Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A világbajnoki nyitány előtt kiengedtük magunkból a nemzetek felett álló szövetségi kapitányt, megtippeltük, mely játékosok domborítják majd a legnagyobbat Dél-Afrikában. Egy hónappal később eljött a igazság pillanata, ki-ki újra összerakta a focivébés álomcsapatát, és szembesülhetett saját tévedéseivel.
Bordás Gábor
Casillas - Ramos, Friedrich, Puyol, Fucile - Müller, Schweinsteiger, Sneijder, Honda - Villa, Gyan
Szegény Buffont a fájós háta megakadályozta abban, hogy vb legjobb kapusa legyen, habár hiányával végülis bizonyította, mekkora szükség van rá, az ő bravúrjaival egy darabig bizonyára még elvánszorogtak volna szerencsétlen olaszok. A sportszerűség mégis azt diktálja, hogy új kapussal, mégpedig a spanyolokat a hátulról vezérlő Iker Casillasszal kezdődjön az összeállítás, akiben talán csak az az egy dolog zavar, hogy már-már bicskanyitógatóan tökéletes. Hátul Piqué elegáns stílusa továbbra is közelebb áll hozzám Puyolénál, ám ismerjük el a bumfordi bekk érdemeit a spanyolok döntőbe jutásában azzal, hogy beáldozzuk érte kedvencünket. Ramos a szenvedélyt és a szárnyjátékot, Friedrich a német percizitást képviseli a védelemben, Fucile pedig akkor válik nélkülözhetetlenné, ha hősies csúszás-mászásra és némi tekintélyre van szüksége hátul a csapatnak.
Kinek lenne bátorsága belekötni Sneijderbe a középpályán, Schweinsteigernél teljesítményéhez pedig nem tudok annál többet hozzáfűzni, mint hogy minden ellenszenvem ellenére kénytelen voltam beválogatni. A széleken a kanadai táblázat nyertese, az aranyifjú Müller, illetve a feltehetően ezen a poszton is fergeteges Honda futhat versenyt az oldalvonallal, utóbbi ugyan csak a nyolcaddöntőig tudta elcipelni a japánokat, azalatt viszont megmutatta, milyen is a keleti harcmodor, ha kiemelkedő tehetséggel párosul.
Az egyetlen nagyobb dilemmába a csatársorban ütköztem, Forlán nagy érdeme, hogy birtokában van a ritka tudásnak, miként is lehet normálisan meglőni a Jabulanit, ráadásul igazi hősként nyilalló combbal vezette négy közé csapatát. Mégis úgy érzem, hogy Villa mellett nagyobb hasznát venném a bármilyen helyzetből fokozhatatlan elánnal kapura törő Asamoah Gyannak, akinek ráadásul a vigaszdíj is kijár a 120. percben elpuskázott tizenegyes miatt.
Csapata a vb előtt:
Buffon - Maicon, Terry, Piqué, Lahm - Ribéry, Xavi, Sneijder, Di María - Messi, Villa
Dajka Balázs Paston - Ramos, Piqué, Friedrich, Fucile - Khedira, Iniesta, Sneijder - Forlán, Müller, Villa Új-Zéland a vébé egyetlen veretlen csapata, amelyben nem kis szerepe volt a 33 éves kapusnak, Pastonnak. Sergio Ramos a brazil szélsővédőkre emlékeztetően szinte többet van elöl, mint hátul, folyamatosan leköti az ellenfél bal oldalát. A spanyolok az egész vb alatt csak két gólt kaptak, Piqué pedig egyenletes teljesítményt nyújtott, és 660 perc alatt mindössze négyszer szabálytalankodott. Fucile az uruguayi hagyományokat követve akár a betonfalba is belerúg, nagyon jó a párharcokban, és szeret belépni a támadásokba, amit mutat, hogy többször rúgták fel, mint ahányszor ellene ítéltek.
