Vágólapra másolva!
108 évvel a kezdetek után az újkori olimpiák körforgása visszatért a kiindulóponthoz, Athénba. A XXVIII. Nyári Játékok 16 versenynapja alatt, augusztus 13. és 29. között 28 sportágban 301 - Elena Votszi iparművész által tervezett - aranyérmet osztottak ki. 201 nemzeti olimpiai bizottság képviseletében 10 500 sportoló mérte össze tudását, s a történésekről a görög és a nemzetközi média 21 500 munkása tudósított; erre a 37 000 emberre 45 000 főnyi biztonsági személyzet ügyelt. A felvigyázók létszáma a történelem során először múlta felül a felvigyázottakét.

Sport 2004 - mindet megnézem!

Ami azt illeti, a másfélmilliárd dolláros biztonsági kiadások nem bizonyultak kidobott pénznek; az égvilágon semmiféle merénylet, robbantás, rendzavarás nem háborgatta a játékok békéjét. Négymilliárd ember látta világszerte a békés csodát.

No persze ott volt a doppingkérdés. A görögök két sztáratlétája, Ekaterina Tanu és Kosztasz Kenterisz már az olimpia kezdete előtt botrányba keveredett, amikor máig tisztázatlan körülmények között - egyebek mellett egy minden bizonnyal fiktív közúti baleset örve alatt - elmenekült az őket üldöző doppingellenőrök elől. Mindkettejüket kizárták, de ez még csak a kezdet volt. Összesen 19 sportolót zártak ki különféle doppingvétségek miatt a játékokról, köztük - nagy-nagy szégyenünkre - öt magyart: a súlyemelő Kecskés Zoltánt, Kovács Zoltánt és Gyurkovics Ferencet, továbbá két aranyérmes atlétánkat, a kalapácsvető Annus Adriánt és Fazekas Róbertet. Annushoz és Fazekashoz hasonlóan az orosz súlylökő bajnoknőnek, Irina Korzsanyenkónak is vissza kellett szolgáltatnia athéni aranyérmét.

Feje tetejére állt a világ, vetheti a szemünkre az olvasó, amikor nem Michael Phelps hat aranyérmével kezdjük athéni visszatekintésünket, és joggal. De hát mit tegyünk, ha tényleg feje tetejére állt a világ?! A hazai és a világsajtó többet foglalkozott a botrányokkal, mint a pazar eredményekkel - igaz, ennyi botrány egyetlen korábbi olimpia imázsát sem csúfította.

Pedig volna mit írni a nagy egyéniségekről is. Első helyen Hicham El-Guerroujról, minden idők egyik legnagyobb atlétájáról, aki az atlantai és a sydneyi kudarc után most végre - bár ezúttal nem is volt esélyes - megnyerte az 1500-at, majd pár nappal később, immár a hetedik mennyországban járva, az ötezret is. Aztán a már említett Michael Phelpsről, akinek egy darabig még arra is volt reális esélye, hogy beállítsa Mark Spitz 32 éve felállított rekordját, azaz hét aranyérmet nyerjen egy olimpián. A dél-afrikai 4x100-as gyorsúszó váltó világcsúccsal végez az élen - erre se gondoltak sokan.

A 100 méteres síkfutás döntőjében - a történelemben először - négyen is 9,9 alatt érnek célba, az amerikai Justin Gatlin 9,85-tel nyeri az aranyat. Birgit Fischer nyolcadik aranyérmét szerzi női kajakban, Janics Natasa előbb egyesben, majd nem sokra rá Kovács Katalin oldalán párosban is verhetetlen, aminek révén a földkerekség legjobb sportolóinak választásán is figyelembe veszik a 22 éves bácskapalánki lányt.

Carlos Tévez olimpiai bajnoki címre vezeti az argentin futballválogatottat, Luis Scola és Emanuel Ginóbili pedig az égszínkékek férfi kosarasait. Ugyanitt a Dream Team csak bronzérmes, először kap ki olimpián az Egyesült Államok férfi kosárcsapata.

A magyar mérleg: nyolc arany, hat ezüst, három bronz, plusz két arany és egy ezüst, amit doppingvétség miatt elvettek tőlünk - Annus, Fazekas és Gyurkovics Ferenc még most is folytatja szélmalomharcát a lausanne-i döntőbíróságon. Győz Janics, Janics és Kovács, a férfi kajaknégyes (Kammerer, Storcz, Vereckei, Horváth Gábor), Vörös Zsuzsa öttusában, Nagy Tímea női párbajtőrben, Igaly Diána skeetlövésben, Majoros István a kötöttfogású birkózók 55 kilós kategóriájában. És persze az igazi Dream Team, a férfivízilabda-válogatott, amely Nagy Tímeához hasonlóan megvédte sydneyi elsőségét.

Az éremtáblázaton az Egyesült Államok végez az élen (35 arany, 39 ezüst, 29 bronz), de valószínűleg utoljára. Pekingben és utána kínai henger várható...

Ch. Gáll András