"Sikeres és erős magyar sportot szeretnénk. Olyat, amely büszke az eredményeire, múltjára, de kellően bátor és dinamikus ahhoz, hogy kinyissa világát" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen a készülő sporttörvényt mutatta be a társadalmi vita utolsó fordulója előtt.
A szaktárca vezetője szerint olyan sportra van szükség, amelyben egyszerre van jelen a tradíció és a modernitás. Egyúttal hangsúlyozta, a sport jelenti a sikert, a győzelmet, illetve a kevésbé csillogó, hétköznapi testmozgást egyaránt. Emlékeztetett rá, hogy az egyikben a világ élvonalába, a másikban pedig az európai hátsó régiókba tartozik az ország. Amint mondta, a lakosságnak majdnem a fele egyáltalán nem sportol, és alig harminc százaléka végez évente több mint tizenkét alkalommal testmozgást, míg a mérleg másik oldalán ott áll, hogy a sydneyi olimpián az egy főre jutó aranyérmek számát illetően Magyarország a harmadik helyen végzett a világrangsorban.
"Azt szeretnénk, hogy ne csak az igazolt versenyzőké legyen a sport, hanem valamennyi állampolgáré. A sport alkotmányos alapjog, érvényesülését biztosítani kell" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. A miniszter szerint az új sporttörvény a sport világának kitárása mellett autonómiája növelését is stratégiai célként kezeli. Az önkéntes, szabad akaraton nyugvó sporttevékenységre épít, és megszünteti a sportolók és a sportszervezetek állami függőségét. Többek között megszünteti a versenyengedélyekre vonatkozó központi állami szabályozást. A törvényjavaslat legfontosabb elemeinek a sorában első helyen áll a Nemzeti Sporttanács (NS) létrehozásának a szándéka. "Ha a sport mindenkié, legyen mindenki képviselve a döntéshozatalnál" - fogalmazott.
Az NS az elképzelések szerint a magyar sport stratégiai fejlesztésének legfontosabb szervezete lesz, amely javaslatokat fogalmaz meg az állami támogatások elosztására. Többek között arról alakít ki közös álláspontot, hogy mennyit költsön az állam élsportra, tömegsportra, finanszírozásra, fejlesztésekre. Az NS vélhetően 15 fős lesz, öt minisztérium (GYISM, OM, EÜM, BM, PM) államtitkárai mellett képviseltetik magukat benne a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány, az önkormányzatok, az üzleti, szponzori szféra, továbbá a sportolók az újonnan alapítandó Nemzet Sportolója cím egyik tulajdonosával. Az NS elnökét a köztársasági elnök nevezi ki öt évre, a társelnök a mindenkori sportminiszter lesz.
"A sporttörvény módosításának egyik legfontosabb elemeként létrehozandó Nemzeti Sporttanács az elképzelések szerint azzal a céllal jönne létre, hogy a sportra fordítandó állami források elosztásába eddig ilyen hatókörrel nem rendelkező, a sportéletben részt vevő szervezeteket is bevonjanak" - mondta Gyurcsány Ferenc. Ismertetése szerint a tanács mint "tartalmilag majdnem döntéshozó szerv", nyilvános ajánlásokat fogalmaz majd meg a kormány számára arra vonatkozólag, hogy mennyit fordítson a testnevelésre, a szabadidősportra és a versenysportra, és ezen belül közvetlenül a sporttámogatásra, az intézmény- és szervezetfinanszírozásra, valamint fejlesztésre."
"Tegyük folyamatos, demokratikus, nyilvánosság előtti vita tárgyává, hogy mire fordítjuk a pénzt" - fogalmazott a miniszter, aki szerint így megteremtődik annak a lehetősége, hogy a sportról való döntéshozatal a folyamatosan változó sportvilághoz igazodjon. Mint mondta, az "erős ajánlási joggal" rendelkező tanács a minisztérium költségvetésének szerkezetére vonatkozóan is megfogalmazhatja javaslatait. "Ha a miniszter szembe szeretne menni azzal az ajánlással, amelyet a Nemzeti Sporttanács tesz arányokra, prioritásokra, elosztási elvekre, akkor az elutasító vagy módosító álláspontját részletesen megindokolva kell nyilvánosságra hoznia" - közölte Gyurcsány Ferenc.
Az új sporttörvény rendelkezik a Nemzet Sportolója cím megalapításáról is. Az elképzelések szerint először 12 kiváló versenyző részesülhetne ebben az elismerésben, amellyel ekkora létszám esetében 500 ezer forintos havi járadék járna. A kiválasztásnak a mikéntjéről a törvénytervezet nem szól, azt majd egy későbbi rendelet szabályozza. Amennyiben a jövőben esetleg nőne a Nemzet Sportolóinak a száma, az életjáradék csökkenne. Aki már most is részesül olimpiai járadékban, a cím elnyerésével csak az azzal járó összegre lenne jogosult.
A törvénytervezet alapján az állami támogatások elosztása a jövőben egycsatornás lesz, ami azt jelenti, hogy egy célra csak egy szervezeten keresztül lehet majd állami pénzt kapni. Gyurcsány Ferenc szerint a törvény önmagában több pénzt nem teremt, viszont kikényszeríti, hogy minden pénz az asztalra kerüljön. Az olimpiai felkészülés kapcsán jelezte, hogy a jövő évi költségvetés tervezése még alapvetően a jelenlegi rendszer alapján történik. A Nemzeti Sporttanács várhatóan májusban alakul meg, így először csak a 2005-ös évre vonatkozóan alakíthatja ki az álláspontját. A miniszter kiemelte, a magyar olimpiai sikerek komoly értéket jelentenek, nagy kár lenne ezeket veszélyeztetni, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a tömegek sportjáért az eddigieknél többet kell tenni.
A 2000-es sporttörvény módosítására, az új elfogadására még az idén sor kerülhet. Az elképzelések szerint mostantól szeptember végéig tart az egyeztetés második köre a társadalmi szervezetekkel, majd a javaslat október közepén kerül a kormány, azt követően pedig - még idén - a parlament elé.
Gyurcsány Ferenc elmondása szerint a módosított sporttörvény várhatóan januárban lép hatályba, ezután három hónapon belül áll fel a Nemzeti Sporttanács. A miniszter a sporttörvény módosítása kapcsán szólt arról is: a tervek szerint a jövőben a sportélet szereplői állami pénzből csak egy célra juttathatnak el támogatásokat az érintettekhez. Mint mondta, világossá kell tenni, hogy "a nagy szereplők közül a sport melyik szeletét ki finanszírozza állami pénzből".
Hozzáfűzte: ettől az elosztható források nagysága nem, de bizonyos tartalékok feltárásával a pénzköltés hatékonysága növekedni fog. A sporttárca vezetője hangsúlyozta: a következő évi költségvetés elveit még nem érinti a sporttörvény. "Semmiképpen nem szeretnénk az olimpia előtt beavatkozni a kialakult viszonyokba, a kialakult finanszírozási rendszerbe, de elő kell annyira készülni, hogy az olimpiát követően már lehessen a jelenlegi rendszeren módosításokat eszközölni" - mondta Gyurcsány Ferenc.