Khedirát a német lapok Új Ballacknak nevezték el, és nem is alaptalanul, rengeteg labdát szerez, amiket meg is tud játszani, ráadásul eldöntötte a bronzmeccset. A barcelonai kisembert, Iniestát még nem láttuk rosszul játszani, a Tenerife ellen is ugyanúgy pörög, mint a vb-döntőben, amelyben végképp a legnagyobb spanyol hősök közé emelkedett. Sneijder már-már joe cole-i magasságokba ért a megpattanó lövésekből elért gólokat tekintve, középpályásként holtversenyben gólkirály lett, ennél többet egy irányító nem igazán tehet. Forlán nem csak szőkeségével tűnik ki a többiek közül, ideális csapatember, jól osztogat, alázatos, és elképesztően hatékony. Érdemes visszanézni az uruguayi vezér öt gólját, egy ugyan büntető volt, de a többi mind látványos találat. Müller 20 évesen a torna aranycipőse lett, a Bayernben már megmutatta, mire képes, de igazán nagyot a vébén robbantott. Legendás névrokonához hasonlóan nem a bombagólok embere, de mindig megérzi, hol kell lenni. Villa a spanyolok nyolc góljából ötöt vállalt, a Barcához szerződő támadó gyakran egyedül volt elöl, vagy kiszorult a balszélre, de mindig megtalálta a módját, hogy odaérjen a kapu elé. Csapata a vb előtt: |
Dévényi Zoltán
Stekelenburg - Lahm, Friedrich, Puyol, Van Bronckhorst - Messi, Xavi, Van Bommel, Sneijder - Villa, Forlán
Stekelenburg végig remek teljesítményt nyújtott a tornán, többször is ziccert hárított. Sikerült meggyőznie mindenkit, hogy méltó utóda Van der Sarnak a válogatottban - és a hírek szerint az lehet a Manchester Unitedben is.
A gyerekképű Lahm, aki lassan a német válogatott egyik veteránja, csapatkapitányként is bizonyított - ezt sem néztem volna ki belőle korábban. Csak a hozzám hasonlóan született egylábasok (akik foci közben a másikat valóban szigorúan csak támaszkodásra használják) tudják elképzelni, hogy mekkora előny, ha valaki ballal és jobbal is köszönőviszonyban van a labdával. Friedrichnek nem ment a foci az egész szezonban, a Herthával kiesett a Bundesligából, azaz élete legrosszabb szezonját zárta. Lelkileg annyira összeroppant, hogy a bronzérmes német válogatott egyik stabil oszlopa lett, 77. válogatott mérkőzésen éppen az argentinok ellen szerezte első gólját, valamennyi világklasszis csatárnak méltó ellenfele volt.
Akinek megadatott, hogy végigkísérjék Puyol eddigi pályafutását 1999-től, azok tudják, hogy a világklasszisok nem úgy születnek, hanem azzá válnak. Úgy, mint Puyol, aki mindent maximálisan elsajátított a labdarúgás eszköztárából, ráadásul emberileg is szupersztár. Van Bronckhorstot senki sem látta szívesen a válogatottban, amikor a holland-magyaron Dzsudzsák csodálatos gólt rúgott róla, az Uruguay elleni elődöntőben rúgott bombagólja óta viszont mindenki abban reménykedik, hogy talán mégis folytatja pályafutását. Pedig közben nem változott semmi, csak a 35 éves Gio megmutatta, hogy mit tud még mindig.
Messi nem volt eredményes a világbajnokságon, Argentína a negyeddöntőben kiesett, a Barca zsenije ennek ellenére minden szavazáson, rangsorban a legjobbak közé tartozott a tornán is, teljes joggal. Az egész világ ellene készült, minden védő őt akarta megfogni, óriási volt rajta a nyomás, mégis a legtöbbször próbálkozott kapuralövéssel, a legtöbb munkát adta a kapusoknak, kétszer a kapufának is, négy gólt pedig ő készített elő.
Xavi játékával egyszerűen nem lehet betelni, valószínűleg taníthatatlan az a stílus, amit ő képvisel ma a világ labdarúgásában. Nyugodtan fogadni mernék rá, hogy a sportág történetében nála többször senki sem találkozott a labdával tétmérkőzésen karrierje során. Dél-Afrikában például többet passzolt, mint a komplett új-zélandi csapat.
