor sem engednék vissza a sporttelepre a pályákat másfél évtizede használó BEAC-ot, ha fizetne érte.

Szeptember végén átalakították Buda egyetlen nyolcsávos, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas atlétikai pályáját: egy strandröplabda-pálya épült a dobószekció helyére, amely így gyakorlatilag megszűnt. Mivel a továbbiakban versenyek rendezésére alkalmatlanná vált a helyszín, az atlétika dobószámait (súlylökés, kalapács- és diszkoszvetés, gerelyhajítás) pedig edzésen sem lehet gyakorolni, a létesítményt rendszeresen látogató amatőr sportolók szerint az új vezetés egy negyedmilliárdos pályát tett használhatatlanná, és ellehetetlenítette számos egyetemi hallgató sportolását.

"Az anyagi kár még a kisebbik probléma"

Van közvetlen összehasonlítási alap a pálya értékéről: Szekszárdon a napokban adnak át egy ugyanilyen színvonalú, 240 milliós beruházással készült létesítményt. A MAFC-pályát korábban használó több sportoló szerint "a pálya tönkretétele" még a kisebbik probléma. "A pályán működő két, több mint százéves egyesület és azok szakosztályaiban felhalmozott hagyomány, szakmai tudás, közösségi érték jelentősége anyagiakban nem mérhető. Mindez egy tollvonással a szakadék szélére került" - mondta az [origo]-nak Gergő, aki húsz éve atletizál, ebből tíz éve Újbudán.

Az átalakítások ellen tiltakozók a Facebookon keresnek támogatókat és osztják meg egymással az információikat. A mozgalomhoz már közel félezren csatlakoztak, köztük olimpikonok, válogatott atléták, sokszoros magyar bajnok sportolók, többek között a pekingi játékokon ezüstérmes kalapácsvető, Pars Krisztián, vagy az Eb-bronzérmes gátfutó, Kiss Dániel.

Ordítozás, polgári engedetlenség

A mintegy közel hat hektáron elterülő létesítményt nyárig a BME és az ELTE közösen üzemeltette, akkor azonban a két egyetem az egész területet felosztotta. Mivel az atlétikai pálya kiemelten fontos részt jelentett, a BME kétszázmilliót fizetett az ELTE-nek a maga részéért, amelynek vagyongazdálkodásáért így jelenleg kizárólag a BME Sportbizottsága felel. A területet két egyesület, a MAFC és a BEAC eddig ingyen használta, ezen kívül bárki bérletet válthatott, de a futópályát jegy nélkül is lehetett használni. Ezért ma már fizetni kell, de így sem juthat be mindenki: a BEAC-ot ugyanis kizárták a területről.

Néhány telefon és rövid helyszíni szemle után kiderült: a sporttelep vezetői részéről jelenleg egyedül Dr. Andor György, a BME Általános rektorhelyettese nyilatkozhat.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Strandröplabda-pálya a dobókör helyén

"Mi is olvastuk a témában terjengő, jereváni rádió-szerű blogokat. Az oda írókat kifejezetten sajnáljuk, mert amikbe ők kapaszkodnak, amire építve érvelnek, az egyszerűen nem úgy van. Azzal meg nem nagyon foglalkozik ott senki, hogy a sportolásuk költségeit valakinek ki kellene fizetnie" - mondta Andor György az [origo]-nak. "A sportegyesületek önálló jogi személyek, saját tagságuk, döntéseik vannak, jogilag az egyetemektől függetlenek. Ezen sportlétesítmények viszont az egyetemek vagyonkezelésében állnak. A BME-t a MAFC-hoz fűzik erősebb szálak, a BEAC-hoz már jóval kevésbé."

Utóbbihoz azonban már lassan semmilyen szálak nem fűzik a BME-t: a rektorhelyettes szerint a BEAC szakosztálya, illetve sportolói nem voltak hajlandóak fizetni nekik a létesítmények használatárért. Ekkor kezdtek elszabadulni az indulatok: a BME kordonokkal zárta le a pálya ellenőrzés nélküli megközelítését, és biztonsági őröket rendelt a fizetés nélkül belépők megállítására. A BEAC-nak szerződést kellett volna kötnie a BME-vel, ami azonban elmaradt az egyre feszültebb hangulatban felszínre törő évtizedes sérelmek, személyes ellentétek miatt.

