Durvaságban lehagyhatják Zidane-t Dél-Afrikában

Vágólapra másolva!
Nem kellett sokáig várni a vb első kiállítására, amit nem meglepő módon egy uruguayi játékos szedett össze. A dél-amerikaiak e téren élen állnak a vébéken, a rekorder viszont a francia Zinedine Zidane és a kameruni Rigobert Song, akiket kétszer is kiállítottak.
Vágólapra másolva!

A szombaton piros lapjot kapott Nicolás Lodeiro a vb-k történetének 143. kiállított játékosa, noha ezt a színű lapot csak 120 alkalommal mutatták fel eddig. Az ellentmondás feloldását az jelenti, hogy a piros lapot csak az 1970-es világbajnokságon vezették be, azonban a kiállítás, mint büntetés már korábban is létezett. Olyannyira, hogy már 1930-ban is alkalmazták: Uruguayban a Románia-Peru találkozón Placido Galindót az 54. percben küldte le a találkozó chilei játékvezetője. Arról nem maradt feljegyzés, hogy a perui mivel érdemelte ezt ki, de annyi bizonyos, hogy az emberhátrányban lévő dél-amerikaiak a hajrában két gólt kaptak, 3-1-re nyertek a románok.

Négy évvel később szintén egy kiállítás volt, méghozzá Markos Imre. Az Ausztria elleni negyeddöntőben a mérkőzés olasz játékvezetője a korabeli jelentések szerint túlságosan is szigorú ítéletet hozott, amikor leküldte Markost a pályáról, ugyanakkor az osztrákok durva szabálytalanságait nem torolta meg - Avar István a hajrában kénytelen volt lebicegni a pályáról, így a magyar csapat kilenc emberrel fejezte be a mérkőzést.

Bordeaux-i csata magyar bíróval

Az 1938-ban játszott Brazília-Csehszlovákia találkozó pedig rögtön olyan rekordot jelentett, amit csak 2006-ban döntöttek meg. A futballtörténelembe bordeaux-i csataként bevonult összecsapáson a játékosok többet foglalkoztak egymással, mint a labdával, az össznépi rugdosódásnak az lett az eredménye, hogy a magyar játékvezető, Hertzka Pál a braziloktól Machadót és Zezé Procópiót, a csehszlovákoktól pedig Jan Rihát küldte le a pályáról. A mérkőzés durvaságát jól mutatja, hogy a legendás csehszlovák kapus, Frantisek Planicka a hosszabbításban törött kézzel védett, mivel cserére akkor még nem volt lehetőség, Oldrich Nejedly pedig a lábát törte - egyikük sem léphetett pályára az újrajátszás során, ahol a braziloktól is többen hiányoztak sérülés miatt.

A kiállítási rekordot a legutóbbi tornán a Portugália-Hollandia nyolcaddöntő résztvevői adták át a múltnak. A találkozón az orosz Valentyin Ivanov igyekezett kőkeményen betartani a szabályokat, és minden, szabálykönyv szerinti szabálytalanságért sárgát adott. Mivel a meccsen rendkívül sok volt a durvaság és a kemény belépő, így Ivanov 16 sárga lapot osztott ki, amelyek közül négy a második volt az adott futballistának - ők pirosat is kaptak.

A portugáloktól Costinha és Deco, a hollandoktól pedig Khalid Boulahrouz (aki már a hetedik percben úgy lerúgta Cristiano Ronaldót, hogy a szélsőt az első félidőben le kellett cserélni) és Giovanni van Bronckhorst mehetett idő előtt zuhanyozni, és ez a szám akár magasabb is lehetett volna, hiszen Nuno Valente például a legjobb kungfu-filmekben látott mozdulattal rúgta mellbe Arjen Robbent, de semmit sem kapott érte. A játékvezető ténykedését később a FIFA elnöke, Sepp Blatter is élénken kritizálta.

Zidane, a kiállítás-rekorder

A sárga és piros lapok használatát az 1970-es vébén vezették be, azonban utóbbit Mexikóban nem kellett használniuk a játékvezetőknek - ezen kívül csak egyetlen olyan torna volt (az 1950-es vb), amikor senkit sem állítottak ki. Az első sárga lapot a szovjet Jevgenyij Lovcsev kapta a házigazdák elleni mérkőzésen. Eddig 1710 alkalommal mutatták fel a sárga lapot, 345-ször a legutóbbi vébén - ez meccsenkénti ötös átlagnál is magasabb, ami rekord a vb-történelemben.

A németországi torna nem csak a sárga, hanem a piros lapok számát tekintve is kiemelkedik, a 28 kiállítás közül a legemlékezetesebb alighanem Zinédine Zidane-é. A francia klasszis a döntő hosszabbításában mellkason fejelte Marco Materazzit, és ezzel ő lett a negyedik játékos, aki a döntőn kapott piros lapot. Az első az argentin Pedro Monzón volt 1990-ben, de az NSZK elleni fináléban honfitársát, Gustavo Dezottit is leküldték a pályáról. 1998-ban a francia Marcel Desailly kiállítása nem befolyásolta a végeredményt, ellentétben Zidane-éval. Zizou ezzel a piros lappal egyébként beállította a kameruni Rigobert Song rekordját: csak ők ketten mondhatják el magukról, hogy kétszer is kiállították őket a vébéken. Zidane 1998-ban Szaúd-Arábia ellen azért kapott piros lapot, mert megtaposta az ellenfél játékosát.

Ami Songot illeti, ő most is ott van a tornán, vagyis megvan az esélye, hogy harmadszor is kiállítsák, és ezzel egyedüli csúcstartó legyen. A kameruni egy szempontból azonban most is rekorder, ő a legfiatalabb vébén kiállított játékos: amikor 1994-ben az oroszok ellen leküldték a pályáról, még nem volt 18 éves sem.

Caniggia a kispadon volt durva

Eddig hét kameruni játékost állítottak ki világbajnokságon, így az afrikaiak a harmadik helyen állnak a nemzetek között, holtversenyben Olaszországgal, illetve Uruguayjal - az uruk Nicolás Lodeiro révén léptek fel a dobogóra. Övék azonban a leggyorsabb kiállítás: 1986-ban a skótok ellen Sergio Batista már az 56. másodpercben olyan durván szabálytalankodott, hogy piros lap volt a jutalma.

A kiállítások számát tekintve két dél-amerikai válogatott vezet: a vébék történetében eddig kilenc brazil és tíz argentin kapott piros lapot. Ebből egyet úgy, hogy ehhez pályán sem kellett lennie: 2002-ben Claudio Caniggia a svédek elleni csoportmeccsen addig reklamált a kispadról, amíg fel nem mutatták neki a piros lapot - mindezidáig ő az egyetlen labdarúgó, akit úgy állították ki, hogy nem is játszott.


A lobogó hajú támadó 12 évvel korábban viszont a szenvedő fél volt a vb-történelem egyik legdurvább belépőjénél: a Kamerun elleni nyitómérkőzésen a saját térfeléről indult meg, az afrikaiak pedig valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene. Caniggia két brutális szerelési kísérletet még megúszott, Benjamin Massing azonban már nem kegyelmezett neki.

www.global-soccer.eu