Van Bommel az egyetlen álomcsapatomból, akit nem kedvelek, viszont helye, szerepe megkérdőjelezhetetlen. A holland válogatott vezére, egy igazi gép, aki néha kegyetlen, sportszerűtlen, de nem tud hibázni. Sneijder megérdemelte volna, hogy mindent vigyen, azaz idei éremgyűjteményéhez most ne ezüstöt, hanem újabb aranyat csapjon hozzá. Legkevésbé rajta múlt, a döntőben is bizonyította, hogy nincs az az edzői kérés, taktikai feladat, amit ne tudta világklasszis módon ellátni. Talán a leguniverzálisabb labdarúgó jelenleg a világon.
Villában képességeit tekintve nincs semmi átlagon felüli, sok csatár gyorsabb, ügyesebb, jobban cselez, pontosabban fejel nála, nem egy előkészítő típus, nem is erőszakos, a legkevésbé sem sztáralkat. Ennek ellenére gólszerzés terén a világ legjobbja, legyen szó a spanyol bajnokságról, a válogatottról vagy nagy tornákról. Forlánnal remekül kiegészítenék egymást, pláne, ha én lennék az edzőjük, mert ugyanazt gondolom a két játékosról. Nem gondoltam volna, hogy őt választják a világbajnokság legjobbjának, ha módomban állt volna, én nem rá voksoltam volna, de a végeredmény ismeretében örömmel revideáltam volna az álláspontom.
Fabók Bálint Khune - Maicon, Ramos, Piqué, Salcido - Weiss, Arévalo, Bradley, KP Boateng - Gyan, Villa A kiegyensúlyozottság és a hatékonyság helyett a pillanatok dominálnak az álomcsapatomban, amelyben azok kaptak helyet, akiket a legszívesebben néztem a vb alatt. Khune a vb legalulértékeltebb kapusaként robbant be a tudatomba, a világ legjobban védekező csatárjának, Sergio Ramosnak külön posztot kreáltam, hogy ne maradjon ki. Mindig is az olyan mozgáskultúrájú és mentalitású játékosokat szerettem a legjobban, mint amilyen Arévalo vagy Bradley, óriási öröm, hogy ideáltípusom két alteregóját is láthattam a vb-n. Weiss megmozdulásai többször is megmentettek az elbóbiskolástól a szlovákok meccsein, KP Boatengnél pedig senki nem játszott lendületesebben ezen a vb-n. Asamoah Gyan csak egy akciógólt szerzett, de tökössége és teljesen ösztönös játéka remekül kiegészítené a vb legprofibb csatárát, David Villát. Csapata a vb előtt: |
Hegyi Áron
Valladares - Ramos, Lugano, Cáseres, Coentrao - Iniesta, Sneijder, Schweinsteiger, Sánchez - Forlán, Villa
Ezen a vébén nem volt olyan kapus, mint négy évvel ezelőtt Buffon, aki látványosan a vállán vitte a csapatát. Casillasnak ugyan voltak nagy védései, én mégis a társait hősiesen támogató hondurasi kapust, Noel Valladarest választottam, aki a torna legnagyobb védését mutatta be Chile ellen. Fabio Coentrao a portugálok mind a négy mérkőzését végigjátszotta, méghozzá hibátlanul. A Benfica 22 éves védője rengeteg felfutással segítette a támadásokat, miközben az ő oldalán nem jelentettek veszélyt az ellenfél szélsői. Diego Lugano megállás nélkül robotolt, megingathatatlan oszlopa volt az uruguayi védelemnek. Rengeteget szerelt, elődeihez képest szokatlanul sportszerűen. Hollandia ellen nem játszhatott, pedig, ha ott van a pályán, nem biztos, hogy három gólt rúgnak Sneijderék. Julio César Cáseres a vébé legjobban védekező csapatának (Paraguay) talán legjobb védője, így nem lehet kihagyni. Sergio Ramos a Real Madridban hol zseniális, hogy szürke, mint az aszfalt, a vébén azonban csak a jobbik arcát mutatta: megállás nélkül száguldozott a két alapvonal között, jó szerelésből csak jó beadásból mutatott többet, az elődöntőben és a döntőben kialakított lehetőségei közül pedig legalább egy gólt érdemelt volna.