"Bár az elmúlt másfél évtizedben nem ez volt a gyakorlat, teljesen normális, sőt az a jogszerű, hogy a BME díjat kér a létesítményei használata után" - nyilatkozta érdeklődésünkre a rektorhelyettes. "Mikor mi a használati díjat kértük, az egyesület majdhogynem polgári engedetlenséget tanúsított. A BEAC atlétikai szakosztályát a minősíthetetlen viselkedés miatt végül kitiltottuk a BME létesítményeiből. Bárki használhatja a létesítményeinket, aki megfizeti ennek a díját. De az nincs rendben, hogy ők bemásznak, feldöntik a kerítést, ordítanak, szidalmazzák a BME-t minden fórumon, a helyzet teljes félreértésével. Így pillanatnyilag nem kívánunk szerződni a BEAC atlétikai szakosztályával."

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Októbertől új feltételek

A történtek után a BEAC szinte minden lehetséges fórumon feljelentést, illetve panaszt tett a BME ellen, így a munkavédelmi főfelügyelőségen, a kerületi önkormányzatnál, több minisztériumnál, valamint az atlétikai szövetségnél is. "A Facebookról úgy tudjuk, még Schmitt Pálnak és Orbán Viktornak is írtak levelet" - mondta lapunknak Andor.

Természetesen kíváncsiak voltunk a BEAC álláspontjára is, ám az egyesület nem reagált a megkeresésünkre.

Az átalakítás miatt

Az újbudai pályát többségében közép- és általános iskolás gyerekek, illetve egyetemisták használják, akik számára a fővárosban megmaradt három-négy pesti pálya használata a gyakorlatban nem megoldható, állítják az átalakítások ellen tiltakozók, hozzátéve: habár a tulajdonos elvben szívesen látná őket továbbra is, a lekordonozott bejárat és a szétbontott pályarészek nem erről tanúskodnak.

Andor viszont kérdésünke azt mondta: bárki sportolhat most is a BME-nél, a bérletár évek óta változatlan, 2400 forint egy hónapra a külsősöknek, bár terveznek változtatásokat tavasztól. "A mi célunk, hogy minél többen fizessenek keveset. A költségekhez képest nevetséges, de az áremelések után nagyjából 200 forint lenne a BME-seknek, és 300 a külsősöknek egy alkalom. Ennyiért parkolni se lehet közben a környéken" - jelentette ki a rektorhelyettes.

Andor ugyanakkor nem cáfolta, hogy a pálya atlétikai dobóversenyek rendezésére alkalmatlanná vált, ám hozzátette: évente csak pár versenyt szerveztek itt, és a BME-nek azok is mind veszteségesek voltak.

A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) főtitkára, Gyulai Márton levélben reagált a történésekre: "A MASZ semmilyen jogi vagy kapcsolati úton nem tud eljárni az említett esetben, aminek több oka is van. A MASZ nem tulajdonosa az említett területnek, nem bérlője és nem áll semmilyen jogviszonyban a területet birtokló/üzemeltető BME-vel sem. A pálya dobókörének megmentésére csakis a MAFC/BEAC kluboknak van/volt lehetőségük, ugyanis ezek a klubok állnak/álltak jogviszonyban a pálya tulajdonosával/üzemeltetőjével. A két klubnak van egyáltalán joga számon kérni a tulajdonost/üzemeltetőt (feltéve, hogy van bérleti szerződésük vagy bármiféle jogviszonyuk a pályával), de ha ezt nem teszik, akkor a MASZ-nak ebbe beleszólása nincs, mivel egy magántulajdonban lévő pályáról van szó."

Az atlétikai szövetség ennek ellenére megkereste a BME-t a helyzet rendezése érdekében, de csak a sajnálatukat tudták kifejezni. "A BME soha egyetlen fillér támogatást nem kapott sem a szövetségtől, sem a BEAC-tól, és egyetlen minisztériumtól sem az atlétikapálya fenntartásához" - fogalmazott az [origo]-nak Andor, aki szerint a létesítmények fenntartása évi ötvenmillió forintba kerül a BME-nek, ami nem üzletet, hanem veszteséget jelent.

A röplabda következik a foci után

Andortól megkérdeztük, honnan származik az átalakítás ötlete: "A BME hivatalos döntési fóruma így akarta bővíteni a pályát, mert évek óta egyetlen dobóatlétája sincs az egyetemnek, ráadásul a dobások olyan mértékben rongálják a pályát, ami önmagában is kész ráfizetés - és ezeket a költségeket természetesen a BEAC nem állta. A röplabdapálya igénye a hallgatók részéről jött, készítettünk egy felmérést, melyből kiderült, hogy a foci után a röpi a második legnépszerűbb sport a BME-n, megelőzve a kosárlabdát és a kézilabdát is."