Vágólapra másolva!

Rajtol a síszezon, folytatódik a snowboard-sikersztori

1900. január 01. 00:00

Bár a meteorológiai tél csak december 21-én köszönt be, a sportok világában már megkezdődött a téli nagyüzem. Összeállításunkban megpróbálunk képet adni az előttünk álló tél fontosabb sporteseményeiről - a várható hóhiány miatt főleg nemzetközi viszonylatban -, illetve kedvet csinálni a sí és a snowboard hazai rajongóinak.

A síugrás a téli sportok egyik leglátványosabb műfaja

Nansen 1861. október 10-én született Oslóban, ám gyermekkorát már a város külső, Froen nevű negyedében töltötte, ahol lakóhelyéhez egy kőhajításnyira már a vadon volt. Nansen itt tanult meg vadászni, halászni és síelni. 1880-ban a Christiania Egyetemen zoológiát kezdett tanulni, ám két év múlva kalandvágya már nem hagyta nyugodni. 1882 nyarán jelentkezett Jan Mayen expedíciójába, és a Viking fedélzetén fedezte fel az Északi-sark iránti vonzalmát. Egy évvel később elhatározta, ő is meghódítja a sarkvidéket, és 1887-88-ban ezt az álmát - amely szerint sílécekkel átszelve Grönlandot jut el az Északi-sarkra - öt honfitársával meg is valósította.

A kezdeti lassú síelést az extrém érzések fejlődése megváltoztatta, igaz, ezen sokat lendített a három szakág, a sífutás, az ugrás és lesiklás kialakulása. Utóbbi már Közép-Európához kapcsolódott: az addigi skandináv típusú lécek (amelyek hosszabbak voltak, és inkább napjaink síugróléceihez voltak hasonlatosak) helyett a rövidebb lécek terjedtek el. Persze, a két világháború is fejlesztette a sportágat, hiszen az Alpok vagy Szovjetunió egyes helyszíneit gyakran sílécekkel közelítették meg.

A síversenyek története

Az első komoly síversenyre az első, 1924-es téli olimpián került sor, ahol 16 ország 258 sportolója indult, és öt sportág 14 eseményén avattak bajnokot. A sísportot a sífutás és a síugrás képviselte, és természetesen Norvégia bizonyult a legsikeresebb nemzetnek. Az alpesi sí csupán 1936-ban, Garmisch-Partenkirchenben kapott létjogosultságot, ahol kombinációs lesiklásban versenyztek a férfiak és a nők, az első aranyérmeket egyaránt német sportoló, Franz Pfnur és Christl Cranz szerezte. Jövőre már a 19. téli olimpiára kerül sor, ezúttal az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben. Kevesebb, mint három hónap múlva, február 8-án nyitják meg hivatalosan az ötkarikás játékokat, amelyet a szervezők minden idők legnagyobb téli eseményeként harangoznak be. Csak összehasonlításképpen: 1998-ban, Naganóban 72 ország 2302 sportolója tette tiszteletét és 7 sportág 68 versenyszámában avattak olimpiai bajnokot.

A téli sportszezon kimagaslóan legnagyobb eseménye persze a 2002-es téli olimpia lesz, de természetesen addig sem áll az élet Európa és a világ sípályáin. A korai időkben, amíg nem voltak szervezett Világkupa-események, addig a labdarúgáshoz hasonlóan számtalan nemzetközi viadal, nagydíj adott lehetőséget, hogy a sportág legjobbjai bebizonyítsák tehetségüket, elszántságukat, rátermettségüket. A média szerepe azonban jelentős volt, gyakorlatilag az újságíróknak köszönhető, hogy a síelést, mint versenyzési formát megismerte a világ. Ebben három lap három újságírója járt az élen: a francia Michel Clare a L'Equipe, John Fry a New York-i Ski Magazine, Kurt Bernegger pedig az osztrák Salzburger Nachrichten olvasóit tartotta lázban. Ezt követte először a rádió, majd a televízió szerepe.

A műlesikló olimpiai bajnoki cím védője, Hans Peter Buraas sérülés miatt kihagyja 2002-es téli olimpiát

Az idei Világkupa-sorozat egyébként már elkezdődött, október 28-án a hölgyek, egy nappal később a férfiak mérték össze erejüket az ausztriai Zöldenben. Az óriásműlesikló-verseny később nem a szezon nyitánya miatt vált érdekessé, hanem mert ezen a viadalon szerepelt utoljára Regine Cavagnoud francia sí-világbajnoknő (ráadásul a harmadik helyen zárt), mielőtt halálos balesetet szenvedett volna. A sorozat egyébként november 17-19-én az amerikai Park Cityben folytatódik és a március 7-11-ig tartó svédországi, arei gálán zárul. A hölgyek 15 helyszín 34 versenyén állnak rajthoz, míg a férfiak 16 városban 33 viadalon avatnak bajnokot. Az év nagy versenyeit a február 24-én kezdődő és március 4-én záruló junior-világbajnokság zárja, a norvégiai Narvikban.