A vb-döntő egyetlen gólját szerző Andrés Iniesta az egész tornán hozta a tőle elvárt játékot, Xavival megosztva kézben tartották a spanyol középpálya irányítását, tűpontos passzokkal futtatta a szélsőket, rengeteg labdát szerzett, és a megindulásai is állandó veszélyt jelentettek.
Wesley Sneijdernek talán csak öt perc hiányzott az Aranylabdához, az egész vébén pazarul játszott, öt góllal társgólkirály lett, gólpasszokat osztogatott, és jószerivel egyedül elintézte a brazilokat. Bastian Schweinsteiger a német középpálya motorja volt, nála csak Xavi futott többet (400 méterrel, gólt ugyan nem lőtt, de, hogy nélküle nem lett volna bronzérmes a Löw-csapat, az egész biztos. Szerelt a középpályán, tisztázott a saját kapuja előtt, mozgatta a szélsőket, klasszisként játszott mind a hét meccsen. A chilei Alexis Sánchez belopta magát a támadó foci kedvelőinek a szívébe, ha feltűnt az ellenfél térfelén, a védőkben megállt az ütő. Az Udinese 22 éves szélsője gyors, mint az olajozott gömbvillám, kiismerhetetlenül cselezett, számolatlanul küldte a tizenhatosra a jobbnál jobb beadásokat.
Diego Forlánról Uruguayon kívül valószínűleg sehol nem gondolták volna, hogy ő lesz a torna legjobb játékosa. 32 lövéséből 15 kaput talált, öt gólt lőtt (ebből hármat az egyenes kiesés szakaszban), adott egy gólpasszt, szabadrúgásai élményszámba mentek, igazi vezére volt a csapatnak. David Villa nem csak befejező csatárként remekelt, de balszélsőként is zseniális volt, és remekül vette ki a részét a rövidpasszos csapatjátékból. A vébé előtt nem volt biztos, de a csoportmeccsek után már látszott, hogy a Barcelona kincset hozott el Valenciából.
Csapata a vb előtt:
Júlio César - Evra, Puyol, Lúcio, Ivanovic - Cristiano Ronaldo, Xavi, Lampard, Robben - Messi, Rooney
Juha Pál Casillas - Ramos, Mertesacker, Puyol, Van Bronckhorst - Sneijder, Schweinsteiger, Iniesta - Donovan, Müller - Forlán Casillasról pattant ki a legritkábban a Jabulani, a kieséses szakaszban még gólt sem kapott, Ramos védő létére legalább annyit került gólhelyzetbe, mint Rooney az angol csapatban, és közben hátul is jól csinálta a dolgát. Mertesacker nélkül nemigen védte volna meg bronzérmét a német csapat, volt pár óriási mentése hátul, Löw is többször dicsérte. Puyol nem gyors, mégis kiemelkedett a védők mezőnyéből, ugyanúgy sokat támadott, mint a többi spanyol bekk, ráadásul bombafejesével döntőbe juttatta a spanyolokat, és a fináléban ügyesen birkózta le Robbent. Van Bronckhorst nem csak azért csapattag, mert álomgóllal lőtte döntőbe Hollandiát, hanem mert 35 évesen is gyors, erőszakos és szellemi vezér tudott lenni a holland csapatban - pedig csak egy balbekk. Sneijder a jelenkor mintaközéppályása, jól védekezik, kiválóan irányít, és tán ő a világ jelenlegi legjobb pontrúgója. Schweinsteigernek a bronzmeccsen volt egy elveszített labdája, amiből gólt kaptak a németek, ezt leszámítva végig ő volt a németek motorja - elmenni mellette ugyanolyan nehéz volt, mint megfogni a távoli bombáit. Iniesta ikertestvére, Xavi is zseniális volt, ám Iniesta gólja jelentette végül az aranyérmet. Donovan fontos góljai révén most már tényleg amerikai