Dél-Korea

A dél-koreai fociválogatott eddigi vb-szereplései.

Dél-Korea mindig is meghatározónak számított Ázsia labdarúgásában: a sportágat már a XIX. század vége felé ismerték az országban, és a második világháború után a kontinensen először itt alakult profi bajnokság. Első világbajnoki szereplése rettenetesen sikerült 1954-ben: a magyaroktól kilenc, a törököktől pedig hét gólt kapott csapata, rúgott gól nélkül utazhatott haza.

A nyolcvanas évek második felében fejlődésnek indult a koreai labdarúgás: a válogatott kijutott az 1986-os világbajnokságra, ahol pontot csípett el Bulgária ellen, és a későbbi világbajnok argentinoktól is csak 3-1-re kapott ki. Négy évvel később az uruguayiak az utolsó percben szerezték meg ellenük a győzelmet, az 1994-es világbajnokságon pedig kétgólos hátrányból álltak fel a németek és a spanyolok ellen is. Két döntetlent is játszottak, ami alapján joggal bíztak benne, hogy 1998-ban végre megszerzik első világbajnoki győzelmüket, de csalódniuk kellett.

A 2002-es vébén aztán (társ)házigazdaként minden előzetes várakozást felülmúlt a válogatott: csoportjában az Egyesült Államokat, Portugáliát és Lengyelországot megelőzve az élen végzett, mégpedig veretlenül, és a folytatás is sikeres volt - még ha a vitatott játékvezetői ítéletek miatt kétségbe vonják sikerük jogosságát.

A nyolcaddöntőben Olaszország ugyan vezetést szerzett Christian Vieri révén, de a mérkőzés hajrájában az ecuadori játékvezető, Byron Moreno által támogatott koreaiaknak sikerült egyenlíteniük, a hosszabbításban pedig a mindent eldöntő aranygólt is megszerezték An Dzsung Hvan révén. Az olaszok kiverését követően Spanyolország ellen büntetőpárbajban jutott tovább a válogatott. Az elődöntőben Németország ellen sem játszott rosszul, az első félidőben csak Oliver Kahn parádés védésein múlott, hogy a házigazdák nem szereztek vezetést. A második játékrészben pedig Michael Ballack csak egy kétségbeesett szabálytalanság révén tudta megakadályozni, hogy a koreaiak helyzetbe kerüljenek. A német középpályás sárga lapot kapott, majd pár perccel később megszerezte a győztes gólt, így Németország játszhatta a döntőt Brazília ellen.

Négy évvel később, 2006-ban a dél-koreai együttes a csoportkör után búcsúzott a további küzdelmektől, pedig a németországi torna jól kezdődött számára: Togo legyőzése után Franciaország ellen döntetlent játszott. Az utolsó találkozón Svájc ellen megvolt az esély a győzelemre, ami továbbjutást ért volna, ám Pascal Zuberbühler az első félidő hajrájában több bravúros védést is bemutatott, így a koreaiak 2-0-ra kikaptak. Pedig ha nyertek volna, akkor csoportmásodikként mentek volna tovább, és a nyolcaddöntőben Ukrajna lett volna az ellenfelük.

Négy éve a csoportból még ugyan továbbjutott az ázsiai együttes Görögország (2-0) és Nigéria (1-1) előtt, de az argentinoktól elszenvedett 4-1-es vereség jelezte, nem túl acélos az együttes. A nyolcaddöntőben aztán egy másik dél-amerikai válogatott, Uruguay meg is állította (1-2).