Hó nélkül nem könnyű

Ami a magyar viszonyokat illeti: az is kérdés, lesz-e egyáltalán hó az ország területén. Magyarországon a síelés a XIX. Század végén jelent meg először: Chernel István kőszegi ornitológus munkássága során kapcsolatba került Nansennel, és olyannyira a sízés szerelmesévé vált, hogy 1892-ben Kőszegen - hazánkban elsőként - bemutatta "hódeszkás" tudományát. Sőt 1896-ban megjelentette A lábszánkázás kézikönyvét, az sísport első magyar nyelvű kiadványát. A síelés el is terjedt, ám a hóhiány sok mindent meggátolt. A trianoni ország területén lévő magas hegységek, illetve a Monarchia nyújtotta lehetőségek elveszítése miatt nem is alakulhatott ki akkor olyan síkultusz, mint a környező országokban, ennek ellenére egyre több magyar utazik külföldra síelés reményében. A magyar versenyek hivatalos évadja kiszámíthatatlan: sífutásban az Északi-középhegység vonulatai - ha van hó - alkalmasak a versenyzésre, míg az alpesi számokra általában Ausztriában kerül sor.

A szabadidős sízést persze nem gátolja a túlzottan a hó minősége, aki szeret síelni és nem futja külföldi útra, az válogathat kedvére a magyar sípályák között is. A forradalom

A forradalom

1998 óta az olimpián is repkedhetnek

Az igazi áttörést azonban az elmúlt tíz esztendő hozta meg. A népszerű őrületre özönleni kezdett a pénz, bekapcsolódott a média, és az addigi amatőr szerveződéseket a kőkemény profi élet váltotta fel. A Nemzetközi Sí Szövetség lassú, de kifejezetten hasznos munkája révén a snowboard olimpiai sportággá nőtte ki magát, 1998 óta a téli játékok hivatalos versenyszámai közé tartozik. Az olimpiai mellett két komolyabb nemzetközi viadal is lesz, mindkettő az amerikai Breckenridge-ben. December 7-én kezdődik a Triple Crown-sorozat, míg a snowboard Grand Prix első állomása szintén itt lesz, 2002. január 11-én.

A snowboard magyarországi térhódításra mi sem jellemzőbb, minthogy számtalan kisebb-nagyobb viadal is lesz hazánkban, illetve magyar szervezéssel Ausztriában. Nézzük a legnagyobbakat:

HEAD-kupa - Normafa (2002. január 5.)
FUNDANGO-kupa - Klagenfurt, Ausztria (2002. január 11-13.)
O'NEILL City Jump - Westend bevásárló központ teteje (2002. január 19.)
O'NEILL Bánkút / Magyar-kupa - Bánkút (2001. február 10-11.)
Bükkszentkereszti-kupa - Bükkszentkereszt (2002. február 2.)
F2-kupa - Prabichl, Ausztria (2002. február 8-10.)
RAICHLE DE LUX-kupa - Normafa (2002. február 16.)
QUIKSILVER-kupa (Magyar Bajnokság) - Murau, Ausztria (2002. március 15-17.)

Magyarország főbb síterepei
(Település, felvonó típusa, működési idő)

Bánkút
(4 db tányéros, 4 db tolókaros, 1 gyerekfelvonó (köteles) Naponta 9.00-16.00, szerdán és szombaton: 9.00-20.30)

Bodajk
(Tányéros, hétköznap: 13.00-17.00, hétvégenkét: 9.00-17.00)

Bükkszentkereszt
(Tolókaros, kedd, péntek: igény szerint, szombat-vasárnap: 9.00-től igény szerint)

Dobogókő
(Tányéros, 9.00-16.00)

Eplény
(Tányéros, naponta 9.00-21.00)

Galyatető
(Tányéros, 9.00-15.30)

Kékestető
(Tányéros hétfő-csütörtök, vasárnap: 9.00-16.00)

Kőszeg
(Tányéros, 9.00-16.00)

Nagy-Hideg-hegy
(Tányéros (északi), kampós (déli), tányéros (gyerekpálya) 9.00-16.00)

Répáshuta
(Tolókaros naponta 9.00-16.00)

Pincési László