sikersportággá válhat a soccer, bebizonyította klasszisát, biztosan fog még Európában játszani, és nem feltétlenül Everton-léptékű (hanem nagyobb) csapatban. Müller világsztárrá nőtte ki magát a vb-n, a németek nélküle nem is tudtak nyerni az elődöntőben. Még csak 20 éves, mégis roppant érett és intelligens volt a játéka, s a góljain kívül gólpasszokat is adott, utóbbiaknak köszönhette, hogy övé lett az Aranycipő. Balszélsőként és csatárként is klasszis teljesítményre képes. Diego Forlán a vb legnagyobb bombázója, csak szép és távoli gólokat lőtt, jó csapatkapitányként a hátán vitte Uruguayt, a bronzmeccs utolsó pillanatában is lőtt egy bitang nagy kapufát, amivel még visszahozhatta volna az uruk reményeit. Az év végi Aranylabda-választáson is top 5-be kerülhet, hiszen az Európa Liga döntőjében két gólt lőtt Gera Zoltán Fulhamjének. Engem nem lepett meg, hogy a vb legjobbjának választották. Csapata a vb előtt: |
Pincési László
Casillas - Maicón, Arne Friedrich, Piqué, Fucile - Donovan, Sneijder, Kuyt - Forlán - Asamoah Gyan, Villa
Talán nem meglepő, hogy az álomcsapat gerincét a döntőbe jutott spanyol és holland válogatott adja, ez nem igényel magyarázatot. A védelemből Maicón még úgy is kihagyhatatlan, hogy Brazília korán búcsúzott, Észak-Koreának lőtt gólja viszont a vébé egyik legszebb találata volt. A spanyol Piqué mellett Friedrich a középső védő, baloldalra pedig a kőkemény uruguayit, Jorge Fucilét nevezem.
A középpályán Sneijder és Kuyt mellett a kiválóan futballozó, három gólig jutó amerikai Donovan került. Elöl csak az volt a kérdés, hogy életképes-e a Forlán, Villa, Klose trió - végül a német gólvágó helyett a fantasztikusan futballozó, meccsenként 8-10 kapura lövéssel jelentkező ghánai Asamoah Gyant tettem.
Csapata a vb előtt:
Júlio César - Maicon, Samuel, Piqué, Zambrotta - Muntari, Sneijder, Ribéry - C. Ronaldo, Rooney, Van Persie
Ujlaky István Casillas - Maicón, Puyol, Piqué, Li Jung Pjo - Ayew, Sneijder, Arévalo, Iniesta - Villa, Forlán Casillas nem csak az előtte remeklő védőknek köszönhette, hogy nem kapott gólt, többször is bravúrral mentette meg csapatát, óriási szerepe volt a vb-győzelemben. A Puyol, Piqué belső kettőst őrültség volna megbontani, a védelem jobb oldalán Maicón hozta a tőle már elvárt extrákat, míg balra Li Jung Pjo került, mert egy valamire való 21. századi csapat nem maradhat nagy alázattal futkosó ázsiai nélkül. Középpályán Ghána alapembere, a Marseille-jel idén francia bajnokságot nyert André Ayew passzol és védekezik, az egész tornán kiváló uruguayi Arévalo Rios szűr, Sneijder a holland válogatott szimpatikus blokkját képviseli, Iniesta pedig egy vb-döntős góllal szorította ki hű pajtását, Xavit. David Villa átsegítette a La Roját a nehéz napokon (aztán, mikor már futott a szekér, könnyű volt döntőbe jutni és ott győzni), ezzel a kezdőbe verekedte magát. A kétszeres aranycipős Diego Forlán pedig ezúttal a válogatottban is nagyot alakított, példás akarattal küzdött sérülten, és mosolyogva viselte az elődöntő és a bronzmeccs vereségét - plusz majdnem becsavart egy gólt szögletből. A torna legszimpatikusabb játékosa, Van Bommel reciproka volt. |